szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Céklával a radioaktivitás ellen?!

Sulyok Józsefné, 2011. jún. 27.


A cékla jól ismert növényünk, ugyanakkor viszonylag ritkán kerül egy átlagos család asztalára. Elsősorban téli időszakban fogyasztjuk, mint savanyúságot, pedig sokkal gyakrabban és többet kellene belőle enni.

Céklával a radioaktivitás ellen?!

A növényt már az ókorban is jól ismerték, valószínűleg megtalálható volt az ókori világ egyik csodájának számító Szemirámisz függőkertjében, Babilonban. A görögöknél Arisztotelész írt róla először a különleges vörös színű gyökérről, ugyanakkor abban az időben még csak a levelét használták, valamint sok helyen cserépben, dísznövényként nevelték.
A rómaiak voltak az elsők, akik megsejtették, hogy a cékla levelénél talán sokkal fontosabb a gyökere, melyet ők fekete színűnek láttak. A rómaiak nemcsak használták, termesztették és nemesítették is ezt az értékes zöldségfélét.

 

Ezen kívül orvosságként is használták, elsősorban láz ellen, hashajtóként valamint betegségből való lábadozásra zöldséges húsleves formájában. Voltak azonban olyanok is, akik azt állították, hogy a cékla sokkal ártalmasabb az egészségre, mint a káposzta, és jótékony hatásaival szemben a kor nagy gyógyítója, Galenusz is kétségeket támasztott. A római korban inkább a cékla levét ették, a gyökér csak ritkán került terítékre. Aztán Kr. u. 3. században Aténeusz beszámol arról, hogy a cékla könnyebben emészthető és jobb ízű, mint a káposzta, ami lendületet ad a növény termesztésének.

 

Nagy Károly kertjében is fellelhető volt a cékla, maga az uralkodó regisztrálta 812-ben, mint a császári birtokon termesztendő növényt. Mivel a cékla jól alkalmazkodott a hideg éghajlathoz, így hamar meghonosodott Európa északibb területein is. Ugyanebben az időszakban jutott el Kelet-Európából Ázsiába is, 850-ben már ismert volt Kínában.

 

A középkorban a céklát elsősorban a gyökeréért termesztették. A 14. századra egész Európa fogyasztotta, de már nemcsak mint orvosságot, hanem mint zöldségfélét. A nemesítések kapcsán újabb és újabb típusok jelentek meg, melyek ízükben és formájukban is különböztek. A németek céklaszeretete ráragadt a lengyelekre, litvánokra, oroszokra, ukránokra is, ahol megszületett az azóta is közkedvelt speciális céklaleves, a borscs. Ebben az időben honosodott meg a skandináv országokban a céklás heringsaláta is.

 

Az 1700-as évekre a cékla betört a francia konyhaművészetbe, valamint meghódította Angliát is. Ebben az időszakban számos botanikus foglalkozott azzal, hogy különféle céklafajokat leírja és osztályozza.

 

A 18-19. századra a megváltozott szemlélet következtében a cékla elsősorban élelmiszerré vált, ráadásul igen népszerű lett Európában. Ezzel szemben az USA-ban az 1800-as évek elején csupán egy fajtáját ismerték a növénynek. Újabb fajtákat csak az 1800-as évek második felében kezdtek termeszteni.

 

A cékla ma már világszerte közkedvelt növény, elsősorban ízéért szeretik. Gyógyhatásait azonban kevéssé vizsgálta a tudomány. A cékla igen gazdag a szabad gyököket hatástalanító antioxidánsokban, hiszen erős bordó színe is erre utal. A benne található béta-karotin és egyéb A-vitamin elő-anyagok rendszeres fogyasztása nagyban hozzájárulnak számos népbetegség megelőzéséhez, kezeléséhez. Ezek közül kiemelendő a növény tumor-ellenes hatása, melyet idáig állatkísérletekben sikerült igazolni.
Megfigyelték, hogy azoknál a sivatagi nomád népeknél, akik kevés rostot fogyasztanak, igen gyakori a magas koleszterinszint és a vérzsírok kedvezőtlen alakulása. Ugyanakkor, ha a rostbevitelt répaféleségekkel és céklával növelik, akkor a magas koleszterinszint nagymértékben csökkenthető. Természetesen ez a hatás nemcsak a sivatagban élőknél, hanem a civilizációs ártalmakban szenvedőknél is tapasztalható.

 

A cékla levének kifacsarása után maradó rostok fogyasztása egyes vizsgálatok szerint csökkenti a radioaktív anyagok felhalmozódását és beépülését az emberi szervezetbe.

 

A cékla népgyógyászati felhasználásai között a májbetegség elleni, alkoholizmus elleni, vérszaporító, valamint általános erősítő hatások szerepelnek. Ilyen hatásokat azonban a tudományos vizsgálatokban eddig nem sikerült igazolni. 

 

Kapcsolódó cikk:

Cékla, a közkedvelt zöldség

Miért jó a cékla?


 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.

2019.május 23., csütörtök / 22:28

Volt egy barka fánk valami a föld alatt két-három centire teljesen elrágta a szárát.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia