szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A növényvilág legjei 2. - újabb rekordok

Scheftsik Tamás, 2012. febr. 06.


Előzmény: A növényvilág legjei

A növényi legek között tovább kutakodva még sok megdöbbentő adattal találkozunk. Hogy mekkora az élni akarás egy-egy képviselőjükben, vagy éppen melyik a leggyorsabb, legtöbb virágot bontó, azt megtudhatjuk a sorozat második részéből.

A növényvilág legjei 2. - újabb rekordok

Életkor

 

Azt tudjuk, hogy a növények megfelelő körülmények között borzasztóan hosszú ideig életben maradhatnak. Csak hazánkban több olyan arborétum található, melyekben 150 évnél is idősebb matuzsálemek élnek. Bár ezek kisiskolásnak tűnhetnek egy-egy mamutfenyő mellett, melyek kora elérheti a 4000 évet is. A kategória nyertese azonban nem ez a fajta. A lomantia nevű, apró termetű bokor az abszolút győztes, melynek mára csupán néhány példánya maradt Tasmániában. Korának megállapításához nem elég egy kis évgyűrű számolgatás. A meghatározáshoz szénizotópos vizsgálat kellett, melynek eredményeképpen kiderült hogy az apró bokor elérte a hihetetlen 43 000 éves kort.

 

Magány

 

Bár a növények esetében nem igazán beszélhetünk társaságkedvelésről, ám az is igaz, hogy a legtöbb esetben nem egyedül állják a megpróbáltatásokat, hiszen így több esélyük van a túlélésre. Vannak azonban olyan egyedek is, melyek nem kedvelik ha „tömeg” van körülöttük. Közülük is a legmagányosabb egy az Anktartiszon élő lucfenyő, melynek legközelebbi szomszédja 222 kilométerre található.

 

Sebesség

 

Azt mindenekelőtt végig kell gondolni, hogy ez a fogalom egészen mást takar a növényvilágban, mint máshol. A növekedés tekintetében két kategóriában is győztest hirdethetünk. Egyfelől a fás, másfelől a lágyszárúak között. Az előbbiek közül a csúcstartó az albizzia falcata. Ez a Malajziában élő fajta évente 10,74 métert növekszik, ami azt jelenti, hogy napi szinten 2,4 centiméterrel lesz magasabb.

A lágyszárúak sprintere erre nem is keveset ver rá. Itt a győztesek a bambusz-félék, melynek egyes fajai a megfelelő körülmények között akár napi 1 métert is nőhetnek. Mozgási sebességgel is számolhatunk, akármilyen meglepően is hangzik.

A húsevő növények egy ismert képviselője, a Vénusz légycsapó, ahhoz, hogy élelmet szerezzen hihetetlen gyorsaságot produkál. A szerencsétlen legyet, mely a legyezőszerű szirmok közé téved, a másodper tört része alatt zárja körül azokkal.

 

Túlélés

 

A túlélő rekorderek nem szórakozásból fejlődtek olyan irányba, amilyenbe. Ahhoz, hogy a zord körülményekhez alkalmazkodhassanak, nem volt más választásuk, mint rekorderré válni. A zuzmók esetében ez a hideggel való küzdelmet jelenti. Egyes fajai a -17 fokos dermesztő időben is növekednek, de laboratóriumi körülmények között az is kiderült, hogy képes elviselni a -196°C-ot is, majd, ha visszatér természetes közegébe, növekszik tovább zavartalanul, mintha mi sem történt volna. A fényigény kielégítése a lakás növényeinél sem egyszerű feladat, hát még ha ugyanezt a tenger mélyén kell megoldani.

 

Az itt élő növényeknek meghatározott mélységig lehet menniük, mivel minél lejjebb vagyunk a vízben, a fény annál kevésbé hatol át a közegen. Egy tengeri moszat úgy döntött, elmegy a végső határokig, és élőhelyéül a 269 méteres mélységet választotta. Ebbe a rétegbe a fénynek csupán 0,0005%-a jut le. Talán a legbizarrabb túlélési technikával a nuytsia fafaj rendelkezik. A vízben szegény Nyugat-Ausztráliában úgy biztosítja a túlélését, hogy azt még egy gengszter is megirigyelné. Ez az élősködő faj a gyökereivel megkeresi a szomszédokét, majd egy éles képződményt növeszt. Ennek segítségével lemetszi a másik fát a túlélése kulcsáról, majd rátapad arra, és innentől az a nuytisa táplálását látja el. 

 

Kapcsolódó cikk:

Gombászás otthon

A Föld tüdeje


 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 15., hétfő / 14:12

Mit tegyek a Habanero leveleinek torzulásával?

2019.július 15., hétfő / 14:05

A fokföldi ibolyám levelét rágcsálja valami

2019.július 15., hétfő / 13:56

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 14., vasárnap / 17:32

Kertészkedj japán módra!

2019.július 09., kedd / 23:27

A csodálatos teafa olaj

2019.július 09., kedd / 22:27

Selyem akác betegség

2019.június 27., csütörtök / 01:20

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia