szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Csapody Vera, a növényekkel rajzoló

Sulyok Józsefné, 2016. jún. 01.


Budapesten született 1890. március 29-én. Édesapja kora gyermekkorában felkeltette érdeklődését a természet szépsége iránt. 

Csapody Vera, a növényekkel rajzoló

Általa ismerte meg az erdei és a mezei növények életét hasznosságát. Az ő biztatására kezdett el rajzolni, festeni. Már ebben az időszakban fizikusnak készült, ezt a pályát szánta önmagának. 1908-ban, az érettségi után külön engedéllyel iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika – fizika szakára, ahol 1913-ban egyedüli nőként szerzett diplomát. Ezt követően tudományos pályára készülve, az egyetem fizika tanszékén gyakornokoskodott.

Édesapja korai halála azonban kettészakította terveit. Hat gyerek maradt árván, így a gyakornoki munka helyett fizetős állást kellett keresnie. Kezdetben óraadó, helyettes tanár, majd egy katolikus leánygimnáziumban tanította a fizikát és a matematikát. 32 évig volt a leánygimnázium tanítója, az utolsó 10 évben az igazgatója. Az iskola megszűnése után, 1949-ben Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa lett. 1966-ban hivatalosan nyugdíjba ment, de továbbra is folytatta munkáját, szinte az élete utolsó napjáig.

Több, mint harminc évtizedes tanárkodása alatt kiváló eredményeket ért el a matematika – fizika oktatásában. Egyéni módszereivel a „száraz tárgyak” óráit is kedveltté tette a diákjai számára. Soha nem alapított családot, életét a növények iránti szeretete is kitöltötte. A tanítás mellett szabad idejében szívesen festett, főleg virágokat, mezei növényeket.

Jávorka Sándor egy akvarelljeiből készült kiállításon ismerte fel növényrajzoló tehetségét. Felkérte munkatársának, az akkor előkészületben lévő művéhez szükséges növényi ábrázolások elkészítésében.

Csapody Vera továbbra is tanított, de ettől kezdődően tanári munkája mellett érdeklődése a növényi ábrázolás, a növényi élet fejlődésének megfigyelése felé fordult.

40 éven keresztül Jávorka Sándor haláláig dolgozott együtt a botanikai tudomány két kiválósága.

1924-25-ben látott napvilágot specialisták közreműködésével Jávorka Sándor kétkötetes munkája a „Magyar flóra”, amelyben a Kárpát-medence virágos növényeiről ő készített kitűnő rajzokat. Bár a neve a mű borítóján nincs feltüntetve, Jávorka könyvének bevezetőjében megemlítette, hogy Csapody Vera készítette a rajzokat. Több éven keresztül dolgozott Jávorka Sándorral.

A szegedi Tudományegyetemen 1932-ben „Mediterrán elemek a magyar flórában” című dolgozatával doktori fokozatot szerzett.

Alkotásaiban széles körű növényismerete szerencsésen kapcsolódott össze művészi rajzolatú festészeti, grafikai tudásával.

Jávorka Sándor tanácsára tanulmányozta a növényfestészet akkor ismert módszereit. Sikerült olyan technikát elsajátítani, amellyel 60 év távlatából az ő akvarelljei sem veszítettek eredeti szépségükből. Később ugyancsak Jávorka ösztönzésére kezdett a növényekről tusrajzot készíteni.

Miután 1949-ben a Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársa lett, számtalan botanikai gyűjtőúton vett részt. A Kárpát-medence minden részét bejárta. A begyűjtött növényekről azonnal készített rajzokat, akvarelleket. Hat évtizedes munkássága során a felmérések szerint megközelítőleg 12 ezer akvarellt, 3 ezer táblarajzot készített. Teljesítményével egyedülállót alkotott a nemzetközi botanikában. Számos dolgozata jelent meg és közel 20 könyv társszerzője.

Jelentősebb munkái közé tartoznak Magyar Pál „Alföldfásítás” című monográfiájában lévő növényillusztráció. A középiskolák részére készített Simon Tibor – Csapody Vera „Kis növényhatározó”-ja az utóbbi évekig számos kiadást ért el. De még lehetne sorolni tovább is. Mindezek mellet 15 éven át gyűjtötte és csíráztatta a növények magvait, hogy lerajzolásával elkészíthesse a hazai botanikai irodalomban egyedülálló alkotását, a csírahatározót.

90 éves elmúlt, amikor kezébe vehette Tóth Imrével készített alkotását a „Közép-európai díszfák és díszcserjék” című alkotását. Növényi akvarelljei, tusrajzai számos hazai és külföldi kiállításon, botanikai kongresszuson öregbítették hírnevét.

Előrehaladott kora ellenére 1970-től Debreczy Zoltán munkatársaként a több kötetesre tervezett „Dendrológiai Atlasz” összeállításában vett részt. Tudatában volt gyengülő erejének, de a készülő műhöz mégis sikerült mintegy 4 ezer tusrajzot elkészítenie. Élete utolsó napjaiban is ezen dolgozott.

Életművét számos elismerés fémjelzi. Rubindiplomás tanár, 1966-ban Entz Érmet kapott, 1980-ban 90 éves korában Állami Díjjal tüntették ki. Kétszer nyerte el a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, megkapta a „Szocialista Kultúráért” érdemérmet. A Természettudományi Múzeum Növénytára „Jávorka Sándor emlékszobában” őrzi egykori munkatársának gazdag örökségét. 1985-ben hunyt el. 

Kapcsolódó cikk: Híres kertészeink




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.

2019.május 23., csütörtök / 22:28

Volt egy barka fánk valami a föld alatt két-három centire teljesen elrágta a szárát.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia