szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Elevenítsd fel! Elfeledett húsvéti rituálék

Sulyok Józsefné, 2015. ápr. 02.


Utazzunk a húsvéti szokások világába! Köztudott, hogy a húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a húsvéttól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Hét héttel ezt a napot előzi meg a farsang vasárnapja, és követi ötven nap múlva a pünkösd.

Elevenítsd fel! Elfeledett húsvéti rituálék

Megünnepléséről már a 3. századból vannak adataink, de az ünnepet nem mindenhol tartották egyidőben. Hazánkban 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban még négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette.

Az erdélyi reformátusok ma is háromnapos húsvéti ünnepet tartanak. Az ünnepek szertartásai közül már a középkorban kiemelkedett a föltámadás megjelenítése, amely az ünnep reggelén történt. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése. Emellett már a 10. században említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér, a 12. század óta pedig a tojásszentelés.



Ezekkel a liturgikus cselekményekkel mutatnak összefüggést a naphoz fűződött hiedelmek, szokások is.

Egy 1665. évi vallomás elmondja, hogy „minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiót járánk”.Székelyföldön a római katolikus vidékeken még a századforduló táján is szokás volt, hogy fiatal házasok és a legények a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek hajnalfa volt a neve (májusfa).



Nálunk országszerte szokás volt a romai katolikus vidékeken húsvétkor a hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés, amely után többfelé a patakra mentek mosakodni, egészségesek, frissek legyenek. A szentelt sonka csontjait kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. Székelyföldön a húsvéti étel morzsáját is megőrizték, és nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában megintették vele a gabonaföldeket, miközben azt mondták: „távozzatok innen kártékony madarak”.

Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. Az Ipoly mentén a lányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. A gyerekek húsvéti megajándékozása a nyuszi által hozott édesség, tojás, ami újabb eredetű városi szokás.

Kapcsolódó cikk: Vigyázat, húsvét közeleg!




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.április 25., csütörtök / 10:47

Miért sárgul foltokban a frissen lerakott gyepszőnyeg?

2019.április 24., szerda / 13:23

Miért sárgul foltokban a frissen lerakott gyepszőnyeg?

2019.április 24., szerda / 13:20

Szaraz foltok a gyepen

2019.április 24., szerda / 13:13

Flamingóvirágom levele barnul

2019.április 24., szerda / 13:12

Érdeklődni szeretnék hogy az orchideam szára el száradt és le vágtam jól tettem? A levelei szép zöldek! Válaszukat előre is köszönöm szépen!

2019.április 24., szerda / 12:21

Leander pajzstetűre milyen bio készítményt vásároljak?

2019.április 24., szerda / 12:19

erkélyre való porvédő növény

2019.április 24., szerda / 12:14

Miért sárgulnak, barnulnak a levélvégek ?

2019.április 24., szerda / 12:10

Fehér penész az Orchideán mit tegyek?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia