szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A madárlátta cseresznye

Sulyok Józsefné, 2012. szept. 11.


Az összes édes cseresznyefajta a madárcseresznye leszármazottja. Ennek sok fosszilis lelete ismert a történelem előtti időkből, pl. a neolitikumból és a bronzkorból (pl. a cölöpépítményekből az Alpok szélén). Ezek igazolják, hogy a cseresznye Közép-Európában mindig őshonos volt. A rómaiak előtt azonban nem ismerték ezen a területen a nemes fajtákat. Nem így Kis-Ázsiában!

A madárlátta  cseresznye

Görögországban Diphülosz és Theophrasztosz szerint i.e. a 4. században kedvelték a termesztett cseresznyét. Ezzel szemben Rómában Servius szerint csak a keserű gyümölcsű cseresznyét ismerték, mígnem Lucullus Kis-Ázsia visszafoglalása után be ne telepítette a nemes fajtákat. A cseresznyetermesztés fontos központja Keraszosz városánál, Kis-Ázsia fekete-tengeri partján volt. Ennek szétrombolása után hozta Lucullus Rómába a nemes fajtákat.


A cseresznyekultúra már Lüszimakhosz idejéből ismert, aki Nagy Sándor magas rangú tisztje volt. A rómaiak az Alpokon túli provinciákban is elterjesztették a nemes fajtákat (számos lelet tanúskodik erről a római településekben).

 

Az ember sokoldalú kapcsolata a cseresznyével kifejezésre jut a néphitben is: pl. a lányok első fürdővizével a cseresznyefát meg kell öntözni, hogy a gyermek később tiszta, nemes és szép legyen, mint a cseresznyefa. A cseresznye termése és virága gyakorta esküvői jóslatként szolgált. Több helyen pl. Borbála napján a házasulandó lányok cseresznyefaágakat vágnak, s felírják rájuk a kérők nevét. Akié elsőnek kivirágzik, az lesz a kiválasztott. Ha karácsony előtt nem nyílik ki a virág, úgy a következő évben nem lesz esküvő. Japánban a cseresznyevirágzást ősidők óta hangulatos, vidám népünnepéllyel fogadják.


A cseresznyefa erdőállományban hosszú, egyenes hengeres törzsű. Tekintélyes, laza lombos koronát fejleszt, legfeljebb 25 méter magasra nő. Szabad állásban rövid a törzse, és majdnem szabályos kör alakú. Ágai felfelé irányulnak, koronája egyenletes. A cseresznyefa 40 éves koráig gyorsan nő, majd lelassul a növekedése, és 50-60 éves korában le is áll. A 100 éves kort csak ritkán éri el. Kérge sima, bőr-nemű, fénylő sötét vagy világos ezüstös-szürke, gyűrűsen leválasztható. Ezért gyűrűs héjkéregnek mondják.

 

Később hosszában repedezett, majdnem fekete héjkéreggé módosul. A szijács keskeny, pirosas-fehér színű, a geszt pirosas-sárga. A szijács az év folyamán színben a geszthez igazodik, ezért ugyanúgy felhasználható. Az évek során a fény hatására tovább sötétedik a fa, míg el nem éri a jellegzetes vöröses-barna színét, amelyet semmilyen más fa nem múl felül. Nagyon értékes fája kemény, hajlékony, tömött, finom rostú, rugalmas, nehéz. Nem ellenálló az időjárással szemben, és tömött, finom rostjai miatt nagyon nehezen hasítható. Jó furnért állítanak elő belőle az igényes belsőépítészet számára. Késnyél, kefe, iparművészeti tárgyak és hangszerek, intarziák készítésére is használják.

 

Ha a rönköt nem mesterségesen szállítják, 2-3 évig árnyas szellős helyen kérgében kell hagyni. Így elkerülhető a kezdeti erős zsugorodása, és a fa nyugodtabb lesz. A darabolás után kérgezik le, és pajtában gondosan tárolják. A szárítás közben olykor zöldes sávok keletkezhetnek, de ezek könnyebb esetben hidrogén-peroxiddal eltávolíthatók. A fa repedezésre, vetemedésre is hajlamos. Az erdőben nőtt cseresznyefából nyers faanyag rendszerint sötétebb, mint a szabadban álló fáké. Az előző évi hajtásokon április-májusban fejlődnek ki a fehér virágok. Röviddel a virágzás vége előtt vagy közvetlenül utána fejlődnek ki a levelek, melyek az őszi lombszíneződés idején megsárgulnak vagy pirosasak lesznek.


A cseresznye csonthéja termésének sárgás-piros, piros vagy fekete húsa van, a kemény terméshéjban rendszerint egy mag fejlődik. A kiadós termést különösen a madarak, a tartós esőzés, jégeső, meg a cseresznyelégy veszélyezteti, illetve csökkenti. A cseresznyét már a korábbi évszázadikban is nagyon kedvelték. Ezért a népesség számbeli gyarapodásával egyre több fát telepítettek. A városok és a vidék között gyenge volt az összeköttetés, 1860-ig csak a városok közelében telepítették a kevésbé romlékony fajtákat. Csak a 19. század vége felé, az út és vasúthálózat kifejlesztése után vált lehetővé a gyors szállítás a távolabbi területekről is. Csak akkor kezdtek elterjedni a nagyobb termésű fajták.


A cseresznyefának akadálytalan növekedéséhez és bő terméshez tápanyagban gazdag, mélyrétegű, jó vízáteresztő, meleg talajra van szüksége. A korán virágzó fák a késői fagyokra érzékenyek. Emiatt a sok helyen a magas fekvésű lejtőkön vagy fennsíkokon telepítik, ahol nem reked meg a hideg levegő. 1000 méter magasság felett azonban már nem fordul elő.
 

Kapcsolódó cikk:

Málnát a balkonon

Cseresznye, az antioxidáns




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:46

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia