Az alcsúti arborétum

Szerző: Mező Viola Létrehozva: 2010. augusztus 24.

Sok-sok képpel

Nagy a világ, sok a vége. Egyik útja egy bájos erdőbe vezet, melynek neve Alcsúti Arborétum. Ide csábít a következő séta.

Az Alcsúti Arborétum Magyarország egyik legeredetibb angolparkja. Fejér Megyében, Budapesttől és Székesfehérvártól alig 40 km-re található, az M1-es és M7-es autópályák közt elnyúló csodálatos Váli-völgyben, a 811-es főút mellett Alcsútdoboz település határában terül el mintegy 40 hektárnyi területen.

A park 1820-as években kezdődött létrehozása József nádor nevéhez fűződik, aki alcsúti birtokán – Pollack Mihály tervei alapján – felépítette Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélyát és a schönbrunni kertépítő-mesterrel, Tost Károllyal megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét, angol parkját, ahol a kertépítészet a táj természetes formáit utánozza.
A park gazdái lelkes növényhonosítók voltak. Több száz növénnyel gazdagították hazánk növényállományát. József főherceg például még leltárt is készített a honosítási kísérletről, melyet saját megfigyeléseivel és feljegyzéseivel egészített ki „Az Alcsúthi kertben honosított fák és cserjék leltára” címmel.

A park ma is gyönyörű. Az 1800-as években ültetett fák mára tekintélyes méretet öltöttek. A főbejárat felől érkezőt még az eredeti kerítés kőoszlopai fogadják. A porta mögött kedves vízi világ bújik meg, itt randevúzik a Váli víz az Acsai patakkal.

A jegypénztár épületében óriás térkép mutatja be valamennyi növényérdekesség pontos lelőhelyét. A szerény kertészet és az almás ivókút után köves úton indul a séta a kastélyparkban. Az utacskát dús lágyszárú aljnövényzet szegélyezi, jobbra aprócska sárga, balra nagylevelű lilás bogyók virítanak a zöldben. Faragott útjelző táblák vésett feliratai segítik az ösvények közötti tájékozódást.

Majd egy platánmatuzsálem köszönti a látogatót. A faóriás hatalmas lombkoronája oltalmat és biztonságot nyújt. Közel 300 éve viaskodik már a széllel, s került ki mindig győztesen. Olyan jó kicsit elidőzni alatta, de máris tovább csalogatnak a szép korú fák. Kovácsoltvas korlátos kőhidak fokozzák a séta romantikáját. Egyszer csak megcsillan a talaj, a csapás a kastélytóhoz vezet.
A Klotild-szigeten óriás mocsári ciprusok tükröződnek a rózsaszín és fehér tavirózsák között a zöldes vízfelszínen. Léggyökereik élő korlátot formálnak a vízparton. Az utacska fahídba torkollik, mely egyenesen a tó közepén álló grottához visz. A körüljárható, parányi boltozott barlangüreg a Lourdes-i Boldogasszony kőszobrának ad otthont.

A tó körül sétálva sejlik fel elsőként a távolból a klasszicista kastély. Sajnos mára csak a homlokzat és a timpanon maradt meg belőle. A többi fal helyén fák magasodnak. A kastély egykori fényében az újjáépített kápolnában őrzött fekete-fehér fényképen látható a Magyarország Történeti Kertjei kiállítás mellett. Rezzenéstelen a levegő. Frissen vágott fű telt illata száll a kastély előtti nagy réten.

Az énekesmadaraknak nádtetős házikó ígér apró magvakat. Parányi forrásvíz csörgedezik kanyargós sekély medrében. Porcelán szépségű virágok emelik magasba rózsaszín fejüket. A közel 200 éves fák lombján át beszűrődő napfényt itták egykor a pálmaház meleg-, mérsékelt és hidegházi növényei is. A hármas tagozódású építmény Ybl Miklós tervei szerint épült 1870-71-ben romantikus stílusban. 57 x 15 méteres alapterületével az ország egyik legnagyobb pálmaháza volt.

Nem messze a pálmák otthonától az állatok egykori birodalma tárul a látogató elé. Félelmetes üres verem, mohalepte kőfal, vasrács és kifutó tükrözi az elmúlt idők állattartó hóbortját. Medvék éltek itt, e domboldalba vájt odúban. A kastélyromtól alig pár méterre, fürdőkádra emlékeztető oroszlános márványkút szunnyad - talán örökre.

Mögötte parányi házikó fehérlik a buxusok zöld labirintusa fölött. Timpanon alakú, égszínkék ablakos gyermekbirodalom, a babaház. Belül azonban némi csalódás vár a lányka látogatókra. Baba helyett József főherceg ólomkatonái láthatók a zárt ajtók mögött.

Az angolpark az év valamennyi évszakában kínál látnivalót. Tavasszal hét hóvirágfaj 24 változata festi fehérre az ösvényt a több, mint két hektáron elterülő mediterrán hóvirágmezőn. Nyáron a kutatóház látja vendégül a természetkedvelő családokat, illetve a felszentelt kápolna nyújt romantikus helyszínt esküvőknek, keresztelőknek, kiállításoknak. A zenepavilonban kórustalálkozókat, koncerteket szerveznek. Továbbá jeles esemény még a szentjánosbogár rajzás is, mely alkalomból külön sétákat tartanak az arborétumban.