szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Csíráztassunk!

Sulyok Józsefné, 2012. febr. 24.


A csírák a fűszerekhez hasonlóan változatos ízvilággal rendelkeznek. Találunk közöttük lágy, pikáns markáns és kifejezetten csípős ízűeket is. Ez teszi őket alkalmassá már magukban is a legváltozatosabb felhasználásra. Nem kell hozzá konyhaművésznek lenni, hogy látványos finomságokat alkossunk belőlük.

Csíráztassunk!

A csíráztatás módszere egyszerű, hiszen csak locsolni kell a magokat. A mag szépen csöndesen teszi a dolgát: nő és termeli az egészségünket óvó anyagok tucatjait. Ez az egész egyszerű, kézenfekvő és nincs benne semmi misztikus.


A csírázó magok többségében mind a kilenc esszenciális aminosav megtalálható, amely az életben maradásunkhoz nélkülözhetetlen. Ráadásul egyes magokban olyan ideális arányban, amely tökéletes számunkra. A gabonából kisarjadó gabonafű B-karotin tartalma elérheti az eredeti érték 400-700-szorosát is. Mindez pár csepp víznek, napfénynek és a magocska „ösztöneinek” következménye.

 

Sokan tudják, mi köti össze Szent-Györgyi Albertet és a C-vitamint. Többek között egy Nobel-díj is. De azt már kevesebben tudják, hogy élete utolsó 26 évében mivel foglalkozott, milyen összefüggéseket vett észre a csírázó búzában termelődő benzokinonok és a daganatos betegségek kialakulási esélyei között?


Ha megnézünk egy szem gabonát, akkor az látszólag élettelennek tűnik. Valójában nagyon lassan egy túlélési folyamat játszódik le benne, aminek jeleit kívülről nem láthatjuk. A csírázásra beprogramozott magocska a neki kedvező pillanatra vár, amikor minden körülmény adott lesz újjászületéséhez, a csírázáshoz. A mag felépítését tekintve áll egy kis embrióból, amiből az új növény fog kifejlődni. Egy hatalmas tápanyagraktárból, amely a csírázáshoz és a növekedéshez biztosítja a táplálékok többségét, valamint egészet körülvevő és óvó maghéjból, ami szintén tartalmaz tápanyagokat. A különböző magok (gabona, hüvelyesek, olajos magvak, stb.) eltérő mennyiségű és összetételű anyagokat raktároznak el.

 

A csírázást elsődlegesen befolyásoló külső tényezők a nedvesség és a hőmérséklet. Ha ezek megfelelően adottak, akkor felébred és megkezdődik a csírázás, ami hatalmas változások sorát indítja el. A felduzzadt gabona belsejében szunnyadó embrióból a rügyecske fejlődésnek indulva áttöri az időközben megpuhult maghéjat, csíra formájában előbújik. Közben szintén az embrióból kifejlődő gyököcske is kibújik és a föld közepe felé indulva, mint kis csíragyökér próbál kapaszkodót keresni. Elsősorban ezeken a vékony kis gyökereken keresztül jut vízhez a növény. A csírázás elején a vízen kívül másra nincs is szüksége, hiszen az átalakuláshoz és a gyors fejlődéshez szükséges összes tápanyag a magban rendelkezésre áll.

 

A növény életében legnagyobb változások csírázáskor mennek végbe. A csírázó magban a keményítő tartalom a mag eredeti értékéhez képest folyamatosan csökken. Ennek az az oka, hogy a növénynek ilyenkor van szüksége a legtöbb energiára. Ezért „energiagyárak” alakulnak ki benne, amik olyan enzimeket termelnek, ami a magban lévő keményítőt gyorsan hasznosítható cukorrá alakítják át a csíra számára. Ezt érzékelhetjük, ha megkóstolunk egy pár napja csíráztatott búzát. Ekkor már olyan nagy a cukortartalma, hogy azt egyszerű ízleléssel is érezhetjük. Ez a folyamat a búzánál 6-7 napig fokozódik, ekkor éri el a csúcspontot, majd fokozatosan csökken, hiszen a növénynek már nincs szüksége a továbbiakban ilyen mértékű koncentrált energiára.

 

Csíráztatni sokféle növény magját lehet. Gabonák közül érdemes kiemelni a búzaféléket, az árpát, rozsot, zabot, de a rizs és a kukorica csírája is jó étkezési célra, csakúgy, mint a köles és a hajdina. A hüvelyesek közül a zöldborsó, csicseriborsó, mungóbab, szójabab a leggyakoribb csírazöldség. A hüvelyeseket némi hőkezelés után használjuk, mert anélkül nagy mennyiségben nehezen emészthetőek. Olajos magvak közül a tök, napraforgó és len csíráztatásával próbálkozhatunk. A zöldségek íze a csíráikban is visszaköszön, ezért a retek, brokkoli, vöröshagyma, káposzta, cékla csírájával is színesíthetjük ételeinket. A vöröshere, lucerna, mustár és a kerti zsázsa ritkábban alkalmazott, de ízletes és kedvező hatású csírazöldséget szolgáltatnak.

 

Csíráztatni szinte bármilyen edényben lehet, de érdemes erre a célra olcsón beszerezhető csíráztató tálat venni. Kezdőknek érdemes először mungó vagy szójababbal próbálkozni, ezek leghálásabbak. Az apróbb szemű magvakkal már csíráztatási tapasztalatok birtokában próbálkozzunk, ezeknél nagyobb a befülledés veszélye.

 

A csírákat fogyaszthatjuk salátába, vajas kenyéren, pástétomokba keverve, de lepénybe, kenyérbe és süteménybe is süthetjük őket. Levesbetétnek, vagy önálló levesek készítésére is alkalmasak, és ne feledkezzünk meg, hogy tálaláskor díszítésre is használhatóak. Kutatások szerint a csírák rendszeres fogyasztásával csökkenthetők a daganatok kialakulásának esélyei, illetve a daganatos megbetegedések előrehaladását is csökkentik a csírazöldségek. Ez nem csak A -, és C-vitamin, azaz antioxidáns tartalmuknak köszönhető, hanem számos flavonoid, jelenlétének is.

 

Kapcsolódó cikk:
Csíráztatás otthon
Cukkini történet




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:46

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia