A kávé ismeretlen oldala
Szerző: Sulyok Józsefné Létrehozva: 2010. november 10.
A kávé szó a Coffea növénynemzetség latin nevéből származik.
A nemzetség a Rubiaceae családba tartozik, amely több mint 500 nemzetséget és 6000 fajt, többségében trópusi fákat és cserjéket foglal magában.
Carl von Linné 18. században élt svéd botanikus határozta meg először a nemzetséget, de tulajdonképpen a mai napig nincs teljes egyetértés a növény pontos rendszertani helyét illetően.
A nemzetségen belül legalább 25 különböző főfaj létezik, amelyek mindegyike a trópusi Afrikában és az Indiai-óceán egyes szigetein őshonos, de a probléma abból adódik, hogy a növények és a magok nagyon széles variációkban léteznek.
A Coffea nemzetség minden faja fás szárú, de találunk köztük alacsony cserjéket vagy akár tíz méter magasra megnövő fákat is. A levelek színe a zöldön kívül a sárgástól egészen a bíborvörösig változhat.
A kávéivók szempontjából két fontosabb és két kevésbé fontos fajt különböztetünk meg a nemzetségen belül. A Linné által 1753-ban meghatározott Coffea arabica az egyik legfontosabb faj, ez adja a világ minőségi kávéját alkotó arabica kávébabot. Az arabica kávén belül megkülönbözetjük a Brazíliában termesztett „brazil típusú” kávébabot, illetve a világ többi részéből származó „más gyenge kávéfajták” babjait.
A másik főfaj robusta kávébab, amely keményebb, erősebb ízű, többnyire az arabica kávé ízének elmélyítésére használnak.
Az átlagos arabica növény egy nagyra nőtt bokor sötétzöld, ovális levelekkel. A termése és az élénkpiros, cseresznyére emlékeztető bogyó szintén ovális, és többnyire két, kissé lapított magot rejt, ez maga a „kávébab”.
A robusta fajba tartozó egyedek bokrok akár 10 méter magasra is megnövő, de sekély gyökérzettel rendelkező kisebb fák. A kerek termések 11 hónap alatt érnek meg. A magok oválisak és kicsit kisebbek, mint az arabica kávébabok.
Jelenleg a világ termésének kétharmadát az arabica adja, amelyek érzékenyebbek a betegségekre, mint a robusták. Mindkét fajták telepítés után 3-4 évre teremnek először, és a körülményektől, gondoskodástól függően 20-30 évig termőképesek. Ezt követően újra kell telepíteni az ültetvényeket. Mindkét fajta sok csapadékot és napfényt igényel. 15-29 C-fok mellett érzik jól magukat. Ha a hőmérséklet fagypont alá esik, a növény elpusztul.
A két másik, kisebb jelentőségű kávéfaj a C.liberica és a C.excelsa, amelyek a kevésbé használt liberica illetve excelsa babokat adják.
A hagyományos kávétermesztés úgy zajlik, hogy a kávécserje köré megfelelő távolságban magas fákat ültetnek, hogy a növényt és a fejlődő termését megvédjék a tűző naptól. További előnye a fák nyújtotta árnyéknak, hogy a talaj nedvességtartalmát is segít megőrizni. A modern technológiában szerepet kap az öntözés és a trágyázás.
Kávét termesztenek hatalmas nagyüzemi ültetvényeken, illetve lehető legkisebb, erdőtől megtisztított területeken, valamint a kettő között mindenféle méretű birtokon és gazdaságban.
Folytatása következik: A kávébab betakarítása
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
