szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Angeli Lambert, a különös nevű nagy kertész

Sulyok Józsefné, 2013. márc. 18.


Isztiméren született egy tizenhat gyermekes család hetedik gyermekeként 1916. december 10-én. Édesapja Angeli Márton földműves volt, édesanyja Winkler Teréz. Elemi iskoláit Isztiméren, középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte.

Angeli Lambert, a különös nevű nagy kertész

1937-40-ben a Kertészeti Tanintézetben, illetve a Kertészeti Akadémián folytatott tanulmányokat. 1944-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanársegédje, majd az Agrártudományi Egyetem Kert és Szőlőgazdaság-tudományi Karának adjunktusa, később a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense volt. Huszonhét évig nevelte a Kertészeti felsőoktatásban a zöldségtermesztő szakembereket. 1952 őszén, az addig végzett tudományos munkája elismeréseként megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusi fokozatát.

 

1963-ban tanulmányutat tett Csehszlovákiában a zöldséghajtatás, paprikatermesztés és a felsőfokú kertészeti szakoktatás helyzetének tanulmányozására. 1965-től, 1971. május. 9-én, Budapesten bekövetkezett haláláig a Kertészeti Kutató Intézet kötelékében tudományos főmunkatársként dolgozott. Munkásságáért 1971-ben Fleischmann Rudolf emlékplakettet kapott.

Fő kutatási területe a zöldségtermesztés, főleg az étkezési paprika kutatása, agrotechnikai kísérlete és nemesítése volt. Érdeklődési köre a zöldségtermesztés területén belül a növények állománysűrűségi problémáira, egyes zöldségfajok öntözésének kérdéseire, a fajták összehasonlító értékelésére az új tájfajták felkutatására terjedt ki. Nagy előrehaladást jelentett a szabadföldi termesztésben és a hajtatásban egyaránt az állománysűrűségi kísérletei segítségével feltárt összefüggések. Eredményei nyomán világossá vált, hogy a termőterület borítottsága alapvetően meghatározza a növények fényhasznosítási, hő, tápanyag és vízgazdálkodási lehetőségeit, módosítja a kártevők és a betegségek elleni védekezés eredményességét.


A kísérletek bebizonyították, hogy minden egye zöldségfaj tenyész terület igényét külön meg kell határozni figyelembe véve a fajták igényeit, és a termesztés módját. Az állománysűrűségi kísérletekhez hasonlóan mérföldkövet jelentettek, s napjainkig elévülhetetlen eredményekkel szolgáltak a zöldségtermesztés fejlesztésében a szakaszos vetési kísérletei, melyekkel az élettényezőket, a fajtákat, a termesztési módokat és eljárásokat figyelembe véve a legmegfelelőbb szaporítási időpontokat lehet meghatározni.

 

A szaporítási időpontok kiválasztása a korai és az össztermés mennyiségét is 20-40 százalékban befolyásolja. A szakaszos vetési kísérletek nyomán elterjedt szakaszos vetési módszereknek köszönhetjük azt is, hogy a zöldségkínálat egyre jobban képes alkalmazkodni az exportpiacok igényeihez és elő tudja segíteni a konzervgyárak feldolgozási kapacitásának jobb kihasználását.
 

Különös jelentőséggel bír Somos Andrással együtt írt, hazai kutatási eredményekre alapozott „Zöldséghajtatás” című munkája, mely hazánkban a felszabadulás után az első elérhető kézikönyv volt a zöldséghajtatás irodalmában. A könyv elsősorban a hajtatással foglalkozó szakemberek számára jelentett módszertani segítséget, megválaszolva a hajtatással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.


A későbbiekben a hazánkban termesztett zöldségfajok közül elsősorban a paprika termesztésével és nemesítésével foglalkozott. Az étkezi paprikákkal kapcsolatos kutatást ő kezdte meg hazánkban az ötvenes évek elején. A Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékén dolgozott, amikor ismertté vált első kiemelkedő fajtája a „Csipmentes cecei paprika”, melyet az ország vetésterületének 60 %-án termelték. Ebben az időszakban született az első magyar hibridpaprika. További ismert fajtái a Javított cecei, a Kupos a Tétényi hajtatási zöld, a Csokros csüngő és a Csokros felálló ugyancsak elterjedt országszerte, s a hazai étkezési paprikatermés alapját adták.

 

A csokros fajták nemesítését a tanszék budai telepén kezdte. Ezek voltak az első lépések a később legjobban bevált Fehérözön előállításához.

 

Agrotechnikai kutatásokat is folytatott. E téren elért eredményei nagyban hozzájárultak a paprika termésátlagok növekedéséhez. A szaporítási időpontok, tenyészterület, tápanyag utánpótlás meghatározása a mai technológiák alapjait szolgálják.


A paprikatermesztés mellett, behatóan tanulmányozta a gombatermesztés lehetőségeit üvegházakban és melegágyakban, ezzel új hasznosítási módot talált az említett létesítmények őszi és téli gazdaságos üzemeltetésére. Hasonló célból végezte cikoria-hajtatási kísérleteit is.


Nem sokkal halála előtt vírusrezisztencia kutatásokat is kezdett. Szakmai tevékenységének eredményei tudományos közleményekben, szakkönyvekben jelentek meg.
1981-ben Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem kertészeti telepén mellszobrot állítottak Angeli Lambertnek.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.november 19., hétfő / 17:16

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 19., hétfő / 17:02

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 15., csütörtök / 22:07

Gyep sárgulása, pókhálószerű foltok

2018.november 15., csütörtök / 22:00

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 15., csütörtök / 21:57

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 07., szerda / 14:56

Smaragd tuja kártevők!

2018.november 03., szombat / 11:52

Mi a neve ennek a növénynek?

2018.november 03., szombat / 11:50

Mi az oka a sárgulásnak a fűnél?

2018.november 03., szombat / 11:48

Felkészülés télre a gyep permetezésével


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia