szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A növényszaporítás műhelytitkai

Sulyok Józsefné, 2015. szept. 21.


A dugványozás elterjedt ivartalan szaporítás. Hajtásdugványozással szaporíthatjuk a leandert, a muskátlit, a pletykát, a fuksziát, a pozsgás növények közül igen sokat és még számos dísznövényt. 

A növényszaporítás műhelytitkai

A dugványok vásárlásánál tudnunk kell, hogy a növények zöme csak a levél alatti részből képes gyökereket fejleszteni. Tehát íz alatt vágjuk el éles késsel, az alsó levelet vagy leveleket pedig távolítsuk el. A nagy levelűeknél a felső leveleket is visszavágjuk, hogy a párologtatást csökkentsük.

A dugványokat homokos földben párás és árnyékolt helyen gyökereztetjük, külön-külön vagy többesével kis cserépbe ültetve. A pletykát akár tízesével abban a cserépben gyökereztetjük, amelyben neveljük.

A hajtásdugványozáson kívül néhány szobanövénynél használjuk a levéldugványozást. Könnyen gyökeresedik pl. a vízipálma, királybegónia, a márványlevél levele. A vízipálmalevél koszorúját megrövidítjük, és 1-2 cm-es szárrésszel tesszük vízbe vagy nedves homokba. A királybegónia levelét az erek érintkezésénél több helyen 1 centiméter nagyságú bemetszéssel átvágjuk, és a levéllemezt teljes egészében homokra, földre fektetjük. A levéllemezt néhány kaviccsal a homokhoz nyomjuk.

A levélgyökereztetésre a legalkalmasabb idő a nyár. Lényeges, hogy a szaporításra használt levelek érettek, egészségesek legyenek. A fiatal levél nem gyökeresedik meg, hanem elrohad.

Fásdugványozással a legtöbb díszcserje szaporítható.

A jól ismert fagyal, tamariska, aranyfa elterjedt szaporítási módja a következő: Az őszi lombhullás után leszedjük az egészséges és tökéletesen beérett vesszőket. Télen pincében vagy szabadban homok vagy föld közé vermelve tartjuk. Kora tavasszal kb. 20 centiméteres dugványokat készítünk. Az alsó rügyek alatt 1-2 milliméterre, a felső felett pedig 0,5-1 centiméterre vágjuk éles késsel, hogy sima felületet kapjunk. Jól lazított talajba kora tavasszal akár állandó helyre is ültethetünk. A dugvány felső rügye a talajszinttel legyen egy magasságban, ebből a rügyből hajtás, a többiből és az alsó vágási felületből járulékos gyökerek fejlődnek.

Törzsfeldarabolással szobanövényeket szaporíthatunk, így a filodendront, a rákvirágot. Az erősen felnyúlt növényt néhány rügy felett visszavágjuk. A levágott részt 2-3 szemes részekre daraboljuk fel, és homokkal töltött cserépbe függőlegesen vagy elfektetve ültetjük. A cserepet üvegburával, illetve üveglappal leborítjuk.

Oltással a pozsgásnövényeket, cserjéket, fákat, kúszónövényeket szaporíthatjuk. A pozsgásak közül leggyakrabban a karácsonyi kaktuszt oltjuk magas-törzsre. A dugványról szaporított és meggyökeresedett alanynak használt levélkaktuszt 15-20 cm magasságban visszavágjuk, fölül kb. 2 centiméterre éles késsel behasítjuk, és a 2-3 szártagból álló karácsonyi kaktusz hajtásrészt beillesztjük, majd két kaktusztüskével megerősítjük. Ezen kívül különböző gömb vagy oszlop alakú kaktuszokat is olthatunk egymásra. Itt más a munka menete.

A cserépben lévő gyökeres kaktusz felső részét levágjuk és egy másik, de ugyanolyan átmérőjű kaktusz tetejét a visszavágott részre illesztjük. A két részt körkörösen összeerősítjük kaktusztüskékkel, vagy erősen a cseréphez kötözzük. Lényeges, hogy az összeforradás ideje alatt a két rész ne mozduljon el. A fás szárú növényeknél az oltás a tavaszi hónapokban időszerű, amikor a rügyek még nem pattannak.

A sok oltási mód között a legjobb eredményt a héj alá oltás adja. Az alanyon a visszavágás után a héjat 2-3 cm hosszan függőlegesen bevágjuk, majd laposra megvágott 2-3 rügyes oltóvesszőt oda becsúsztatjuk. Rafiával kötözzük be és oltóviasszal zárjuk el a vágási felületeket.

Oldalékezéssel, nyerhetünk ezüstfenyőt. A cserépben nevelt 2-3 éves csemete oldalán éles késsel nyelv alakú bevágást készítünk, ahová egy ezüstfenyő-hajtást illesztünk. Itt pamut a kötöző-anyag, oltóviaszt nem használunk. Megeredés után az alanyt 2-3 részletben vágjuk vissza, különben gyantaömlést kap.

Szemzéssel ejtünk legkisebb sebet, tehát a megeredés is a legbiztosabb. A rózsákat többnyire így szaporítjuk. Az időpont szerint lehet hajtó és alvó szemzés. A hajtószemzés ideje május vége – június. A megeredés után az alanyt visszavágjuk, ennek következtében a szem még abban az évben kihajt. Júliustól szeptember elejéig alvóra szemzünk, az alanyt csak a következő év tavaszán metsszük vissza, a szem is csak akkor hajt ki, addig alszik. 

Kapcsolódó cikk: Virágsziromba borult konyha




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.május 15., szerda / 23:33

Gyep színe nem egyenletes, foltokban jobban nő

2019.május 14., kedd / 09:28

Gyomnövény meghatározás

2019.május 14., kedd / 09:17

Gyomnövény meghatározás

2019.május 12., vasárnap / 12:09

Milyen növény lehet ez?

2019.május 12., vasárnap / 12:05

Milyen növény lehet ez?

2019.május 11., szombat / 18:53

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.május 05., vasárnap / 14:49

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.május 02., csütörtök / 18:51

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.április 28., vasárnap / 08:32

Lyukacsos a szilvafa levele.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia