Gyümölcsös

A pisztácia kedvenc olajos magvaink közé tartozik. Általában csak sós és pörkölt formában találkozunk vele, hiszen nálunk nem terem. Nagyon kellemes aromája van, és azon rágcsálnivalók csoportjába sorolható, melyeket nagyon nehéz abbahagyni.

A grapefruit a citrusfélék legfiatalabb tagja, története alig 300 évre nyúlik vissza. Elnevezését jamaicai farmerek találták ki, magyarul szőlőgyümölcsöt jelent, és arra utal, hogy a fán a grapefruitok úgy helyezkednek e, mint a szőlőn a szemek. Nálunk küzd a kedveltségért, mivel a héja és a húsát borító vékony hártya rendkívül keserű.

Déligyümölcs-főszezonban jó arról álmodozni, hogy egyszer mi is saját fánkról szedhetjük, az eddig csak trópusi gyümölcsként ismert finomságokat. Miért ne?

Próbáljuk ki, hogy  milyen is a házi mangó, avokádó, ananász, datolya vagy a citrom!

A világ másik felén talán a mi sóskánkra húznák az orrukat, mi viszont sokszor arra csodálkozunk rá, hogy tőlünk távol élők mi mindent szeretnek és esznek meg.

Ismerjük meg, milyen növényt rejt Buddha keze, a Bűzbomba és a Pawpaw. A világ legnagyobb gyümölcse, a nálunk csak szobanövényként közkedvelt könnyező pálma termése?!

Az ősz a gyümölcsök időszaka. Ilyenkor lehetőségünk van feltölteni a saját vitamintartalékainkat, illetve a pincét, padlást, spájzot a télre. Erre az egyik legmegfelelőbb az alma.

Felbátorodtak a kertkedvelők, amióta télálló pálmához, fagytűrő banánhoz és más strapabíró egzotikus növényekhez is hozzájuthatunk. Bár télállónak hirdetik őket, az egzotikus cserjék és fák kifejezetten érzékenyek a kemény fagyra, különösen a kiültetést követő első három évben.

A fekete ribiszke 2-2,5 méter átmérőjű bokrot nevelő tüskétlen cserje. Bokrai hasonlóak a piros ribiszkéhez. Termőrügyei a hajtások oldalán helyezkednek el. Idegen beporzásra szorul, bár a fajták zöme gyengén öntermékenyülő.

A ribiszke 1-1,5 méter magasra növő, tüskétlen cserje. A cserje törzse a talaj felett, alapi elágazással számos mellékágakra oszlik. Ez a lehetősége a ribiszke évenkénti rendszeres megújulásának. Virágait többnyire az idősebb gallyak oldalrügyeiből fejleszti ki, és az elhaló idős gallyak helyettesítésére minden évben fiatal hajtásokat hoz.

Ősidők óta termesztik Perzsiában, Kínában. A világ szinte valamennyi országa termeszt kisebb-nagyobb mennyiségben körtét. A termesztés közel fele Európában van. Annak ellenére, hogy keresett gyümölcs, hazánkban a termesztés alig mutat növekedést, pedig a gyümölcs íze, zamata és aromaanyagokban igen gazdag.
 

Régóta az egyik legnépszerűbb gyümölcsünk. A falusi utcákon ma is hozzátartoznak az árnyat adó lombos szilvafák az árokparton, amelyek bőségesen ontják ízletes termésüket. A vidéki udvarokon üstbe főzött, majd mázas szilkékben tárolt szilvalekvárnak ma is megvan a maga nosztalgiája.

A szilva az egyik leggyakoribb gyümölcsünk, rendkívül változatos fajtái vannak, és általában nem igényel sok gondozást a termesztése. Ezt jelzi az is, hogy nagyon sok vadon termő szilvafát találhatunk az erdőkben, de akár lakott területek zöldövezeteiben is.

Ha reggel kilépek az udvarra, hogy enni adjak a háziállatainknak, az első, amin megakad a szemem, egy almafa. Alatta azok a növények, melyek látványa minden alkalommal az elégettség mosolyát csalják az arcomra.

Tavasszal és ősszel, amikor tombol a nátha szezonja, sokszor hallunk róla mennyire fontos a benne rejlő C-vitamin. Ám a citrom nem csak a teát, a süteményeket ízesítheti és nem csak hűsítő limonádénak kellemes. Elképesztően sokoldalú déligyümölcs.

A meggy rendkívül zamatos és nem túl édes gyümölcsünk, a cseresznye közeli rokona. Története szorosan egybeforrt a cseresznye történetével. A cseresznye és a meggy őse valószínűleg az Ázsiában honos vadcseresznyék voltak, melyeknek számos fajtája igen mérgező anyagokat tartalmazott.

A földieper (szamóca) igen értékes gyümölcs. Élőhely szempontjából nem válogatós, megterem az erdőben, a tengerparton, vagy akár a hegytetőn is.

A cseresznye számos kontinensen közismert és közkedvelt gyümölcs. Ázsiában, Észak– és Dél- Amerikában, valamint Európában is hosszú hagyományokra tekint vissza termesztése.
A ma ismert cseresznye őse valószínűleg az Ázsiában honos vadcseresznyék közül került ki, melyek számos fajtája anyagokat is tartalmazott.