szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A zöldmennyország meghódítása

Sulyok Józsefné, 2012. okt. 19.


Élet az épületek felett - A zöldtető alkalmazásának kialakulása egészen az ókorig nyúlik vissza, az első ilyen jellegű alkotás a babiloni függőkert, melyet vélhetően II. Nabukudurri-uszur (ismertebb nevén Nabukodonozor) építtetett az i.e. 6. században. A történelem folyamán a civilizációk természet-kultúra fokának talán legjobb mérőeszköze a zöldtető-építések mennyisége és milyensége.

A zöldmennyország meghódítása

Az ilyen jellegű kerteket az ember egészen a 19. századig szinte kivétel nélkül reprezentatív célból építette, mellyel kifejezhette gazdagságát és a kultúra iránti elkötelezettségét. A modern kor építőanyagai, a vízszigetelő rendszerek és a nagy fesztávolságú szerkezeti tartóelemek elterjedése szélesebb körben is elérhetővé tette a zöldtető alkalmazásának elterjedését.

Mára a zöldtető nem csupán presztízskérdés, a városok zsugorodó zöldfelületei megkívánják, hogy a parkokat új helyekre, a tetőre költöztessük, az épületek kihasználatlan felületei pedig kiválóan alkalmassá váltak erre a célra. A beruházás költsége természetesen általában többszöröse a hagyományos parkosításnak, mert a betonszerkezet fölé speciális rétegrendet kell kialakítani, illetve az anyagmozgatás is jóval bonyolultabb a magasságok és az épület teherbírásának következtében. A zöldtető tervezése külön tudomány, hiszen a relatív vékony talajréteg miatt csökken az alkalmazható növényfajok száma.

 

Az új parkosított élettér létrehozásán kívül a zöldtető-beruházásnak építőmérnöki szempontból is van jelentősége, a tetőn kialakított zöld felületnek komoly hőszigetelő funkciója van, valamint a csapadékvíz elvezetésben és megkötésében is kiválóan hasznosítható, jótékony szerepet kap.

A növényzet és a használat típusától függően alapvetően kétféle zöldtető típus létezik, az intenzív és az extenzív.

Kihasználás szempontjából az intenzív zöldtetők előnyösebbek. Ezeken a tetőkön akár fák, gyepes területek is előfordulnak, társasházak esetében kert hiányában itt valósulhatnak meg a pihenő, játszó és egyéb zöldfelületek. Az intenzív tető kialakításakor minimálisan 25-200 cm tetőföld réteggel számolunk, melyet a tetőszerkezet teherbíró képessége és az ebből következő növényhasználat határoz meg. 25-30 centiméteres humuszvastagság esetén még csak gyeppel és kis talaj és vízigényű cserjékkel tervezhetünk, de két méter és afeletti réteg esetén már közepes koronájú lombos fák is kiültethetőek. Az intenzív kertet csak csekély lejtésszögű tetőszerkezetre lehet építeni, a bekerülési és a karbantartási költségek nagyon magasak. A terület karbantartási igénye általában nagyobb, mint a hasonló, de hagyományos zöldfelületeké, a terület vízellátását feltétlenül automata szabályzású öntözőrendszerre bízzuk.

 

Az extenzív használat, merőben eltér a fentebb írtaktól, ezeknek a felületeknek kizárólag látvány szerepük van. A felhordott humusz vastagsága általában 5-10 cm, ebből adódóan csak szélsőséges viszonyokat és jól tűrő növényfajokat választunk; ilyenek a pozsgások, kövirózsa és varjúhájfajok. Ennél a felhasználási módnál a tető lejtési szöge akár 30%-os is lehet, és mind a bekerülési, mind a fenntartási költség mérsékelt.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.április 22., hétfő / 20:56

Fekete puha élősködők a friss hajtások on. Borosryán

2019.március 07., csütörtök / 13:04

Orchidea termesztése házilag

2019.február 12., kedd / 12:10

Levélsárgulás a friss hajtásokon

2019.február 12., kedd / 12:03

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 12., kedd / 11:55

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 10., vasárnap / 20:00

Babérmeggy leveleinek foltosodása


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia