szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Amitől a kígyók félnek: a magas kőris

Sulyok Józsefné, 2015. aug. 26.


Az őshonos lombos fák egyike, az akár 40 méter magasra megnövő kőrisfa. A fiatal fák ágai meredeken felfelé állnak, lombozata igen ritkás. 

Amitől a kígyók félnek: a magas kőris

Az idősebb példányok koronája gömb vagy tojásdad alakú, a koronacsúcsa a legszélesebb. Kifejezett magassági növekedése az 50. évéig tart, és a 100. évben teljesen lezárul. A vastagsága tovább gyarapodik, az idősebb fák elérhetik az 1 méteres vastagságot. Kedvező körülmények között akár 2-300 éves kort is megérhet. Kb. 30. életévig sima marad a zöldesszürke kéreg, később inkább hosszanti barázdás lesz. Időskorban szürke vagy barnás-feketére változik a színe.

Sok múzeumban őriznek kőrisfából készített vadászeszközöket, lándzsát, dárdát. Igen hajlékony, rugalmas, törés-biztos, kemény faanyag, ezért fegyverkészítésre alkalmas volt. Ezért már a középkorban nagy előszeretettel ültettek kőrisfát a várak közelébe. Gyűrűs likacsos fa, igen nagy a tartószilárdsága, egyenes rostos szerkezetű, gőzölve könnyen hajlítható, általában jól szárítható. Mesterséges szárítását nem célszerű gyorsan végezni, mert repedések képződhetnek benne. Napjainkban fáját kerék, sí, szerszámnyél, tornaszerkészítésre, bútorgyártásban alkalmazzák, de parketta is készülhet belőle.

Termőhely szerint megkülönböztetik a mészkövön, vizes helyen és az erdőben vagy kertben nőtt fát.
A mészkövön élő száraz, köves lejtőkön él, rövid rostú, rideg, ezért kevésbé felhasználható. A legszilárdabb és legnehezebb fa a kerti kőris.

A kőris 30-40-edik éve között kezd először virágzani. Félgömb vagy gömb alakú, csúcsán kihegyezett, fekete és a hajtástól kissé elálló oldalgyökerekből még lombfakadás előtt, áprilisban hajt ki a sokvirágú bugavirágzat. A virágoknak sem csészelevei, sem szirmai nincsenek. A sok zárt termés egy bókoló virágzatba tömörül. A termés gyengén csavarodott, hosszúkás, fiatalon zöldes, csak a késő ősz folyamán színeződik barnára. A termések leválása a virágzatról tavaszig elhúzódik.

A lapos, hosszúkás röpítő-szárnyban helyezkedik el a keskeny, hosszúkás makktermés. Virágzás után fejlődnek ki a lomblevelek, melyek az elliptikustól a tojás alakúig változók, csúcsuk kihegyezett, széle egyenlőtlenül fűrészes, hátoldala szőrözött.

Szép, erőteljes koronája csak a mélyrétegű, nedves, ásványi tápanyaggal ellátott, késői fagyoktól mentes, de nem túl meleg páradús fekvőhelyen alakul ki. Kevéssé serkenti a növekedését a teljesen száraz, lejtős termőhely. Leggyakrabban a folyóvizek partja mentén található, gazdag aljnövényzetű, valamint szurdokerdőkben, domb és hegyvidéki övben. A fának nagy a fényigénye, az erdészet gyakran neveli sűrű állományban, hogy a lehető leghosszabb törzset nyerhesse.

Tirolban a Pulster völgyében még 1700 méter tengerszint fölötti magasságban is termesztenek kőrist. Leveleit itt, a rétekben szegény tájakhoz hasonlóan, juhok, kecskék téli takarmányozásához használják. Elszórtan telepítik a rétekre, a lombozata évente nyeshető, amit nyáron végeznek. A levágott vesszőket pajtákban szárítják meg, ha az időjárás tartósan száraz, úgy a vesszőket arra a fára akasztják ki száradni, amelyekről levágták. Ez a nyesési mód más országokban is szokás, pl. Németországban, Ausztriában.

Úgy látszik, hogy a kőrislombbal történő takarmányozás igen ősi. A germán mitológia szerint a Fleidrun nevezetű kecske is a világ fáját az Yggdraszilt legelte, mely szintén kőrisfa volt.

A korábbi évszázadokban a kőris fáját a friss sebek kezelésére használták. A levelek nedve felért a kígyóméreggel. A fiatal hajtások párlata állítólag a kézremegést és a fülgyulladást megszünteti.

A Rajna völgyében Vigil napján kőrisvesszőt vágnak. A nagypénteken vágott 9 kőrisvessző elmulasztja a köszvényt annak, aki magával viszi és lepedőbe burkolja. Így tartja a néphit.

Sok szláv nép körében elterjedt az a hiedelem, hogy a kígyók félnek a fa folyton helyét változtató árnyékától. Ezért nyugodtan lehet pihenni a fa koronája alatt.

A kőrisfa, régiesen körösfa, Magyarországon is sok földrajzi névben előfordul, pl. a Bakonyban a Kőris-hegy, az Alföldön a Körös-összetételű helynevek az ártéri erdők kőrisfáira utalnak. 

Kapcsolódó cikk:Sietős! Dézsás növények átültetése




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.

2019.május 23., csütörtök / 22:28

Volt egy barka fánk valami a föld alatt két-három centire teljesen elrágta a szárát.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia