szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Dísznövények betegségei 2. rész

Sulyok Józsefné, 2012. febr. 07.


avagy kártevői és az ellenük való védekezés


Előzménye: Dísznövények betegségei
Sok szép dísznövény pusztul el vagy veszíti el díszítő hatását a helytelen gondozás, a betegségek vagy állati kártevők következtében. A baj időbeni felismerésével, a védekezéssel megelőzhető a pusztulás.

Dísznövények betegségei 2. rész

A gombakártevők közül a következők fordulnak elő leggyakrabban:

 

A korompenész csak a levéltetvek váladékán telepszik meg. A levél felületén csúnya fekete bevonatot alkot. A tetvek irtásával és lemosásával védekezhetünk. Pálmákon és keményebb állományú leveleken gyakori.

 

A szürkepenész rendszerint a teleltetés ideje alatt, sötét, hűvös, levegőtlen helyen lép fel. Sérült, elhalt részeken telepszik meg, ott fejlődik ki a szürke párnás gombatelep, s onnan terjed át az egészséges részekre. Amint a penészcsomókat észrevesszük, a beteg résszel együtt távolítsuk el. Gyakori a krizantémon és a muskátlin.

 

A rozsdagombák sok dísznövényen pusztítanak. A fertőzés következtében a levél fonák részén sárgás, kör alakú, apró foltok keletkeznek, később megbarnulnak, a levél lehullását s gyér virágzást okoznak. A szegfűt, a tátikát támadják meg gyakran. Kén és rézkészítményekkel megjelenésüket megelőzhetjük. A rozsdagombák „rokona” (exosporiumos levélfoltosság) a pálmákat támadja meg.

 

Az üszögbetegségek a pálmák levelén apró fekete vagy sötétbarna daganatokat okoznak, környékükön a levéllemez halvány sárgás színűvé válik. A beteg levélrész levágásával megakadályozhatjuk a sárgás, porszerű spóratömegek szétszóródását. A lombozat szárazon tartásával és réztartalmú permetezőanyaggal előzhetjük meg fellépését.

 

A lisztharmat fehér lisztszerű bevonattal lepi el a levelet. Lakásban tartott növényeknél ritka, szabadföldön a rózsa, körömvirág, szarkaláb szenved sokszor tőle. Kénes készítményekkel és ventillált kénporral védekezünk ellene.

 

Az állati kártevők igen szaporák. Növényi részek lerágásával és a nedvek kiszívásával tesznek kárt.

 

A levéltetű zöld, szürke és fekete, gyorsan szaporodó szívószájú kártevő, mind a szabadban, mind a lakásban tartott növényeken felléphet. Csak jelenlétében védekezhetünk bőr és idegmérgekkel ellenne.

 

A pajzstetvek a keményebb állagú növényi részeket támadják meg lakásban, szabadban egyaránt. A nagy pajzstetű domború kemény pajzsa a rovar bőrének megkeményedéséből képződik, így elmozdításával a tetűt is eltávolítottuk. A kis pajzstetű egészen lapos, alig észrevehető pajzsa az állat váladékából fejlődik, ha ezt leemeljük, a tetű tovább a növényen marad. Lakásban leánderen, fikuszon, aszparáguszon gyakori, a szabadföldi növények közül a fákat, cserjéket károsítja. A cserepes növényeknél a lemosás is eredményes védekezés, a szabadban porozással, permetezéssel írtjuk.

 

A vándorpajzstetű vagy a gyapjastetű a lágyszárú növényeken él. Testét vattaszerű védőburok óvja. Erős vízsugárral lemosható, vagy nyers nikotin egy ezrelékes oldatával permetezzük a fertőzött növényeket.

 

A tripszek meleg szárazlevegőjű szobákban gyakoriak, de fellépnek a szabadban is. Alig 1 mm nagyságú kártevők a levelek fonákán élnek. Szívásuktól a levél fakóvá válik, majd lehullik, a virágzás elmarad, esetleg a virág elnyomorodik.

 

A takácsatka vagy vörös-pók a levél fonákán finom pókhálószerű szövedékben él. Szívása nyomán a levél elhalványul, és hamarosan lehullik. Száraz levegő kedvez az elterjedésének.

 

A sárgásfehér gyökératka milliméternél kisebb. A vastagabb gyökerekben, gumókban és hagymákban járatokat készít, ezen keresztül a korhadás könnyen megindulhat. A cserepet mártsuk langyos vízbe, a kártevők így a víz felszínére kerülnek és leönthetők. Ezt többször ismételjük meg.

A földigiliszták a szabadban hasznosak, de cserépben nem. A cserepes növényt állítsuk langyos vízbe, így a talaj felszínére jönnek és összeszedhetők.


Ritkábban fordulnak elő a rágószájú kártevők, a különböző hernyók, álhernyók. A levéllemez folytonossági hiánya árulja el jelenlétüket. Könnyen felleljük őket a levél fonákán. Cserepes növényeken egyszerű összeszedéssel megakadályozhatjuk a komolyabb bajt.

 

A meztelen csiga a lágy zöld növényi részek rágásával tesz kárt. Nyálkás váladékáról ismerjük fel. Csak sötétben rág, nappal a cserép aljára húzódik, ott megtalálható. Mészpor kihintésével gyéríthetők.

 

Sok kárt tesznek a különféle fonálférgek. Ellepik a levelet, a szárat, a gyökeret. A levélfonálféreg a vastagabb állományú levelekben él. A levél-erek megfakulnak, megbarnulnak, a levél lehullik. A fertőzött részt szedjük le és semmisítsük meg. A szár-fonalféreg, a szárak elgörbülését okozza. A gyökér-fonalféreg a gyökereken kisebb-nagyobb dudorokat képezve tápanyagot von el, a növény fejlődését gátolja. A fertőzött növényt semmisítsük meg.
 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.december 02., hétfő / 15:33

Ajándékba kaptam ezt a szobanövényt és szeretném tudni a nevét

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia