szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

7 ok - Ezért együnk szójababot!

Sulyok Józsefné, 2013. okt. 14.


A szójabab gyakran megosztja a közvéleményt, pedig múltja miatt minden figyelmet megérdemel. Általában hús helyett használják és az egészséges táplálkozás követői tűzik zászlójukra, mások pedig csak az állati takarmányból lett divatos emberi tápláléknak tekintik. De hol itt az igazság?

7 ok - Ezért együnk szójababot!

A szójabab az ember által elsőként tervszerűen termesztett növények között van. Az első termesztők Kínában éltek a i e. 11. században. Az ősi kínaiak a szóját a rizs, köles, árpa, búza mellett az ún. 5 szent gabona közé sorolták, annak ellenére, hogy a növény nyilván valóan hüvelyes termésű. Táplálékként és orvosságként is használták.

Az 1. században a szójabab Kínából eljutott más távol-keletei vidékekre is. Egyrészt egész Kínában általánosan elterjedt lett, másrészt Koreában is kezdték felismerni jelentőségét. A 7. századra Vietnám, Indonézia, Japán, India, Thaiföld valamint a Fülöp-szigetek is befogadja a növényt.

Európa számára csupán a 18. századra lett ismert, amikor az Ázsiába menő első felfedezők magukkal hozták a babot. Amerikában sem sokkal hamarabb ért oda a növény, legelőször nagy mennyiségben hajóval szállították az 1800-as évek elején, de nem, mint élelmiszert, hanem mint olcsó nehezéket.

1879-ben kezdték el merész, vállalkozó farmerek termeszteni annak érdekében, hogy állataiknak takarmányt biztosítsanak. Az 1900-as évek elejétől az amerikai kormányzat már kifejezetten ajánlotta a bab termesztését állattartási célokra. 1904-ben, alapos kutatások után rájöttek, hogy a szójababban nagyon sok értékes fehérje, olaj van, így innentől kezdve azt javasolták a farmereknek, hogy ültetvényeiket cseréljék le szójaültetvényekre. Ennek hatására lényegében elindult az Egyesült Államok a szója nagyhatalommá válás útján. Az igazi nagybani termesztés 1940-es évektől indult meg, amikor már több mint 10.000 szójabab típust ismertek meg, és ki tudták választani azokat, amelyek valóban a legértékesebbek voltak.

Érdekesség, hogy Henry Ford, a nagy autógyáros egyszer szójababot szórt a földre, és azt mondta fejlesztő mérnökeinek, hogy csináljanak belőle valamit. A mérnökök rendkívül ellenálló műanyagot készítettek belőle, amelyet aztán be is építettek a gépkocsikba. A Ford a reklám kedvéért baltával ütötte az így készült kocsikat, demonstrálva rendkívüli keménységet. A feljegyzések szerint 1935-re a Ford művek minden egyes autó előállításához mintegy 26 kg szójababot használt fel.

A II. világháborúban a szójának különleges jelentősége volt a táplálkozásban, hiszen szűkös esztendőkben elsőszámú olaj és fehérjeforrás lett. Az 1950-es évekre a növény visszasüllyedt az állati takarmányok sorába, ugyanakkor lendületet adott a nagyüzemi állattenyésztésnek.

A szójabab értékeit a 70-es, 80-as években fedezték fel újra, a civilizációs betegségek egyre nagyobb terjedése kapcsán. Hazánkban ételként a 80-as években kezdett bekerülni a köztudatba.

A szójabab rendkívül értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek gyógyításairól számos bizonyítékokkal rendelkezünk. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy vele szemben rendkívül erős allergia alakulhat ki, ami káros asztmás rohamokban is jelentkezhet. Ezen kívül túlzott fogyasztása egyes esetekben vashiányhoz vezethet, ugyanis annak ellenére, hogy rendkívül magas a vastartalma, igen rosszul hasznosul a szervezetben.

Vannak emberek, akik nem képesek megenni, mert rendkívüli mértékben puffasztja őket és nagyon nehezen emészthetőnek találják. Ilyen esetekben ne erőltessük fogyasztását, mivel valóban vannak benne emésztést gátló anyagok, melyekre egyesek sokkal érzékenyebbek lehetnek az átlaghoz képest.

  1. A szóját sokan tartják a csontritkulás ellenszerének. A növényben található izoflavonoidok ösztrogénszerű hatással bírnak, ami elősegíti a csontok épségének megőrzését. Ugyanakkor ez a kérdés még nem teljesen tisztázott, hiszen egyes vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a szójabab fogyasztása akár kalcium-vesztéshez is vezethet. A szójababból sikerült elkülöníteni egy anyagot, ami bizonyítottan segíti az elkopott ízületi porcok felépülését. Menopauza előtti nőknél is tapasztalták a szójafogyasztás és a csontsűrűség közötti pozitív összefüggést.
  2. A növényi táplálkozás rendszerint csökkenti a vérnyomást. Nincs ez másképp a szójabab esetében sem. Kimutatták, hogy rendszeres fogyasztása esetén a vérnyomás értéke jelentősen mérséklődik.
  3. A szójabab hatóanyagainak tumor gátló hatását számos esetben sikerült igazolni. Sikerült izolálni olyan anyagcsoportot belőle, mely mesterséges körülmények között is képes gátolni a rákos sejtek növekedését. Azokon a területeken, ahol sok szóját fogyasztanak, lényegesen kevesebb a rákos megbetegedések száma.
  4. A rendszeres szójabab fogyasztása alkalmas arra, hogy a menopauzában jelentkező tünetek jelentősen csökkenjenek. Mindezek alapján a szójabab változó korban lévő nők egyik alapélelmiszere kell, hogy legyen.
  5. A bab hatóanyagai igen kedvezően befolyásolják a vérzsírok szintjét. Magas koleszterinszintű betegekben a szója képes csökkenteni az összkoleszterin mennyiségét.
  6. A szójabab forró vizes kivonatából olyan anyagokat találtak, képesek gátolni egyes légúti betegségeket okozó vírusokat. Érlelt szójatermékekből olyan anyagokat mutattak ki, melyek képesek gátolni a cukorbontásban szerepet játszó alfa-glükozidáz enzim működését, ezáltal csökkenti a bélből felszívódó szőlőcukor mennyiségét, és következetesen segítséget nyújtanak a cukorbetegség kezelésében.
  7. Tekintettel arra, hogy a magyar táplálkozási szokásokban a szójabab egyáltalán nem szerepelt a 20. század második feléig, ezért népgyógyászati megfigyelések nem születtek vele kapcsolatosan. A más népek által felismert hatások többségét pedig tudományos vizsgálatok igazolják.

Kapcsolódó cikk:

Készítsd el saját currydet!

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 15., hétfő / 14:12

Mit tegyek a Habanero leveleinek torzulásával?

2019.július 15., hétfő / 14:05

A fokföldi ibolyám levelét rágcsálja valami

2019.július 15., hétfő / 13:56

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 14., vasárnap / 17:32

Kertészkedj japán módra!

2019.július 09., kedd / 23:27

A csodálatos teafa olaj

2019.július 09., kedd / 22:27

Selyem akác betegség

2019.június 27., csütörtök / 01:20

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia