szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A villanykörték alkonya 1. rész

Szépzöld, 2011. okt. 24.


Forrás: www.epitinfo.hu  Szakmai körökben viszonylag régóta tudott, de lassan a lakosság számára is ismertté válik az Európai Unió azon határozata, melynek következményeképpen – fokozatosan és több évet felölelően – búcsút mondhatunk a legnépszerűbb világítási eszközünknek, az izzólámpának.

A villanykörték alkonya 1. rész

Talán mindjárt az elején pontosítanunk kell a megfogalmazáson; izzólámpából több száz fajt van, de a gyártásból és alkalmazásból történő kivonás a háztartásokban széleskörűen és alkalmazásból történő kivonás a háztartásokban széleskörűen használt, 230 V-os hálózatról üzemeltetett (nem helyesen, de elterjedten, „villanykörtének” vagy „égőnek” nevezett) normál izzólámpát érinti.


A hír hallatára két kérdés merült fel:
1. Mi indokolja ezt a határozatot?
2. Mivel világítunk az izzólámpa helyett?


Vizsgáljuk meg ezt a két kérdést és a rájuk adató válaszokat részletesebben. Ehhez viszont elengedhetetlen bizonyos világítástechnikai alapfogalmak ismerete.


A fényforrások gazdaságosságának két fő kifejezője, mennyi fényt bocsátanak ki mennyi villamos energia felhasználásával, és mennyi ideig képesek üzemelni (mennyi az átlagos élettartamuk). A „mennyi fényt” kissé laikus megfogalmazás; helyesen fényáramot mondunk, amely az időegység alatt kisugárzott fényenergiát jelenti, tehát teljesítményjellegű mennyiség. Mértékegysége a lumen. Ha tehát a fényáramot viszonyítjuk a betáplált villamos teljesítményhez (watt), egy igen lényeges adathoz jutunk, a lámpa fényhasznosításához (lumen/watt, Im/W).


A technika jelenlegi állása szerint 20 lm(W körül van az elért maximális fényhasznosítás, az elméleti határ 683 lm(W, melyet nem fogunk, de nem is célunk elérni (egyszínű sárgászöld fény és nulla veszteség mellett lenne lehetséges).


Hogy állunk a fényhasznosítás értékekkel – részint az izzólámpa, részint azoknak a fényforrásoknak esetében, amelyek az izzólámpa helyébe léphetnének?


- Normál izzólámpa 10-15 lm/W,
- halogén izzólámpa 15-30 lm/W,
- kompakt fénycső 50-80 lm/W,
- LED 50-100 lm/W.


Szembetűnik az izzólámpa igen kicsi fényhasznosítása. Mi ennek az oka?


Az izzólámpa hőmérsékleti sugárzó, sugárzásának tulajdonságait és mértékét egzakt fizikai törvények írják le. A 100 W-os izzólámpa szerelt kb. 2800 K (kb. 2530 oC) hőmérsékletű volfrámspirál által kibocsátott sugárzásnak alig 4-5 %-a fény, a többi a fénynél nagyobb hullámhosszú infravörös (hő) sugárzás formájában keletkezik, és fűti – általában haszontalanul – a környezetét. Az erőműveknek ezt a kárba veszett villamos energiát is elő kell állítaniuk és itt lép be a manapság soka hangoztatott környezetvédelmi szempont. Az előállított villamos energiát szokás átszámolni a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezett szén-dioxid (CO2) mennyiségre, amely a Föl légkörének drasztikus megváltozását vonja maga után. Gondolnánk, hogy pusztán a háztartásokban jelenleg alkalmazott világításból adódóan kb. 37 millió tonna szén-dioxid távozik a légtérbe a hőerőművekben feleslegesen termelt villamos energia miatt?


Az európai fényforrásgyártó cégek szövetségének (ELC) legfrissebb kiadványában szereplő számítások szerint az energiahatékonyabb fényforrások alkalmazásnak köszönhetően 2015-re a jelenlegi kb. évi 37 millió tonna CO2-kibocsátás 15 millió tonnára fog csökkenni, amely 60 %-os csökkenést jelent!


Az okokat tovább boncolgatva el kell jutnunk a fényforrások élettartamához. A normál izzólámpa átlagos élettartama 1000 óra, ami azt jelenti, hogy a lámpák nagy többsége 1000 üzemóra körül ég ki. A kiégés fő oki a volfrámpárolgás okozta szálvékonyodás, és az anyagban jelen lévő hibahelyek, amelyek a lokális túlmelegedést még fel is erősítik. Az izzólámpák széles spektrumát tekintve az élettartamok különbözőek a nagyobb szálhőmérséklet jobb fényhasznosítást, ugyanakkor rövidebb élettartamot von maga után.


A halogén izzólámpa fizikai-kémiai működése még szélsőségesebb értékeket tesz lehetővé. (Egyes típusok 4-5000 órát is képesek üzemelni.) A volfrámpárolgást csökkentő, az elpárolgott volfrámatomokat „visszakormányzó” hatás a lámpában kis mennyiségben alkalmazott halogénelem (jód vagy bróm) és a volfrám kémiai reakciójának köszönhető. A halogénizzóban a szál emiatt nagyobb hőmérsékleten izzik, jobb a fényhasznosítás. Ez főként a törpefeszültségen (12, 14 V) üzemelő lámpákra vonatkozik; a 230 V-os halogénizzók konstrukciós és termikus okok miatt kisebb fényhasznosításúak, így a 2010-es évek második felében néhány típusuktól szintén el kell búcsúznunk.

 

Kapcsolódó cikk:

E-hulladék visszagyűjtés - egy lépés a környezet felé

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.október 08., hétfő / 14:14

3 Hónapja vetem egy bambuszt-sárgulnak a levelei-mi a teendő ?

2018.október 02., kedd / 21:04

Orchidea virágon fekete pöttyök jelentek meg vajon mi lehet a gond?

2018.október 02., kedd / 20:58

trópusi tüskéstök

2018.október 02., kedd / 20:30

Leander teleltetése teraszon, betakarva

2018.szeptember 29., szombat / 16:23

Diétázz trópusi tüskéstökkel!


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia