szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A szerencsét hozó varázslatos gyökér

Sulyok Józsefné, 2013. febr. 05.


Ősidők óta az összes növény közül a mandragóra volt a leghíresebb mágikus növény. Varázslatos tulajdonságai miatt az ókori kultúrák kedvelt növénye volt. Vajon mi tette ilyen ellenállhatatlanná?

A szerencsét hozó varázslatos gyökér

Az i.e. 1700-ból származó egyiptomi papiruszokon is említik, és a piramisokban is találtak gyökérdarabkákat. Az egyiptomiak elsőként használták a szerencsegyökért, mint altatószert.

 

Az i.e. 800-ból származó asszíriai agyagtáblákon is megtaláljuk e növény leírását. Az ókori görögök Afrodité szent növényének tartották. Szerelmi serkentőként ajánlották, és használták a sebészi beavatkozásoknál. A leírások szerint bort készítettek belőle és sikeresen használták az operációk során altatóként.

 

Az időszámításunk előtti 1. században az operáció előtt álló embereknek a mandragóra gyökerét kellett rágnia, ami fájdalomcsillapítóként és altatóként hatot. Egy arab orvos fejfájás ellen ajánlotta, valamint nyugtatóként és az epilepszia gyógyítására.

 

Besűrített levét hegekre, égési sebekre, zúzódásokra helyezték. Olajjal és mézzel keverve a kígyómarások ellen használták, árpaliszttel keverve pedig enyhítette a végtagok és az izmok fájdalmát. Ennek az igénytelen növénynek a tekeredett és elágazó gyökere az emberi testet formázza. Ez a kivételes hasonlóság adott okot a múltban különféle hiedelmek kialakulására, amelyek szerint a mandragóra képes befolyásolni az ember testét és gondolkodását. A mandragóra titokzatos sorsa a 17. században lassan a végéhez közeledik, amikor a botanikusok egyre gyakrabban hallatják a hangjukat, megkérdőjelezve a szerencsegyökérrel kapcsolatos hiedelmeket.

 

A szerencsegyökér (kutyaalma, földialma, varázsgyökér, ördögalma, embergyökér vagy álomfű) a burgonyafélék családjába tartozó, kétszikű növény, ami a Földközi-tenger partvidékén nő, Ázsiában pedig a Himalájáig megtalálhatjuk. Hat faja ismert, de ezek közül csak a Földközi-tenger mentén, főleg Közel-Keleten és Görögországban elterjedt tavaszi mandragóra vagy szerencsegyökér volt használatos a mágiában.

 

A mandragóra szár nélküli, évelő növény. Jellegzetes vastag, elágazó gyökere gyakran 90-100 cm mélyre is legyökerezik, ráncos, hosszú levelei közvetlenül a megvastagodott gyökérből nő ki. Fürtvirágzata a levélrózsából hajt ki. A virágok harang alakúak, lila, világoszöld vagy kék színűek. Húsos bogyótermése sok, apró magot tartalmaz, beérés után aranysárga, illata az ananászra emlékeztet.

 

Gyógyászati célokra ma már kevésbé használják, de sikeresen alkalmazzák a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyógyítására. Megállapították, hogy egyes alkaloidjai lassítják a rosszindulatú daganatok kialakulását, főleg a leukémia esetében. A benne lévő alkaloidok olyan burgonyafélékben is megtalálhatók, mint a nadragulya, maszlag vagy a beléndek.

 

Kapcsolódó cikk:

3 téli zöldség a jó egészségért

Zöldség és gyümölcs téli tárolása

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia