szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Egy kis faiskola

Sulyok Józsefné, 2012. szept. 16.


Azon nincs vita, hogy gyümölcsfának minden kertben lennie kell. Már csak az a kérdés, hogy a számos fajta közül melyiket válasszuk.

Nagyon nem mindegy!

Egy kis faiskola

Például, ha kajszira vágyunk, nem elég besétálni a faiskolába, hogy az első sárgabaracknak mondott tövet fogjuk és vigyük. Ilyen vásárlás esetén nincs garancia arra, hogy a fácska 5-6 év múlva roskadásig lesz gyümölccsel. Sőt előfordulhat, hogy annyira rosszul érzi majd magát a helyén, hogy épp csak vegetál, és egyáltalán nem terem. A gyümölcsvásárlás számos buktatót rejt, teljesen ismeretlenül nem is érdemes belefogni. A gyümölcsfák vad alanyra oltott nemesből állnak. Mindkét rész hordoz tulajdonságokat, a sikerhez viszont tudnunk kell, hogy bizonyos kérdéseknek épp melyik viselkedése érvényesül. Vásárláskor több olyan szempontot is figyelembe kell vennünk, mely telkünk adottságával kapcsolatos.


Ahhoz, hogy kényelmesen növekedjen a fa, elégséges területre van szüksége, különben kevesebbet és kevésbé szép gyümölcsöt terem. Fontos tudni, hogy az alaptípusokon belül léteznek nagy, közepes és törpe növésű fák, sőt olyanok is, amelyeknek ágai alakítható térállásúak, így kordonos művelésre is alkalmasak. Ahhoz, hogy a fa ne nőhesse ki a neki szánt helyet, nem a termőrész fajtáját, hanem az alany típusát kell figyelnünk.


A nagy gondossággal ültetett gyümölcsfák is okozhatnak nem várt meglepetéseket, ha nem ismerjük őket eléggé. Gyümölcstípusokra lebontva csokorba gyűjtöttük a legérdekesebb jelenségeket. Érdemes ezekre figyelni.


Kajszi: a hosszú távban gondolkodók vegyék figyelembe, hogy a mostanában kapható facsemeték sajnos viszonylag rövid élettartamúak. A 15 év fölötti példányok esetében számítani kell arra, hogy a fa gutaütésszerű tüneteket produkálva elpusztul. Ezért célszerű a kajszit 7 éves periódusokban újraültetni. Mikor az első generáció leköszön, éppen termőre fordul a következő. A kipusztult fa helyére sose ültessünk újat.


Körte: jellemzően porzópárral terem szépen. Kivételt egy régi magyarfajta, az Árpával érő körte képez. Az összes többi legjobb porzópárja a Vilmos, így az utóbbit mindenképpen érdemes második fának választani. Agyagos talajra csak vadkörtealanyra oltott nemest telepítsünk. Bármi mással próbálkozunk, ízletes, lédús helyett „kövecses” lesz a körténk.
 

Szilva: igénytelen, silány talajon is megmarad, a vírusoknak szívósan ellenáll. Ott is szépen terem, ahol a kényes őszi esélytelen.


Alma: almafához is érdemes porzópárt biztosítanunk. Bizonyos fajták porzói sterilek, így ezekre ne számítsunk. Néhány almafajta triploid – azaz három különböző fajta együttes ültetése mellett terem igazán szépen. Ilyen fajtacsoportokat képez az Idred, a Jonagold és a Golden.
 

Őszibarack: erősen melegkedvelő, fagyzugos helyeken nem érdemes vele próbálkozni. Homokos talajon vad őszi, agyagos terepen keserű mandula alanyon hoz szép termést. Nem szereti a sok vizet, a túlzott locsolástól vizenyősek lesznek a gyümölcsök, és lerohadnak a fáról.


Meggy: jó választás a Debreceni bőtermő és az Érdi bőtermőfajta, melyek önporzósak és már 4 év után szépen teremnek. Csak vírusrezisztens csemetét vegyünk, mivel a tűzelhalás nevű vírus kimondottan a meggyfákat támadja.


Cseresznye: ha nincs közelben – 50 méteres közelben – másik cseresznyefa, nem szabad szólóban ültetni, mert egy fa önmagában igen csekély mennyiségű termést hoz. Cseresznyefa esetében porzópárokban kell gondolkodni, de inkább 3-4 példányt jó együtt ültetni. E szabály alól az önporzós változatok kivételt képeznek. Erre a faiskolában kérdezzünk rá.


A gyümölcsfák tápanyag-dús földben teremnek jól. Csakhogy ország kötött, agyagos talajú vagy homokos részein lakók is szívesen fogyasztanak gyümölcsöt, ezeken a területeken bizony meg kell fontolni a csemeteválasztást. Ez máris egy buktató, hiszen a talaj tulajdonságához az alanyt és nem a termőrészt kell igazítanunk. Nem jelenthető ki, hogy kajszi nem való agyagos területre. Lehet ültetni mélyre hatoló gyökerű alanyra oltott nemessel. Homokos talajon ugyanez az alany nem fog teljesíteni. Az Alföldön a bojtosabb gyökérzetű vad-kajszi alany a nyerő.


Törpe gyümölcsfák ültetésekor az oltási pontnak legalább 10 cm-rel talajszínt fölé kell kerülnie. Ellenkező esetben a nemes rész is gyökereket ereszt, és érvényét veszti az alany által meghatározott növekedési habitus – azaz a törpének indult almafa mégis magas lesz.
 

Egyáltalán nem mindegy, hogy vírus-rezisztens vagy vírus-toleráns példányt veszünk meg. Míg az előbbi csoportba tartozó fákat adott vírus egyáltalán nem betegíti meg, az utóbbiakat igen. Igaz, a növény nem pusztul el, és terem is, csak éppen nem annyit, nem olyan szépet, mint elvárnánk. Ráadásul a megbetegedett fa általában visel valamilyen melléktünetet, például levéltorzulást.

 

Kapcsolódó cikk:

Eszter és a faültetés

Gyümölcsfák ültetése 9 lépésben




Hozzászólások (1)

Bóta Alfrédné
2016. júl. 19. (1 155 napja)
Elolvasván a fenti oldalt, rájöttem, hogy a kajszi ültetésénél hibázhattunk. Korábban volt már kajszi fa a helyén, de közben diófa is olt, ami kipusztult. A mostani kajszi fa már 7 éves. Több éve van rajta gyümölcs, de még egy jóízűt nem ettünk róla. Eleinte apróként lepotyog, mire beérne, fél zölden megrohad, vagy megcsipkedik a madarak. Valószínű, hogy megválunk tőle. Ez, úgy emlékszünk, hogy magyar kajszi. De milyen fajta lenne jó? Kötött, agyagos, kavicsos talajunk van. Egertől északra lakunk, tehát tovább tart a hidegebb idő, könnyebben elfagynak a rügyek, virágok. Tudnak olyan fajtát ajánlani, ami olyan sikerrel kecsegtetne a kertünk másik helyén, mint a korábbi, melynek nevére ugyan nem emlékszünk, de nagy gyümölcsű, pirosas, csíkos volt és július 20 után ért be? Nagyon köszönöm, Ha valaki segít. Üdvözlettel Bóta Alfrédné


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia