szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A lebegő kolostorok világa

Scheftsik Tamás, 2014. júl. 07.


Aki eljut Görögországba, annak két, szinte kötelező kiránduláson kell részt vennie, ha törik, ha szakad. Ezek pedig természetesen a főváros, ahol az Akropoliszt, és más, csodás romokat szemlélhet meg, a másik pedig a Meteórák, ahol az embernek a lélegzete is eláll.

A lebegő kolostorok világa

A Thesszáliai síkságot megtörő szikla együttesek magukban is igencsak lenyűgöző látványt jelentenek. Hát még, ha megpillantjuk a kolosszusok tetejére épített kolostorokat is. maguk a sziklák 100 és 150 méteres magasságba törnek, és az oldaluk szinte tökéletesen függőleges, vagyis a közlekedés rajtuk igencsak nehézkes volt az építésük idején.

A legtöbb kolostort a 13.-14. században alapították, de azért nem csak akkor jelentek meg itt a szerzetesek a sziklákon, ha figyelmesen nézzük őket, kisebb – nagyobb barlangokat láthatunk. Ezekben a kényelmesnek kicsit sem nevezhető „lukakban” éltek elvonulva az aszkézis hívei, akiknek élete tulajdonképpen a közeli Kalambaka város, és az őket tisztelő emberek jóindulatától függött, hiszen ezekben a barlangokban élelem nem igazán volt. Ám szerencséjükre az emberek úgy gondolták, hogy ha egy szerzetes él a közelükben, az nagy megtiszteltetés, így az élelmezéssel nem igazán volt gond.

A monumentális sziklák tetejére a legnagyobb, vagyis a Megalo Meteorón kolostort Szent Athanaiosz alapította, akit állítólag angyalok, vagy sas emelt a szikla tetejére. Ennél azonban sokkal érdekesebb az, hogy az építkezésekhez szükséges anyagokat hogyan juttatták fel a sziklákra. Az emberi közlekedést egészen az 1920-30 – as évekig szédítően magas – akár 30 méteres -, a sziklákhoz rögzített létrákon oldották meg. Ezeken azonban a kövek szállítása, amikből az épületeket emelték, egy kissé bajos lett volna, a gerendákról már nem is beszélve. Éppen ezért egy nagyon egyszerű emelővel dolgoztak, melyet emberi erővel mozgattak, és így egy hálóba pakolva húzták a magasba az anyagokat, és az idős, vagy éppen nagyon kényelmes szerzeteseket.

A Meteórák kolostorai szám szerint 24-en vannak, ám napjainkra ezekből csupán 5 van használatban. Az elnéptelenedés a 17.-18. században történtek, ám előtte a közösségek virágkorukat élték. A Görög történelem egyik legvéresebb időszaka, a török megszállás alatt a Meteorák erősen kibővült szerzetesi tömeggel rendelkeztek, aminek az oka igen banális: a törökök nem háborgatták a kolostorokat. Mondhatnánk, hogy a vallás tisztelete miatt, de a muzulmán ország lakói ennél földhözragadtabb okok miatt nem romboltak és fosztogattak a sziklák között: a kolostorok ugyanis igen nagy összegeket fizettek a szultánnak, hogy háborítatlanok maradhassanak.

A kolostorokhoz helyi járattal is fel lehet jutni, de az autó, vagy a szervezett kirándulás is szóba jöhet. Az öt kolostor mindegyike látogatható, persze csak részben, hogy a vallásos elmélyülésnek is legyen helye. Arra kell csak figyelni, hogy a héten minden nap egy – egy kolostor zárva tart, így mindet biztosan nem tudjuk egy nap alatt megnézni.

Az épületekhez ma már jól kiépített aszfaltút, hidak és lépcsők segítségével juthatunk el, ami azonban azt is jelenti, hogy a kolostorok látogatása nem ingyenes. A belépő 3 euró, ami igazából jelképes összeg, hiszen a nagyjából 1000 forint igazén nem megterhelő, főleg a látványért cserébe, ami az egyes kolostorok teraszairól tárul a szemünk elé. A legtöbb épület csodálatosan díszített templommal rendelkezik, emellett refektórium és a szerzetesek cellái vannak. Mindenképpen számoljunk azzal, hogy sok lépcsőt kell megmászni, és a meleg sem elhanyagolható tényező.

Mivel kolostorokról van szó, így a kihívó öltözék nem megengedett. Szerencsére ma már a bejáratnál találhatunk kis lapszoknyákat, amikkel a hölgyek eltakarhatják a térdüket, adott esetben a vállukat. Az urak azonban kénytelenek lesznek térd alatt érő nadrágban menni, mert hosszúnadrágot nem találunk a kapukban.

Kapcsolódó cikk: Túra az Olymposon!




Hozzászólások (1)

Farkas Nikoletta
2014. júl. 07. (1 836 napja)
Nagyon szép



Friss hozzászólások

2019.július 15., hétfő / 14:12

Mit tegyek a Habanero leveleinek torzulásával?

2019.július 15., hétfő / 14:05

A fokföldi ibolyám levelét rágcsálja valami

2019.július 15., hétfő / 13:56

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 14., vasárnap / 17:32

Kertészkedj japán módra!

2019.július 09., kedd / 23:27

A csodálatos teafa olaj

2019.július 09., kedd / 22:27

Selyem akác betegség

2019.június 27., csütörtök / 01:20

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia