szépzöld

Borostyán, a nagy túlélő

Sulyok Józsefné, 2010. okt. 11.


Szinte hihetetlen, de ismertek 400 évnél öregebb példányok is, amelyeknek törzse csaknem egy méteres átmérőjű. A legismertebb és talán a legöregebb példány a wittembergi borostyán, amely állítólag már Luther idejében megvolt.

Borostyán, a nagy túlélő

Elágazó, a talajon kúszó, vagy valamely támasztékon magasra felnő. Idősebb példányok nem támaszkodó, új, szabad ágakat hajtanak.

A levelek váltakozó állásúak, fiatalon szőrösek, később kopaszok, fényesek, felül sötétzöldek, legyező alakban szétterülnek. Nagyon különböző alakúak a levelek. Lehet sarkosan karéjos, szív alakú, többnyire fehéren erezettek, nagyon érdesek és fényesek. A felső levelek a teljes napsütésben tojásdad alakúak, nem karéjosak, ép szélűek, tompa-zöldek.

 

Levelei a virágtalan ágakon két sorban rendeződtek. A virágok jelentéktelenek, kétivarúak, zöldesek, félgömb alakú ernyőbe egyesültek. A murvák kicsik és bőrneműek. A sziromlevél kívül barna, belül zöld, hamar lehullik. A termés borsó nagyságú, gömbölyded. A magvak vese alakúak, sötétbarnák, végül kékes-feketék.

Gyakran találkozhatunk vele csalitosokban, köves erdőkben, öreg fákon, sziklákon, törmeléklejtőkön, várak falain, öreg épületeken, várfalakon. Síkságtól 1900 m-ig főként mésztalajon. A bükkhöz hasonlóan az enyhe, óceáni klímát szereti. Nyugat-, Közép- és Dél-Európában terjedt el.

Északon még Nagy-Britanniáig, Norvégiáig és Dél-Svédországig fordul elő. De megtalálható keletre Oroszországig, a Fekete-tengerig, délen Görögországig és Szicíliáig meghonosodott. Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában nem található.

 

Késő ősszel, augusztustól szeptemberig virágzik. Termései csak a következő évben érnek.
A borostyán az egyetlen kúszónövény, amelynél a gyökérzetben „munkamegosztás” van. Ugyanis a talajban gyökerező felszívó és kapaszkodó, illetve tapadó léggyökerei vannak.

Árnyékkedvelő növényként közkedvelt a kertekben. Legalkalmasabb falak és rácsok befuttatására és szegélynövényként, de cserepes növényként szobában is. A magas hőmérsékletet tartósan nem viseli el. A kereskedelemben kínált formákat vegetatívan szaporítják, többnyire dugványozással.

Termését gyantatartalma miatt a madarak általában nem fogyasztják, az ember számára meg mérgező. A borostyán is olyan növény, amelynek múltja szorosan kapcsolódik az emberiség történelméhez.

Már a klasszikus ókorban gyakran használták az ornamentális díszítésben. A görögök isteneiknek áldozták. A kis Dionüszoszt csodálatos módon sűrű borostyán mentette meg a lángoktól, s legrégebbi ábrázolásain borostyánkoszorút visel. A gyógyászatban leveléből és fájából gyógyszert készítenek köhögés, fulladás csökkentésére.

Kapcsolódó cikk:
A borostyán




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2017.október 04., szerda / 22:53

Milyen kártevő rágja a díszalmafámat?

2017.október 02., hétfő / 20:01

Körtefa betegség, mi lehet ez?

2017.szeptember 26., kedd / 18:06

A gyümölcsfacsemete sikeres ültetésének feltételei

2017.szeptember 23., szombat / 16:55

Poloskák lepték el a paradicsomot, a szőlőt, a fügebokrot. Mit lehet ellenük tenni?

2017.szeptember 19., kedd / 11:12

Leyland ciprus gyökeresedés elősegítése

2017.szeptember 19., kedd / 11:05

citromfa betegség oka kezelése


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia