szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A Föld tüdeje

Sulyok Józsefné, 2011. aug. 24.


A legnagyobb kiterjedésű, trópusi esőerdő, az amazonasi őserdő, mely a part menti síkságoktól az Andok lábáig húzódó terület, amely magába foglalja az Amazonas és Orinoco folyók vízgyűjtő területének nagyobb részét.

A Föld tüdeje

Az amazonasi őserdőre jellemző az Egyenlítő menti meleg, nedves éghajlat. Hiányzik az évszakok váltakozása, a nappalok és az éjszakák hossza között kicsi a különbség. Az átlagos havi középhőmérséklet 18 C-fok, kiadósak az esők, a páratartalma pedig elérheti a 90 %-ot. Az elegendő napsugárzás ellenére a fénynek kevesebb, mint század része jut el a fák koronája között, az őserdő talajára. Ezért van az őserdőben nappal is félhomály.

 

Az amazonasi őserdő nehezen járható, intenzíven termeli a föld feletti biomasszát és fafajokban nagyon gazdag - több mint 4000 fafaj, pálmák, liánok és epifiton növények. Az őserdő szélén találhatunk lombhullató fajokat is. Sok, gazdaságilag jelentős növény él ebben a térségben: kenyérfa, kaucsukfa, gyapot, különféle pálmák és értékes faanyagú fák – mahagónifa, ébenfa, szantálfa stb.

 

 

A gazdag növényvilágnak a szintén gazdag és színes állatvilág felel meg. Az itt található állatok többsége a fák koronájában él. Számos faj úgy éli le az életét, az akár 50 méter magasságban, hogy egyszer sem érinti a talajt. Több, mit 600 madárfaj és szintén megszámlálhatatlan rovarfaj honos ezen a területen. Az entomológusok egyetlen fán 950 rovarfajt számoltak meg. Egy hektárnyi területen akár 40 ezer rovar és gerinctelen állatfaj is él.

 

Az amazonasi őserdőnek három típusát különböztetjük meg: igapo – várzea – és eté.

 

Az igapo - mocsaras, az év nagyobb részében vízzel elárasztott erdő, számos pálmafajjal.

 

A várzea – ártéri, az év bizonyos szakaszaiban rendszeresen elárasztott erdő, esetleg sűrű, füves növényzettel.

 

Az eté – el nem árasztott, trópusi esőerdő. Az utóbbi típus fajokban a leggazdagabb.

 

Jellegzetes növények az epifitonok (kontyvirágfélék, broméliafélék), amelyeknek néhány képviselője léggyökereket fejleszt, pl. a liánok, kaucsukfák és mások.

 

Mindhárom típusnál több növényzeti szintet különböztetünk meg. A legfelső szintet az átlagosan 50 méter magas fák alkotják. Az átlagon felüliek közül - amelyek gyakran jóval magasabbak -, említést érdemel az ehető magvú paradió.

 

 

Kapcsolódó cikk:
A legnagyobb édesvízi növény
Első felvételek a világtól elzártan élő törzsről
Páfrányok, a hajdan volt uralkodók
A Föld napja - Videóval




Hozzászólások (1)

pásztó sándor
2011. aug. 28. (2 859 napja)
Unesco ajánlása szerint az volna ideális,ha a föld minden lakójának saját fája lenne,ezért azt javasolja,mindenki ültessen saját fát
Pásztó Sándor faipari mérnök,nekem több is van


Friss hozzászólások

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:46

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia