A méhek beteleltetése
Szerző: Sulyok József Létrehozva: 2008. október 13.
A gyakorló méhészek, szakemberek között évtizedes vita folyik, a méhek beteleléséről. Milyen mézet hagyjunk, s mennyit a kaptárban, szabad-e cukorszirupot adni októberben, vagy már csak cukorlepényt? Mivel, s hogyan szűkítsük, takarjuk, védjük méheinket, hogy oldjuk meg a szellőztetést, hogy csökkentsük a téli vesztességet?
Mert elkerülni sajnos azt nem lehet. Álljon erre példaként Fabula Zoltán 1959-ben „Méhészkönyv”- ében leírt idézete.
„Téli vesztességeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20 százalékra tehetjük. Erős teleken (mint az1928-29. , vagy legutóbb az 1955-56. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztult el. Ha a téli vesztesség 10 százalék, akkor 500.000 családra becsült állományunkból 50.000 méhcsalád pusztul el.
Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek, kaptár marad), ez 15 millió forint vesztességet jelent népgazdaságunknak. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne, aminek értéke több mint 7 millió forint. Ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. Már ez a néhány szám is elég annak szemléltetésére, milyen kár származik a méhészet téli vesztességeiből az egyénre és a közre egyaránt, pedig az elpusztult családok értéke, illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli vesztességet. Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár.”
A fentiek alapján közel 50 év távlatából csak a napi árakat kell beszorozni. Horribilis árakat, értékeket kapunk. Szakmai vita úgy tűnik, csak azon lehet, hogy ki, s milyen módszerre esküszik arra, hogy hogyan rendezzük a telelő fészket. Lehetőleg nem közvetlenül a kijáró mellet, de annak közelében, hogy friss levegőt kapjanak a méhek és hogy a keletkező vízpára, széndioxid eltávozhasson. Ezért ne kereszthuzatos rést hagyjunk a takarón, hanem a homlokfal mentén pár cm-es nyílást. A kijárót szűkíteni kell, az egérrácsot sürgősen fel kell szerelni, mert ha nem tesszük, akkor a legrosszabb esetben tavasszal nem az élő méhcsaládot, hanem egy sajátos fészekben kis egereket találhatunk.
Ha télre, tavaszra elegendő mennyiségű, minőségű élelem van - családnagyságtól függően 20 kg körüli bespájzolt méz szükséges - akkor gondoskodni kell a megfelelő takarásról, hő-védelemről, nyugalomról, hogy az élelem még hosszabb tél esetén is kitartson. E témakörben is nagy vita van a méhészek között. Szabad-e tisztán napraforgó mézre telelni, vagy ki kell pergetni, elég, ha csak cukorszirupot etetünk.
Mit lehet csinálni a szinte azonnal bekristályosodó, sötétbarna színű, sajátos zamatú édes-harmat mézzel, ami legtöbb esetben pergetéskor benn marad a keretben. Egy dologgal viszont minden méhész egyetért. Édes-harmaton teleltetni a méheket nem szabad, biztos pusztulásukat jelenti. A család jó betelelésén sok múlik. Meghatározza a jövendő család erősségét, gyűjtő, mézelőképességét, fejlődését.
Kapcsolódó cikk:
Kapcsolódó rovatok:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
Tisztelt "B." méhésztárs!
A Tiszavasvári Méhész Egyesület nov. 6-án tartotta soros gyülését, ahol az atka által okozott problémákról is beszélgettünk. Dohos László méhész az egyesület elnöke, aki országos szaktekintélynek számit, erről az alábbiakat javasolta:
Tényleg nem ajánlatos 10 fok alatt háborgatni a méheket, de ilyen redkivüli esetben inkább kétszer háborgassuk, minhogy tavasszal ne legyen egy család méhünk sem. Vele konzultálva azt javaslom, tekintettel arra, hogy a füstölés már nem használ, nem ajánlott, kétszer hét nap különbséggel sürgősen kezelje le a méheket PERISINNEL.
Egy üveg Perisin 10 ml-t gyógyszert tartalmaz, ami 500 ml-re higitandó, így 10 erős család egyszeri kezelésére elegendő, ehhez is lehet speciális ml beosztással ellátott műanyag edényt kapni. A kaptár aljára teendő papírt ajánlatos gyengén zsiradékkal bekenni, hogy a lehullott atkák beleregadjanak, így azok nem sodródnak el.
Üdvözlettel: Sulyok József
Köszönöm szépen segítségét!Szeptemberben volt kint a méhegyészségügyi ellenőr.Minden egyes kaptáron átmrntünk,és rendben talált mindent.Méhpatikát+feedbit(ha jól írom)kaptak.ez a második teleltetésem,és tavaly 3családdal megusztam,most meg kb,járok 20nál a 40ből.Amik megvannak,azok meg nagyon gyengék lettek.Én nekem csak az volt fura,hogy egyetlen méhecske sem maradt a kaptárban,és ez szokatlan volt számomra.még1x nagyon szépen köszönöm segítségét.megfogadom tanácsait.1kérdés,most ha ezeket beszerzem,megcsinálhatom ilyen időben?kb.0-10celsius van.mert úgy tudom hogy 10fok alatt nem lehet megbontani.vagy csak füstöljek,bejáron keresztűl?További kellemes napot.
Tisztelt "B." méhésztárs!
Kiváló szakemberekkel konzultálva panaszából egyértelműen megállapítottuk, hogy erős atka fertőzés lépett fel méhcsaládjainál, aminek hatására elhagyva a kaptárt, "halálba" menekültek méhei. Az atkák ellen a megmaradt méhcsaládokat többszöri illóolajos füstöléssel (ehhez speciális füstölőt kell alkalmazni) és az állatgyógyászati, folyékony Perisin-es többször megismételt kezeléssel csökkentheti az atkaszámot. (Ebből családonként 50 ml szükséges, 5 fok feletti hőmérsékleten 1-1 alkalommal.)
A kezelés hatékonyságát a keretek alá behelyezett fehér papírlappal ellenőrízheti. A lehullot atka a kaptár aljáról nem tud visszajutni a méhekre, ezért ott elpusztul. Sajnos azatka csak egyik olyan betegség, kór, ami a méheket megtámadhatja...
Üdvözlettel: S. József
Érdeklődve kérdezem,hogy mi lehet az a különös eset,hogy beteleltettem,napokban jó idő volt,és ellenőriztem őket,sajnos arra kellett eszmélnem,hogy 1k telephelyemen,a méhek eltűntek,zárt helyen vannak,nem lopták erős családok voltak,mikor teleltettem,most meg egy db méhecske nincs benne?nem értem mi lehet.kezdő vagyok,nemtom mit csináltam rosszúl.ha valakinek van ötlete írjon ide...köszönöm...B.