szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A szőlő jótékony hatása - szőlőtörténeti áttekintővel

Sulyok Józsefné, 2010. nov. 04.


A szőlő az emberiség közkedvelt gyümölcse, szinte valamennyi korai írásos emlékünk megemlíti. A Bibliában a szőlő végigvonul az Ó - és Újszövetségen, mint értékes gyümölcs és szimbólum.

A szőlő jótékony hatása - szőlőtörténeti áttekintővel

Ahol szőlőt ültettek, ahol ették annak termését, ott jólét és biztonság volt, maga Isten volt jelen. Fontos megjegyezni, hogy a keleti népeknél a bor fogalma legtöbbször nem az erjedt, hanem a frissen préselt szőlőlevet jelentette, így a bibliai szóhasználatban a bor leginkább a szőlőlének felel meg.

 

Az általunk ismeret bor, az erjedt szőlőlé semmivel sem tartalmaz értékesebb hatóanyagokat, mint a szőlőlé, csupán aromája és alkoholtartalma teszi mássá. Így, ha valaki egészségügyi megfontolásból szeret bort fogyasztani, jobban teszi, ha szőlőlével helyettesíti, mivel az sokkal egészségesebb. A Biblia a szőlőt nemes növénynek tekinti, gyakran jellemzik úgy Isten népét, mint egy szőlőlugast, amit művelni kell.

 

A Biblián kívüli emlékek sem szűkölködnek a szőlőről szóló leírásokban. A Gilgames eposz már említi a szőlőtermesztést és borkészítést, a sumérok pedig még statisztikát is vezettek róla. Az Ur városában talált hatalmas agyagcserép könyvtárban is szó esik a szőlőről. Később a korai ókori birodalmakban, Babilóniában és Asszíriában is népszerű volt.

 

Egyiptomban a szőlőtermesztést a halál és az újjászületés istenének, Ozirisznek tulajdonították. Mivel Egyiptomban gazdag termést a Nílus áradása biztosította, így a hieroglifákban a bőséges áradási alkalmakat boroskancsókkal jelölték, mintegy a bő szőlőtermés jelképeként. Az egyiptomi birodalomban már sokféle szőlőfajtát nemesítettek és ismertek.

 

A görög birodalomból fennmaradt írásokból tudunk meg a legtöbbet az ókori szőlőművelésről. Ekkora már komoly kereskedelem is kialakult, valószínűleg a Dunáig felhajózó görögök voltak azok, akik hazánk területén az első szőlőtőkéket telepítették.
Mindezek ellenére az ókor legnagyobb szőlőtermesztői a rómaiak voltak, akik felhasználták az etruszkok módszereit, és ügyesen ötvözték a görögök tapasztalataival.

 

Ők alapították a hispániai és burgundiai szőlőtermesztést. Olyannyira betelepítették Európát szőlővel, hogy később császári rendeletet kellett kiadni annak érdekében, hogy maradjon elég termőföld a gabona számára is. Ismert az is, hogy a római katonák csata előtt többek között préselt szőlőlevet fogyasztottak, ami biztosította számukra a frissességet és a harchoz szükséges energiát.

 

Hazánkban már a honfoglaló magyarok is ismerték a szőlőt, hiszen a terület elfoglalásakor már komoly szőlőművelést találtak itt. Az István király által kivetett terményadózás fő gyümölcse a szőlő volt. A tatárjárás némileg lerombolta a szőlőművelést, de az utána kezdődő országépítésben a várak mellé mindenhová szőlőket is telepítettek.

 

A török uralom és a Habsburg elnyomás sem mindig kedvezett a szőlőtermesztésnek, de ezeket a nehéz időszakokat is sikerült átvészelni, elsősorban a kiváló szőlészeti szakembereknek köszönhetően. A magyar szőlőnemesítők munkássága jól ismert, számos új fajtát adtak a világnak.

 

Magyarországon ma is gazdagon termő szőlős területek vannak, ebben a gyümölcsben igazán nem szenvedünk hiányt. Sajnos a szőlő kapcsán a magyar embernek elsősorban a bor jut eszébe, pedig a szőlő nyers vagy préselés utáni erjedetlen fogyasztása számos kedvező élettani hatással van szervezetünkre. Ki kell emelni a szelén és kálium tartalmát, mely elsősorban a keringési betegségek kezelésére, valamint az immunrendszer erősítésére szolgál. Emellett bőségesen tartalmaz mangánt, rezet, vasat és K-vitamint is.

 

Mind a szőlő levében, mind pedig a magjában számos antioxidáns hatású vegyület található, mely számos betegség megelőzésében és kezelésében segítséget nyújthat. A szőlő jelentősen gátolja a rossz koleszterin oxidációját, mely felelős az érelmeszesedés és a szívinfarktus, valamint az agyi érkatasztrófák kialakulásáért. A szőlőben található anyagok védelmet nyújtanak számos szívbetegségekkel szemben is. A szőlőmagban előforduló vegyületek javítják a szívműködést, különösen infarktuson átesett betegeknél, tágítja az ereket.

 

Vizsgálatok kimutatták, hogy milyen jó hatással vannak a rákos sejtekre. A szőlőmagban és a szőlőhéjban található hatóanyagok képesek csökkenteni a trombózist. A szőlőmag kivonata jelentősen csökkenti az éhségérzetet anélkül, hogy a kedélyállapotot befolyásolná. Ez azt jelenti, hogy a szőlő fogyasztása valószínűleg hozzájárulhat fogyókúrához és segíthet az elhízott embereknek az egészséges testtömegük visszanyerésében.

A népgyógyászatban a szőlőt herpesz ellen, vérszegénységre,

krónikus fáradság kezelésére, gyomorhurutra, májpangásra, aranyérre, gyulladások kezelésére valamint ideggyengeség ellen használják. Ezeket a hatásokat azonban tudományos módszerekkel nem sikerült igazolni.

 

Kapcsolódó cikk:
Szüret, családias légkörben




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 20., szombat / 17:26

Cukkini termése elrohad

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 15., hétfő / 14:12

Mit tegyek a Habanero leveleinek torzulásával?

2019.július 15., hétfő / 14:05

A fokföldi ibolyám levelét rágcsálja valami

2019.július 15., hétfő / 13:56

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 14., vasárnap / 17:32

Kertészkedj japán módra!

2019.július 09., kedd / 23:27

A csodálatos teafa olaj

2019.július 09., kedd / 22:27

Selyem akác betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia