szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Erősödjünk fokhagymával!

Sulyok Józsefné, 2012. okt. 17.


A fokhagymát évezredek óta ismeri és használja az emberiség ételként és gyógyszerként is. Ismerhetjük az illóolajának szagát, és könnyfakasztó tulajdonságát. Sokan vonakodnak fogyasztásától, mivel kellemetlen utószagot áraszt, ugyanakkor nagy gyógyhatással bír.

Erősödjünk fokhagymával!

 A fokhagyma Szibériából, kirgiz sivatagi területekről származik. Néhány ezer évvel ezelőtt valószínűleg az ottani nomádok vitték magukkal a hagymát. I e. 3000 környékéről származó szanszkrit írások említést tesznek róla, része volt a sumérok étrendjének is.

 

Az ókori egyiptomiak istenként tisztelték a növényt. A piramisok építésekor a munkásoknak rendszeresen adtak a hagymából, hogy növeljék teherbírásukat. A papiruszukban mintegy 22 fajta betegségre javasolták a fokhagyma használatát.

 

Az ókori görögök és rómaiak további hatásokat ragasztottak a fokhagymára, úgy gondolták, hogy a skorpió harapástól a kutyaharapáson át, a lepra és az asztma kezelésére is alkalmas.
A középkorban a fokhagyma mítosza tovább dagadt, elsősorban ördögűzésre és más kitalált rémek ellen vetették be. Mivel a pestis járványt az ördögöknek tulajdonították, így a betegség ellenszereként is számon tartották. A növény Kr.u. 1000-ben már az egész világon ismert lett, melyben szerepet játszottak a hajós népek, valamint a keresztes hadjáratok.

 

Habár sok hiedelem kapcsolódott a fokhagymához, a modern tudomány mégis igazolja, hogy a régiek a legtöbb hatásban nem tévedtek. 1858-ban beigazolódott, hogy a fokhagymának baktériumölő tulajdonsága van, a II. világháborúban pedig fertőtlenítőként alkalmazták.


A fokhagyma révén meg kell említenünk a magyar vonatkozásokat is, hiszen Makó városa világhírű, többek között a fokhagyma miatt is. A városban a 19. század elején zsellérek termelték saját kiskertjeikben a növényt, és lassan elkezdődött a fellendülés.

 

Az 1860-as évek elején a legelőt szántófölddé alakították át, ahol most már szántóföldi fokhagymaművelést folytatnak. A század második felében a háborúkba bonyolódott olaszok nem tudták ellátni a nyugat európai piacokat, helyükbe a makói termelők léptek. A II. világháború után jelentősen visszaesett a termesztés, majd az 1950-es évektől a szövetkezetek újraélesztették. 1990-től ismét magánkézbe került a fokhagymatermesztés, melynek virágzása azóta is töretlen.

 

A fokhagyma számos gyógyhatását igazolták már, és a kutatások mai napig is folynak. Meg kell említeni, hogy a fokhagyma illóolaja csökkentheti egyes vírusellenes szerek hatékonyságát, ezért ilyen kezelés esetén mindenképpen konzultálni kell az orvossal.


Mind a friss fokhagyma, mind pedig érlelt fokhagyma kivonat igen gazdag olyan vegyületekben, melyek képesek megkötni a szervezetet károsító szabad gyököket. Ezen hatás révén számos betegségmegelőzésében és kezelésében játszik fontos szerepet. A 15-20 napig érlelt fokhagyma kivonatban ráadásul a hatásért felelős vegyületek (allicin, alliin) átalakulnak egy lényegesen stabilabb szerkezetté, így jobban hasznosulnak a szervezet számára.

 

A fokhagymában található hatóanyagok daganat gátló hatását számos esetben igazolták. Feltételezik, hogy a vastagbél daganatok megelőzésében és kezelésében is szerepet játszik a növény rendszeres fogyasztása, csökkenti a prosztata daganatok erősítő tulajdonságot.


A fokhagyma jótékony hatású a szív és érrendszeri betegségek kezelésében és megelőzésében. Emellett rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a koleszterinszintet a vérben. Számos esetben nyert igazolást a növény vérnyomáscsökkentő hatása is. Kimutatták, hogy képes fokozni a szervek vérkeringését is. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a fogyasztása csökkenti a vérrög képződés kockázatát.

 

A fokhagyma illóolaja rendkívül csípős, de ennek megvan a jótékony hatása a betegséget okozó mikroorganizmusok területén. A növény kivonata képes bénítani olyan baktériumokat, melyek a tüdőgyulladás kiváltásáért felelősek. Tekintettel arra, hogy az illóolajok nagy résre tüdőn keresztül választódik ki a szervezetből, a fokhagyma jelentős szerepet tölthet be a felső és alsó légúti betegségek kezelésében és megelőzésében. A gyomorfekélyt okozó baktériumok ellen is hatásos a növény. Kimutatták, hogy a téli hónapokban 10-12 héten át rendszeresen szedett fokhagyma kapszula jelentősen csökkenti a megfázások számát. A hatásért valószínűleg a benne lévő allicin a felelős. A baktériumölő hatása mellett beszámoltak a hagyma bélféregellenes és gombaellenes tulajdonságáról is.

 

A népgyógyászatban a fokhagymát emésztési zavarok, fülfájás, izomgyengeség, fogfájás kezelésére javasolják. A fenti hatásokat azonban mindezidáig nem sikerült bizonyítani.
 

Kapcsolódó cikk:

Az évelő metélőhagyma




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia