szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A magyar szőlőtermesztés története

Sulyok Józsefné, 2011. szept. 06.


Előzmény: A szőlőtermesztés kialakulása és története

Hazánk területén már a honfoglalás előtt ismerték és termesztették a szőlőt. Ekkor a Bodrog mentén, a Dunántúl több részén és a Szerémségben virágzó szőlőültetvények voltak. A dunántúli szőlőtermesztés a római birodalom előtti időkben alakult ki és a termesztés meghonosítása a kelták nevéhez fűződik.

A magyar szőlőtermesztés története

Hazánk területén már a honfoglalás előtt ismerték és termesztették a szőlőt. Ekkor a Bodrog mentén, a Dunántúl több részén és a Szerémségben virágzó szőlőültetvények voltak. A dunántúli szőlőtermesztés a római birodalom előtti időkben alakult ki és a termesztés meghonosítása a kelták nevéhez fűződik.

 

A szőlőtermesztés fellendítésében nagy érdemet szerzet Probus római császár. Uralkodása idején (i.sz. 276-282) a római telesekkel sok szőlőt telepítettek a mai Sopron, Veszprém, Zala, Baranya, Tolna, Fejér megye területén, egészen Aquincumig. Az e helyeken talált leletek virágzó szőlőtermesztésről tanúskodnak. A római birodalom bukása után hazánk területén a hunok, az avarok és a frankok is felkarolták a szőlőtermesztést.

 

A magyar szőlőtermesztés története három szakaszra oszlott. Első a honfoglalástól a filoxéravészig, a második a filoxéravésztől a nagyüzemi termesztés kialakulásáig tart. Ekkor kezdődik a harmadik szakasz, a jelenkor szőlőtermesztése. Ez elsősorban a termesztés intenzitásában tér el lényegesen az előzőektől.

 

A történelemkutatás újabb eredményei szerint őseink már az óhazában is ismerték és szerették a szőlőt. Az onnan hozott ismereteket fejlesztették tovább a letelepedés után. Ehhez felhasználták a korábban itt élő népek tapasztalatait.

 

A termesztés már az Árpád-házi királyok idején nagy fejlődésnek indult, kezdetben az egyházi, később a földesúri birtokokon. A bor csakhamar az egyik legjelentősebb gazdasági tényezővé vált. Ebben az időben indult fejlődésnek a pannonhalmi, Szentgyörgy-hegyi, Somló-hegyi szerémségi, pozsonyi, székesfehérvári, dörgicsei, egri, budai, soproni, stb. szőlőtermesztés.

 

A tatárjárás némi törést okozott a szőlőtermesztésben, melyet IV. Béla különböző kiváltságokkal igyekezett újra fellendíteni. Nagy Lajos és Károly Róbert kedvezményekkel ösztönözte a szőlő telepítését. A 14. században a lengyelek, csehek és németek már rendszeresen és nagy mennyiségben vásárolták a magyar borokat. Nagy Lajos idején Magyarország Európa jelentős bortermelő országa volt. A magyar szőlő és bortermelés fellendítésére Zsigmond király borbehozatali tilalmat rendelt el.

 

Mátyás király uralkodása idején hazánk Európa első szőlőtermesztő országai közé került. Új fajták és termesztési eljárások behozásával is fáradozott a szőlőtermesztés fellendítésén. A bor fogyasztását nagymértékben segítette a rossz ivóvíz és az ezzel terjesztett járványok elleni védekezés. Pest és Buda a nemzetközi borkereskedelem egyik központjává vált.

 

Az 150 évig tartó török hódoltság a szépen fejlődő szőlőtermesztésünket hosszú időre megállította, illetve helyenként tönkretette. Csupán a tokaj-hegyaljai szőlőtermesztés fejlődőtt, mely világhírnevét ebben az időszakban érte el. A szomorodni, majd a 17. században az aszúbor készítésével vált Tokaj-Hegyalja országos, sőt világhírűvé, megelőzve az addig vezető Szerémségi borvidéket.

 

Termesztési szempontból jelentős volt ebben az időben a vörös bort adó szőlőfajták (kadarka) termesztése az addig általánosan termesztett fehérbor-szőlőfajták rovására.

 

Szőlőtermesztésünk a kuruc szabadságharcok idején újra fellendült. A Tokaj-hegyaljai borvidék is akkor érte el fénykorát. II Rákóczi Ferenc hadjáratainak költségeit jelentős mértékben tokaji birtokain termelt borainak értékesítéséből fedezte.

 

Mária Terézia uralkodása nagy hanyatlást okozott a szőlőtermelésünkben. Ő több korlátozó intézkedést tett az osztrák szőlőtermesztés fellendítése céljából. Borainkat csak Bécsen keresztül magas vámmal lehetett exportálni, emiatt a szőlőtermesztésünk teljesen visszaesett.

 

A szőlőtermesztésünk a 18. században tovább fejlődött. Ez megmutatkozott valamennyi borvidékünkön. Hazánk ebben az időben Európa egyik legjelentősebb bortermelő állama.
A reformkor idején sokat tett a magyar szőlőtermesztés és borászat fellendítésére Széchenyi István és Schams Ferenc.

 

 

 

A szabadságharc bukása után a szőlőtermesztésünk tovább fejlődőtt. Szőlőtermesztési szempontból is jelentős volt 1860-ban a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet létrehozása, amely az Entz Ferenc által alapított Haszonkertészet Képző Gyakorlati Tanintézettel egyesült és a jelenlegi Kertészeti Egyetem elődjének tekinthető.

 

A 19. század közepén egyes uradalmak Magyarországon is elkezdik a pezsgőgyártást. 1835-ben Pozsonyban létesült az első pezsgőgyár. A Törley-féle pezsgőgyár 1881-ben kezdi meg működését Budapesten. 
 

Kapcsolódó cikk:

A szőlő gombabetegségei




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia