szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Alma a világban

Sulyok Józsefné, 2015. okt. 16.


Az almafát sűrű lombozatú, mereven szétágazó ágak jellemzik, legfeljebb 10 m magasra nő. A rózsafélék családjába tartozik, sima kérge fiatalkorában világosszürke.  

Alma a világban

Színe idősebb korban szürkésbarnává változik, illetve vékony lemezekben leváló héjkéreggé módosul.

A szijács széles, világospiros, a geszt barnásvörös, nagyon kemény és igen értékes. A faanyag nehezen hasítható, növekedése gyakran csavarodott. Erősen zsugorodik, nedves körülmények között nem tartós, lassan szárad, közben repedezik és vetemedik. Mivel jól megmunkálható fa, esztergályozható, faragható, pácolható, fényezhető. Leginkább bútorok, játékok készülnek belőle.

A felálló, ernyőszerű virágzatok májusban vagy júniusban fejlődik ki a lomblevelekkel együtt. A 10-20 porzónak sárga portokjai vannak. A magház alsó állású, finom szőrzetű. A magvakat magába záró pergamenszerű burok a magház  falából alakul ki, az almatermés belsejében. A termés húsa elsősorban a virágtengelyből fejlődik ki, ezért áltermés.

A változó állású levelek széles elliptikusak vagy tojás alakúak, nyelesek. A levéllemez széle finoman fűrészes vagy csipkés. Az almafa dombvidéki övben üde, mészben és tápanyagban gazdag talajon, napos fekvésben bőven terem. Nem alkalmas a telepítésére a késői fagyoktól veszélyeztetett termőhely.

A görögök kevés almafajtát ismertek, viszont a rómaiak almakultúrája kb. 29 fajtával már gazdagnak mondható. Nem volt ismeretlen számukra az oltás és a borkészítés sem.

Közép- és Észak-Európában az alma kultúrája a kőkorszakig követhető nyomon. Mégis számos mai fajta nem a cölöpépítmények lakóinak ültetvényeiből származik. Más egyéb gyümölcsfajtákhoz hasonlóan ezeket is a rómaiak hozták magukkal.
Az alma mitológiai jelentőségét elhomályosította az a körülmény, hogy a görögből átvett „alma” szó birs és a gránátalma nevében is szerepelt.

Az alma az élet és a termékenység jelképe is. A menyasszonyoknak és a vőlegényeknek Szolón törvényei szerint egy almát kellett elfogyasztaniuk, hogy utódaik lehessenek. Az ifjú menyecske almát dugott a kebelébe esküvője éjszakáján, ha lány, és körtét, ha fiúgyermeket akart. Egyes vidékeken a vőfély is almát dugott bojtja végére, amit esküvő után a fiatal pár megfelezett és megevett.

A magyar népdalokban a rózsa után az alma, az almafa a leggyakrabban előforduló szerelmi jelkép.

Termékenységi jelképi jelentőségének megfelelően a germán népek lakodalmi szokásaiban is megtalálható az alma. A násznép meghámozta alma héjának alakjából megjósolták a jövőt.

Németországban elterjedt szokás, hogy karácsony, szilveszter vagy új év napján almát hámoznak, úgy, hogy a héja ne szakadjon el. Majd a hátuk mögé dobva, a földet ért almahéj alakjából kiolvassák a jövendőbeli nevének kezdőbetűit. Az a szokás állítólag Franciaországban, Angliában és az USA-ban is megtalálható. Angliában a lányok három almára nevet írnak fel, és a párna alá teszik. Ha éjjel felébrednek, egy almát megesznek. Az lesz a vőlegény, akinek a neve az elfogyasztott almára volt írva.

A Hófehérke meséjében az alma halált hoz. A Tell-legendában az alma a remény és a szabadság jelképe. Az uralkodói jelvények között az országalma az erő és az uralkodás jelképe. Helységnevek is utalnak az almára, pl. Almásfüzitő, Balatonalmádi, stb. 

Kapcsolódó cikk: Évadzáró kavalkád a kertben




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia