szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Glocker Károly

Sulyok Józsefné, 2008. dec. 02.


Glocker Károly kertész, kiváló gyakorlati pomológus életéről alig maradt fenn adat az utókor számára. 1809-ben született. Élete nagy részét Batthyány Fülöp enyingi uralkodónál töltötte.

A XIX. század közepén itt hozta létre Magyarország egyik legnagyobb gyümölcsfaiskoláját, ahol korának minden jelentős gyümölcsfajtáját termesztette. Az 1858-ban alakult Országos Kertészeti Társulatnak már az alapítás éveiben tagja lett és hamarosan az igazgató választmány tagjai között találjuk. Tevékenyen részt vett a Társulat munkájában, Enyingen és vidékén képviselte annak anyagi és szellemi érdekeit. A Társulat rendezte kiállítások bíráló bizottságának aktív résztvevője volt.

 

Hazai és német kiállításokon gyümölcseivel több díjat nyert. A Magyar Kertészeti Társulat által létrehozott kertészeti csarnok kiállításainak is aktív részese volt, mint igazgató választmányi tag, és mint neves termesztő egyaránt. E csarnok szerepe a különböző vidékekről származó kiváló gyümölcsfajták és egyéb kertészeti termékeknek a közönséggel való megismertetése és elterjesztése volt. A múlt századi szakfolyóiratok – a „Magyar Kertész”, a „Kerti Gazdaság” – gyakran hívták fel a figyelmet a Glocker-féle faiskolára és vállalkoztak gyümölcsfa-lajstromának terjesztésével.

 

A Kertészeti Társulat 1860-as győri kiállításán külön kiemelték gyűjteményét, mint az eredeti magyar fajokban és a leghelyesebb magyar elnevezésekben is gazdag gyűjteményt.
Szorgalmazta a vidéken rendezett kiállítások gyakoribbá tételét. Szerinte a magyar ember – főként a dunántúli – nem szokván az utazást, túl messzire nem hajlandó terményét elvinni.
Glocker szoros kapcsolatot tartott a neves kortárs gyümölcskertészekkel; Villási Pállal, a kertészeti gazdasági akadémia főkertészével, Entz Ferenccel, a modern magyar kertészet egyik megindítójával, Bereczki Mátéval, a pomológaiai szakirodalom megteremtőjével.

 

A reformkor nemcsak a politikát, hanem az ország egész gazdaságát, ezen belül a mezőgazdaságot is megújította. Korábban, megfelelő számú és tőkével rendelkező városi lakosság hiányában sem igény nem volt a kertészeti termékek iránt, sem pénz azok megvásárlására. A XVIII. században a magyar arisztokrácia külföldről hozatta be a gyümölcsfajtákat.
A változás szele akkor kezdett fújdogálni, amikor a nagyszombati egyetemen az általános természettudományi ismeretek között oktatni kezdték a botanikát is. Létrejöhettek az első faiskolák, ahol összegyűjtötték a helyi magyar gyümölcsfajtákat. Olyan egyedeket kínáltak a közönségnek, amelyek színvonal tekintetében is elérték a külföldieket is és alkalmasak voltak a hazai természeti viszonyok közötti sikeres termesztésre.

 

Az enyingi Batthyány uradalomkertje mintegy 100 holdnyi terület volt. Fele részben angolkert és ugyanakkora parkformájú ültetvény. A vidék talaja száraz, mezőségi talaj. A környék fában, bokorban szegény volt. A kert nyugat felé lejtett, de körben nem védte semmi. A Balaton és a Bakony közelsége gyors és szélsőséges hőmérsékletváltozást okoz. Ez sok növényre, mely egyébként itt dúsan teremne, káros befolyással van. Az őszi- és kajszibarackok, cseresznyék, almák itt rendszerint korán hajtanak ki és virágzanak, de rendkívül erős éjszakai lehűlések és fagyok komoly károkat okoznak. Száraz nyár után itt gyakran igen nedves ősz következik, minek hatására a fák újra kihajtanak és hirtelen beköszöntő fagyok s a kemény tél nemcsak az új hajtásokat, gyakran az egész fát tönkreteszik.

 

E káros hatású éghajlati befolyás ellensúlyozására létesített a birtokon Glocker faiskolát. Az volt a célja, hogy olyan fajtákat szaporítson, melyek az itteni viszonyokhoz a legjobban alkalmazkodjanak. A faiskolának kiválasztott földet a beültetés előtt 30-60 cm mélységig felásatta. Magas növésű almákat és körtéket kizárólag vad alanyokra oltott. Törpe növésű körtéket lassan növő körtére vagy birsre, az őszibarackot kivétel nélkül mandulára oltotta. A cseresznyék az itteni talajban, ha erdei cseresznyére oltják, nem maradnak meg, ezért ő szokatlan, de bevált, 30 éves tapasztalásból táplálkozó módszert alkalmazott: Prunus mahaleb-re oltotta őket. Az így nevelt törpe cseresznyefák a legjobb termők, a legegészségesebbek és a legtartósabbak voltak.

 

Gyümölcsfajegyzékét több ízben is publikálta. Faiskolai jegyzéke a mérsékeltek és a megbízhatók közé volt sorolható. A 33 oldalas Glocker-jegyzék már a lapszámával is a szakértelmet és a megbízhatóságot sugallta. Egyik kiváló gyümölcsfajtája a téli Aranyparmé volt. Ez az Angliából származó almafajta annyira kedveltté vált a XIX. század 60-as éveire Magyarországon, hogy szinte már magyar fajtának tekintették.
Glocker nevét megörökítette és máig őrzi a gyümölcsészeti szakirodalom, mégpedig az európai hírűvé vált „Glocker óriás” cseresznye révén.
Glocker Károly 1879. május 9-én halt meg Enyingen.




Hozzászólások (1)

Lovas István
2018. febr. 20. (549 napja)
Tisztelt mindenki,keresem a Glockner régi fajtájú óriás cseresznyefát,de nem találom sehol.Ha van valakinek ötlete hogy hol találhatnám meg,megköszönném.Lovas István


Friss hozzászólások

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás

2019.július 20., szombat / 17:26

Cukkini termése elrohad

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia