A méztárolás "művészete"
Szerző: Sulyok József Létrehozva: 2008. október 20.
A mézet nem elég megtermelni, kipergetni, kiszerelni, csomagolni, eladni. Bizony a kereskedőtől a fogyasztóig érdemes lenne követni az útját.
Arról írtam már, hogy egyes mézfajták mikor kristályosodnak, ikrásodnak meg fajtájuktól, tárolásuktól függően. A tárolási hőmérséklet igen fontos a méz eladhatóságában. Az emberi tudatlanságnak tudható be, például, ha valaki a mézet hűtőszekrényben, hideg pincében tárolja, majd kidobja, mert azt gondolja, hogy megromlott. Rossz, hamis mézet vásárolt, hangoztatja. Jobb esetben, abban az üzletben, annál az őstermelőnél nem vásárol többet. De mert senki sem világosítja fel a méz tulajdonságáról, tárolási módjáról, újra csalatkozni fog.
Ettől a gyakorlattól még szembetűnőbb hibát tapasztaltam nem régen egy kereskedelmi áruházban. A többféle kiszerelésben lévő, többfajta mézet a hús, zöldség, egyéb hűtendő élelmiszer közelében helyezték el. Eszerint nem volt egy beszállító nagy- vagy kiskereskedő, aki használati, tárolási utasítást mellékelt volna az átadandó áruhoz. Ez a nemtörődömség, hozzá nem értés, vagy csak figyelmetlenség élő példája.
A szakszerűtlen tárolás következménye az lehet, hogy romlottnak látja, a vevő az árut és nem veszi meg. A kereskedelem erre azt mondhatja, nem fogy, nem kér annyit. A felvásárló pedig azt gondolhatja, nincs igény, ezért alacsony áron vásárol, mert fél, hogy rajta marad. A termelő meg törölheti a szemét, s azon gondolkodhat, hogy csökkenti az állományt, vagy abba hagyja a termelést.
Ha nincs reklám, felvilágosítás a fogyasztói kedv érdekében, akkor az ördögi kör bezárul.
Kapcsolódó rovatok:
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
