szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Beke László, az éghajlati tényezők tudora

Sulyok Józsefné, 2015. szept. 17.


Kisvárdán született 1881. szeptember 15-én. 1902-ben szerzett diplomát a magyaróvári Gazdasági Akadémián

Beke László, az éghajlati tényezők tudora

1904-től, mint mezőgazdasági szaktanár dolgozott. 1906-08 között gazdasági gyakornok volt a debreceni Gazdasági Akadémián, majd tanársegéddé léptették elő. 1910-ben asszisztenssé nevezték ki, s a magyaróvári Növényélet és Kórtani Állomáshoz osztották be. Itt két éven keresztül foglalkozott a burgonya levélsodrásával az ausztriai és Németországban lévő társintézetekkel közösen.

1915-ben adjunktussá, majd 1918-ban mint a budapesti Növényélet és Kórtani Állomáshoz beosztott adjunktus, gazdasági tanárrá nevezték ki. Mintegy 12 évig foglalkozott a burgonyatermesztéssel, amikor 1922 januárjában Budapesten, Kaposváron, Győrben, Veszprémben és Nyíregyházán tartott előadást a burgonya termesztésről és nemesítéséről.

A legszükségesebb tudnivalókat „Burgonyatermesztési és nemesítési útmutató” címmel jelentette meg. A gazdaemberek számára kitér a helyes talajkiválasztásra, a trágyázás, ültetés, kapálás és töltögetés munkálataira, vetőfajták kiválasztására, a burgonyabetegségekre, téli eltárolásra, stb.

1930-ban teljesen átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg a „A burgonya termelése, nemesítése és értékesítése” címmel. Ebben a kiadásban az említetteken kívül, részletesen foglalkozik a kultúrnövény történetével, a talaj mellet kitér az éghajlat befolyásoló tényezőjére, és még részletesebben ismerteti az ültetés és ápolás módjait, majd ismerteti az európai állomok burgonyatermelését, valamint a jövő feladatait.

1928-ban a budapesti Növényélet és Kórtani állomástól vonult nyugdíjba. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztérium, termeléspolitikai osztályán és a Külkereskedelmi Hivatalban dolgozott.

A harmincas évek első felében a Magyar Külkereskedelmi Hivatal megbízásából külföldi tanulmányokat tett. A Külkereskedelmi Hivatal ottani megbízottjainak segítségével az egyes országok gyümölcstermelését és annak kivitelét tanulmányozta. Ezekben az években kezdett foglalkozni a hazai mezőgazdasági termelés földrajzi vonatkozásaival.

1932-ben jelent meg „Mezőgazdasági termelésünk átszervezése a természeti adottságok alapján. Kivitelre mit és hol termeljen a magyar gazda?” című munkája. E munkája a mezőgazdasági és földrajzi világirodalomban egyedülálló kiadványa volt, amely a terményeket és termelési lehetőségeket a minőség alapján ismertette. A mű több nyelven is megjelent, mely élénk érdeklődést keltett.

1935-ben „A magyar gyümölcs jövője, a gyümölcspolitikánk útja és méretei az európai termelés és fogyasztás és értékesítés adatai alapján” címmel megjelent munkájában a hazai gyümölcstermesztés problémáit és annak helyzetét vázolta a kivitel szempontjából.

1937-ben jelent meg a „Kivitelre mit és hol termesszünk? Mezőgazdasági kiviteli cikkeink legjobb termőhelyei” címmel, 1933-ban megjelentetett térképgyűjteményének másodi, bővített változata.

1941-ben a mezőgazdasági kamarák sürgették a harmadik bővített kiadás megjelenését a talaj, éghajlat és terménykutatást tartalmazó térképgyűjteményének.

Összességében munkássága a hazai mezőgazdasági termelés fontos növényeinek a burgonya és gyümölcstermesztés ésszerű fejlesztésére irányult, a talaj és éghajlat adottságai mind gazdaságosabb kihasználhatóságának széles körű tudatosításában.

Budapesten halt meg 1950. november 23-án.

Kapcsolódó cikk: Ezen múlik az ételek frissessége




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia