szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Az évelő metélőhagyma

Sulyok Józsefné, 2011. aug. 10.


A hagymafélék az északi féltekén általánosan előforduló növény. A metélőhagymát egyesek a Földközi-tenger vidékéről származtatják, mások szerint Közép-Ázsia az őshazája. Jelenleg Európán és Ázsián kívül már Észak Amerikában is termesztik.

 

Az évelő metélőhagyma

Jellegzetesen hagymaszagú, lágy szárú növény, hengeres cső alakú, zöld levelekkel. Gyökérzete majdnem kizárólag szívógyökerekből áll, melyek a talaj mélyebb rétegeibe nem hatolnak le. A közönséges vöröshagymától eltérően – mely az először fejlődő gyökerek pusztulása után ismét gyökereket képez, azaz kétszer fejleszt gyökeret – hagymáján nem figyelhető meg gyökérváltás. A virágzati kocsány mindig levéltelen, csak tőállású levelei vannak. A gázcsere-nyílások kissé besüllyednek a felszínen, ami a hagyma jó szárazságtűrő képességére utal.

 

Az álernyős virágzat számos virágból áll, amelyeket kinyílás előtt közös buroklevél vesz körül. Az ernyők kicsik és felfelé állók, a virágok nyele tagolatlan. A virágok sugaras szimmetriájúak. A kocsányok általában rövidebbek a virágoknál, a lepellevelek hegyesek, szabadok, szép halványrózsaszínűek, ami miatt a metélőhagymát dísznövénynek is ültetik. A porzószálak rövidebbek a lepelnél, a tövükön nincs fog. A magház felsőállású, háromrekeszű, sok magkezdeménnyel.

 

A metélőhagyma, hívják snidlingnek is - Allium schoenoprasum - hidegtűrő növény, magjai 3-4 C-fokon csírázásnak indulnak, gyorsan fejlődnek. Levélzete kemény, száraz teleken károsodhat, de a növény akkor sem pusztul ki. A hagymafélék közül a metélőhagyma tűri legjobban a hideget. Kisebb árnyékban és gyenge fényben is termeszthető. A szélsőséges viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodik, a tűző napon is jól termeszthető. Erősen száraz, csapadékhiányos éghajlaton is megmarad. Őse kevés csapadékú vidékről származik, szárazságot jól tűrő növény. Az Alföldön a száraz, meleg nyarakat is jól átvészeli.

 

Az egészen szélsőséges talajtípusok kivételével minden talajon termeszthető. Közömbös vagy gyengén lúgos talajokon érzi jól magát, a túlságosan savanyú kémhatásúakat nem kedveli. Jó hozamot termékeny, megfelelő táperőben levő, jó szerkezetű és vízgazdálkodású területeken várhatunk.


Évelő volta miatt telepítés előtt ajánlatos alaposan feltölteni tápanyaggal a talajt. Viszonylag alacsony a foszfor és a káliumigénye. Magról vagy tőosztással, az év bármelyik szakaszában szaporítható. Ősszel vagy tavasszal telepítik általában. A talaj előkészítésénél vegyük figyelembe, hogy több évig egy helyen marad. Tőosztásra az ősz a kedvezőbb, szeptember végére készítsük elő a talajt, a tavaszi telepítése márciusban esedékes.
 

Magról egyszerűbb szaporítani, mert akkor a talajban mindig van annyi nedvesség, amennyi a keléshez elegendő. Nyári vetéskor a kelésig, öntözéssel tartsuk nedvesen a talajt és ne hagyjuk cserepesedni.

 

Évközi munka a gyomirtás, esetenként öntözni is lehet, de nem feltétlenül szükséges. Magfogáskor a teljes érés előtt szedjük le a magszárakat, majd utószárítás után csépeljük ki. Teljes érésben nagy vesztességgel lehet a magot betakarítani, mert könnyen pereg. Ősszel a megmaradt, elszáradt szárakat és elhervadt leveleket vágjuk le.


Régóta foglalkoznak hajtatásával. A töveket ősszel, a fagyok előtt földlabdával együtt szedjük fel, és pincében hűvös helyen tároljuk. Bármikor hozzákezdhetünk a hajtatáshoz. Cserépbe vagy más edénybe ültessük el a töveket, majd öntözzük meg és vigyük világos, meleg helyre. 20 fok körüli hőmérsékleten néhány hét múlva szedésre alkalmas lombot fejleszt. Túlöntözéstől óvakodjunk, különben a hagymák elrohadnak.

 

Régi kultúrnövény, már a középkorban is termesztették. Jellegzetes ízét a hagymaolaj adja. Ez az éterikus olaj elfogyasztása után a bőr pórusain kiválik, ezért aki hagymát eszik, jellegzetes hagymaszagot áraszt. A Földközi-tenger környékén, a skandináv országok lakóihoz hasonlóan, gyakran fogyasztanak hagymát betegségmegelőzés céljára. Étrendünkben nagyon fontos helyet foglal el a metélőhagyma, amelyet egész télen, cserépben nevelhetnek az ablakban. A leveleket levágva újra hajtanak. Tejelő állatok legeltetésénél vigyázni kell, hogy ne egyenek nagy mennyiségű metélőhagymát, mert a hagymaolajtól a tej hagymaszagú lesz.


Tipp! Receptek

 

Metélőhagyma-saláta

Hozzávalók: 30 dk metélőhagyma, 2-3 kemény tojás, 1 csokor petrezselyemzöld, 5 dk füstölt sajt, borecet, 1-2 gerezd fokhagyma, olaj, só, salátafűszer.

Összevágjuk a metélőhagymát, összekeverjük az apróra vágott tojással, a finomra vágott petrezselyemzölddel, a reszelt sajttal, valamint az összetört fokhagymával. Ráöntjük az 1 dl borecetet, 0.5 dl olajat, megsózzuk, és végül leöntjük a salátafűszerrel készült mártással.

 
Metélőhagyma-mártás

Hozzávalók: 2 csokor metélőhagyma, 3 főtt tojás, 2 dl tejföl, só, cukor, citromlé

A tojások sárgáját összetörjük, és a tejföllel kikeverjük. Cukorral, sóval, citromlével ízesítjük és belekeverjük az apróra vágott metélőhagymát. 

 

Kapcsolódó cikk:

Uborka ruszli

A Medveghagyma-virágzás ünnepe

Vöröshagyma a sebgyógyító


 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 15., hétfő / 14:12

Mit tegyek a Habanero leveleinek torzulásával?

2019.július 15., hétfő / 14:05

A fokföldi ibolyám levelét rágcsálja valami

2019.július 15., hétfő / 13:56

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 14., vasárnap / 17:32

Kertészkedj japán módra!

2019.július 09., kedd / 23:27

A csodálatos teafa olaj

2019.július 09., kedd / 22:27

Selyem akác betegség

2019.június 27., csütörtök / 01:20

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia