szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A giga magvú ébenkókusz

Sulyok Józsefné, 2013. jan. 04.


Valószínűtlenül értékes növénynek számított és egy vagyont adtak érte. Az ördög magjának tekintett maldív dió legendák és mítoszok alapjául szolgált.

De mi az igazság ezzel a csodálatos pálmafélével kapcsolatban? 

A giga magvú ébenkókusz

A világon a legnagyobb magja az ébenkókusznak, tengeri kókusznak vagy más néven maldív diónak van. Ez a pálmafaj csak a Seychelles-szigetcsoport két szigetén él. A csonthéjas termés átmérője 50 cm, súlya 10-15 kg.

 

Az európai tengerészek először a 16. század elején találkoztak ezekkel az óriási termésekkel. A tengerből halászták ki, vagy valamelyik, az Indiai-óceánban lévő sziget partjánál találták meg. A dió két egymással összenőtt, kerek, kidudorodó lebenyre hasonlít.

 

A legenda szerint ezek a diók a tenger alatti kertekben nőttek Jáva szigete mellett, de még mielőtt bárki is megláthatta, netán megfoghatta őket, eltűntek a tenger hullámai között. Amikor később a felszínre jöttek, hatalmas sasok telepedtek rájuk, melyek a feléjük közeledő embereket széttépték.

 

Később úgy gondolták, hogy ezek a termések a Maldív-szigetekről származnak, ezért a maldív dió nevet kapta. Természetfeletti erőt tulajdonítottak neki és talizmánként nagy becsben tartották. Hitték, hogy mindenfajta betegség gyógyítására alkalmas, és megvéd az ellenséggel szemben. A termés nedvét mindenféle méreg ellenmérgének gondolták.

 

Sokáig nem tudták, hogy milyen növényen nőnek ilyen óriási termések, mert a babonás emberek az ördög magjának tekintették. Egy ilyen dió majdnem annyit ért, mint egy egész hajó, rakományostól. A 16. század végén II. Rudolf császár az akkori viszonyokhoz képest hatalmas összeget, 6000 aranyat fizetett ki a belőle készült pohárért.

 

A Seychelles-szigeteket az arabok valószínűleg már a 9. században ismerték, de Európa számára még 1502-ig, Vasco da Gama, portugál hajós utazásáig ismeretlen maradt. Azt a két szigetet (Praslin és Curiex) azonban, ahol a pálmák nőnek, csak 1742-ben egy francia hajókapitány fedezte fel az európaiak számára. A diók rejtélye akkor végleg megoldódott.

 

Az ébenkókusz egy fa alakú, hatalmas levelű pálma és a pálmafélék családjába soroljuk. A 3-6 méter hosszú levélnyélen 3-5 méter széles levéllemez legyező alakú. A pálmafa egyik érdekes tulajdonsága, hogy leveleinek száma soha sem több harmincnál.

 

A termés szerkezete a kókuszdióhoz hasonló. A magot 3 cm vastag rostos szerkezetű termésfal borítja. Csírázás 1,5 évig tart, s a csíranövényt a következő 4 évben a magban lévő tartalék anyagok táplálják.

 

A pálmák csak kb. 100 éves korukban kezdenek teremni, és hogy mennyi ideig élnek, azt nem is tudjuk pontosan. A szakemberek szerint ez az idő kb. 800 év. A fának egyszerre akár 18-30 termése is lehet, de minden egyes dió 8-10 évig érlelődik.

 

Figyelemre méltó, hogy az ébenkókusz milyen hű a szigetekhez, ahonnan származik. A botanikusok sok éven keresztül kísérleteztek, hogy más helyen is meghonosítsák, de csak az utóbbi években sikerült. Ma már több trópusi országban is termesztik a maldív diót.
 

Kapcsolódó cikk:

A növényvilág legjei

Füge, az édes vitaminbomba

Különleges tálalás - ehető edények




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:46

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia