szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Amit a fűszerekről tudni kell

Sulyok Józsefné, 2010. márc. 08.


 A fűszer- és gyógynövények ismerete és használata szinte egyidős az emberiséggel. Sok mediterrán növény magja és szaporításra alkalmas sarja a misszionárius szervezetek és a rómaiak révén jutottak el az Alpokon túlra és honosították meg az ottani kolostorok kertjeiben.

Amit a fűszerekről tudni kell

Később a keresztes hadjáratokból hazatérő katonák sok közel-keleti növényt hoztak magukkal a Szentföldről, melyek tovább gazdagították a kolostorkertekben termesztett délszaki fajok számát. Nagy Károly mellett elsősorban a szerzetesrendi elöljárók, köztük a középkor híres füvesasszonya, Bingeni Hildegard fő-apátnő gyógyítottak velük. Sokféle gyógyhatású és fűszernövényt gyűjtöttek össze és termesztettek a kolostorok kertjeiben. Az elmúlt századokban ezeket a növényeket a falusi udvarokban is ültették.

 

Fűszerkertünk kialakítását bízzuk a fantáziánkra, akár a kertben alakítjuk ki, avagy balkonon, vagy ablakpárkányon cserépben nevelt fűszerekről van szó. Az edényben nevelésnek meg van az az előnye, hogy a fagyérzékeny fűszereket (rozmaring, bazsalikom) egyszerűbb a házba behozni és ott teleltetni. Az évelő fűszernövények (pl. kakukkfű, izsóp), a dísznövények közé ültetve is szépen mutatnak. Különösen jól mutat a zöldfűszerekből kialakított fűszerspirál, ha a növényeket emeletesen, egymás fölé, spirális alakban ültetjük.

 

Így kis alapterületen sokféle fűszernövényt termeszthetünk. Fontos, hogy az északi oldalra árnyéktűrő növényeket ültessünk, (turbolyát, borsmentát, petrezselymet, lestyánt), míg a déli napsütötte oldalra a fénykedvelő fajokat (majoránnát, kakukkfüvet, rozmaringot, zsályát).

 

 

A fűszernövényeket magról vethetjük, illetve palántaként is beszerezhetjük. Néhányukat igen könnyen szaporíthatjuk dugványozással, tőosztással, vagy magot gyűjtünk róla. A melegkedvelő fűszernövényeket (pl. rozmaring, bazsalikom), melegebb helyiségben kell előnevelni, míg más fajokat, amelyen nem viselik el az átültetést, végleges helyükre kell ültetni.

 

A cserépben nevelt fűszer és gyógynövényeket egész évben lehet ültetni. Legmegfelelőbb időszak mégis a tavasz és az ősz. A hidegre érzékeny növényeket csak május közepétől, a fagyok elmúltával lehet szabadföldbe ültetni. Az ágyásokat jól elő kell készíteni, a kötött talajokat homokkal és komposzttal kell lazábbá varázsolni. A legtöbb zöldfűszer számára elegendő évente egyszer (tavasszal) a szerves trágyázás.

 

Vigyázzunk arra, hogy ne vigyük túlzásba, mert a növények burjánzásnak indulnak és kevesebb értékes aroma, illetve illatanyagokat fejlesztenek. A napfénykedvelő növény jól tűri a szárazságot, de a rendszeres öntözést mindenképpen meghálálják. Ez főleg a cserépben neveltekre érvényes. Nyáron havonta trágyázzuk a cserepes növényeinket folyékony tápoldattal. A felnyurgult növényeket ősz végén szép formájúra vághatjuk. A visszametszést azonban tavasszal végezzük.

 

A megfelelő termőhely és az optimális környezeti feltételek biztosításával előzhetjük meg legjobban a kártevők pusztítását és a betegségek kialakulását. Gyakran a sok fűszernövény erős illata is elegendő ahhoz, hogy elriassza a káros rovarokat. Ha mégis megjelennek, akkor környezetkímélő módszert alkalmazzunk. Vágjuk ki a megtámadott részt, állítsunk fel csapdákat, vagy növényi eredetű rovarirtóval permetezzük be. Ha így sem tudjuk kiirtani, akkor hasznos rovarokat kímélő szereket alkalmazzunk.

 

Levéltetvek ellen a rovarölő szerek mellett erjesztett csalánkivonatot használjunk. Áztassunk 1 kg friss, vagy 200 gr szárított csalánlevelet 10 liter vízben, és hagyjuk érlelődni 10-12 napig. Naponta kavarjuk jól meg. A megerjedt csalánlevelet locsoláshoz 1:10 arányban hígítsuk vízzel, permetezéshez 1:20 arányban. Hideg vizes kivonatot is készíthetünk a csalánból. Ugyanúgy kell elkészíteni, de csak 1-2 napig hagyjuk állni és hígítás nélkül alkalmazzuk.

 

Zsurlófőzetet lisztharmat, levélfoltosság, rozsda ellen használjuk. Áztassunk 300 gr friss, vagy 30 gr szárított mezei zsurlót egy napig 10 liter vízben, majd főzzük fel. Kihűlés után szűrjük le, és 1:5 arányban vízzel hígítva használjuk. Lehetőleg délelőtt permetezzük, illetve locsoljuk vele a fertőzött növényeket. Gilisztaűző varádiccsal együtt is készíthetjük.

 

A varádics főzetet levéltetvek és takácsatkák ellen alkalmazzuk. Forrázunk le 10 liter vízzel 300 gr friss, vagy 30 gr szárított gilisztaűző varádicsot, hagyjuk állni 20 percig, majd szűrjük le. Kihűlés után 1:3 arányban hígítsuk fel vízzel.

 

 

A fűszer és gyógynövények nem csak a dongók, méhek, lepkék nektárforrásai, hanem számos más hasznos rovart magukhoz csalogatnak, melyek igen hatékonyan pusztítják a kártevőket.

A fűszernövények nemcsak az élőhelyükkel szemben támasztanak különböző igényeket, hanem a melléjük ültetett növényekkel szemben is. Illatanyagaik és gyökerük által kiválasztott kémiai anyagok révén negatívan, vagy pozitívan hatnak egymásra, ezek segítségével riasztják el a kártevőket. Néhány példa arra, hogy milyen növényeket ültessünk egymás mellé.

 

A borsikafű, más néven csombor, távol tartja a babféléktől a fekete levéltetveket, a levendula védelmet biztosít a rózsalevéltetűvel szemben.

A kömény, a sarkantyúka és a torma zamatosabbá teszi a burgonya ízét.

A kapor, az édeskömény, a kömény és a koriander sárgarépa, hagyma, uborka mellett különösen szépen fejlődik.

A hagymafélék nem szeretnek babfélék mellet lenni, a petrezselyem pedig saláta nem fejlődik szépen.

A borsos menta, a kakukkfű és az orvosi zsálya elriasztja a káposztalepkét.

 

Miért olyan értékesek a fűszernövények?

A fűszernövények aromájáért, a gyógynövények gyógyhatásáért több hatóanyag együttesen felelős. Ezek a növény más-más részeiben (virág, gyökér, hagyma, termés, mag, levél) fordulhatnak elő.
A gyógynövények vízoldékony cseranyagokat tartalmaznak, amelyek fertőtlenítő és jótékony hatást gyakorolnak a nyálkahártyákra, valamint gyomorerősítő keserűanyagokat, gyulladás-gátló, ezenkívül még számos vitamint, illóolajat és ásványi anyagot is tartalmaz. A növényekből speciális eljárással állítják elő a drogot. Annak ellenére, hogy a gyógynövények gyenge hatású szerek, az adagolással legyünk óvatosak.


A hatóanyag és az aroma megőrzése érdekében, ha szárítani akarjuk, akkor virágokat, leveleket, lágy szárú növényi részeket kora délelőtt gyűjtsük. Napsütéses időszak után a leggazdagabb a növények hatóanyag-tartalma. A leveleket virágzás előtt szedjük, mert akkor még gyengék. Gyűjtésnél ügyeljünk arra, hogy ne nagyon csupaszítsuk meg a növényt és ne sérüljön meg. Az érett terméseket is kora reggeli időben szedjük le és még azelőtt, mielőtt a magvakat hullajtani kezdené. A gyökereket kora tavasszal, vagy ősszel ássuk ki.

 

Frissen felhasználva a leghatásosabbak a gyógy- és a fűszernövények, az aromájuk is akkor a legjobb. Jól lehet a növényeket tartósítani, anélkül, hogy sokat veszítenének aromájukból.
A szárításra érett növényeket vágjuk le, kössük össze csomókba, és fejjel lefelé lógatva árnyékos, szellős, száraz helyen akasszuk fel, vagy rácsokra lazán kiterítve szárítsuk.

 

A gyökereket alaposan tisztítsuk le, mossuk meg, töröljük szárazra, mielőtt felakasztanánk száradni. A nagy gyökereket fel is darabolhatjuk, így könnyebben szárad. Nedves időben, amikor a növények könnyen megpenészednek, házilag sütőben is száríthatjuk. Arra figyeljünk oda, hogy 30-40 fok fölött az illóolajok elpárolognak. Szárítás után még egyszer szitáljuk át, hogy megtisztítsuk a felesleges törmeléktől. Akkor eléggé szárazak, ha könnyen szétmorzsolódnak. Légmentesen lezárható üvegben tároljuk.
Néhány zöldfűszer pl. (bazsalikom, metélőhagyma, petrezselyem, kakukkfű) lefagyasztva is megőrzi aromáját.

 

A fűszereket tartósíthatjuk olajban, vagy ecetben, pl.(bazsalikom, menta, tárkony, kapor) tegyük üvegbe, töltsünk rá borecetet és hagyjuk érlelődni pár hétig.
Fűszerolaj készítésénél egy maréknyi zöldfűszert tegyünk, 1 liter olajhoz 4-5 hétig érleljük. Erre a célra zsályát, majoránnát, rozmaringot, kakukkfüvet, fehér ürömöt használhatunk. A növényeket teljesen fedje be az olaj, különben megpenészedhet a teteje. Az üvegeket légmentesen zárjuk le és napos helyre tegyük ki és naponta rázogassuk meg. A legvégén le kell szűrni, sötét helyen sokáig eltartható.

 

A fűszernövényekből bort és likőrt is készíthetünk:

1 liter vörös, illetve fehérborhoz 1 maréknyi fűszernövényt adjunk, majd néhány héten át szobahőmérsékleten érleljük.

A likőr készítésénél adjunk egy maréknyi fűszernövényt 1 liter borpárlathoz. A likőrt tömény cukros vízzel kell ízesíteni. 4-5 hétig érleljük, aztán fogyasztható.

 

Kapcsolódó cikk:
Fűszer ABC

 

Kapcsolódó rovatok:
Kertészkedés
Hobbi

Könyvek
Szaktanács

 

Kapcsolódó könyv:
Zöldfűszerek a konyhában

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.május 23., csütörtök / 22:28

Volt egy barka fánk valami a föld alatt két-három centire teljesen elrágta a szárát.

2019.május 15., szerda / 23:33

Gyep színe nem egyenletes, foltokban jobban nő

2019.május 14., kedd / 09:28

Gyomnövény meghatározás

2019.május 14., kedd / 09:17

Gyomnövény meghatározás

2019.május 12., vasárnap / 12:09

Milyen növény lehet ez?

2019.május 12., vasárnap / 12:05

Milyen növény lehet ez?

2019.május 11., szombat / 18:53

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.május 05., vasárnap / 14:49

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.május 02., csütörtök / 18:51

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia