szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Gyürky Antal

Sulyok Józsefné, 2009. máj. 14.


Felsőszelényben született l817. március. 12-én, édesapja Gyürky István. Iskoláit Léván és Aradon végezte. 1834-ben katonai pályára lépett, majd 2 év után egy balesett miatt (leesett egy lóról), megvált a katonaságtól és visszatért a szülői házhoz.

Új hivatásként a megyei közigazgatást választotta, miután ügyvédi diplomát szerzet. 1836-ban kinevezték tiszteletbeli aljegyzőnek, majd csakhamar esküdt és szolgabíró lett. Nyelveket tanult, tanulmányozta a különböző irodalmat, különösen a gazdasági, közigazgatási művek érdekelték. Irodalmi munkásságát korán kezdte. Tapasztalatait először az „Ismertetőben”, majd több gazdasági lapokban közölte. Népszerűségének, tehetségének tulajdonítható, hogy szülőmegyéje főjegyzőjének választotta. Ezt a tisztséget 1848-ig töltötte be. A szabadságharc ideje alatt számos csatában vett részt, a világosi fegyverletétel után, mint őrnagy jött haza.

 

Az önkényuralom korában hivatali munkáját nem folytathatta, ezért Pestre költözött, elsősorban kis emberek ügyeit szolgálta. Az 1850-es években az ország gazdasági fellendítésére korlátozódott a tevékenysége, de elsősorban a mezőgazdasági szakirodalommal foglalkozott, főleg a szőlészettel, borászattal. Ekkor bontakozott ki széles körű írói pályája, melyen élete végéig működött. Számos cikke jelent meg a „Gazdasági Lapok”-ban, a „Pesti Napló”-ban. A „Tagosításról” című munkájában próbált hatni a birtokosokra, megvilágítani az egy tagba rendezett birtokon folyó gazdálkodás előnyét. Gyürky felismerte, hogy a birtokosok gazdálkodásának színvonala többek között a cselédség munkájától függ, ezért kedvező feltételeket, jó hangulatot kell teremteni.


Műveinek nagy részében a hazai szőlő- és bortermeléssel foglalkozott, fellendítéséért Schams Ferenc szellemében küzdött. A 48-as forradalom után a gazdasági életben is válságos helyzet állt be. A szorító körülmények hatására a figyelem az intenzívebb szőlő- és bortermelés felé is fordult, elindult egy mozgalom, amely ezt az ágazatot fellendítette. Jeles szakemberek fáradoztak ezen, Gyürky is sorukban lépett. Legfontosabbnak a szakirodalom megteremtését tartotta. Ebben a korban még kevés szakkönyv jelent meg. Első szakmunkája az 1856-ban „Vincellérek könyve”. A gyakorlati szőlőtermesztés módjait írta le tudományos, elméleti magyarázattal, olvasmányos nyelven. Következő műve nagy sikert hoztak: „Szőlőmívelés és borkezelés újabb elvei” és főleg a „Borászati vegytan” című munkája. A „Borászati szótár” ugyancsak hiánypótló munka, melyek segítségével megismerhették a szakirodalmat olvasók az új szakkifejezéseket.

 

A szakirodalom elterjesztését minden erővel szorgalmazta. Ennek érdekében szerkesztette és kiadta Pesten a „Szőlészeti és Borászati Közleményeket”, majd a „Borászati Lapok” című hetilapot és a „Borászati és Kertészeti Füzeteket”. E szaklapokban összegyűjtötte mindazt, amit fontosnak tartott a szőlőművelésről, borkezelésről, bel- és külföldi borkereskedelemről. Tájékoztatást nyújtott a tudományos közigazgatási és egyleti kérdésekről, határozatokról. Meggyőződéssel vallotta, hogy a szaklap által mindenki megismerheti a hazai „borászati állapotokat”, a hazai borvidékeket és borokat. A „Borászati Lapok”-ban 1861-ben szót emelt bordézsma eltörlése mellett is.
Gyürky hírlapírói, szerkesztői tevékenysége rendkívül jelentős, mert Schams Ferenc kezdeményezése óta szőlészeti és borászati szaklap nem volt forgalomban.


Egy országos borászati egylet felállítását is sürgette, amely a termelőknek érdekvédelmi szervezete és az országos szőlő- és bortermelés fejlődését biztosító törvények kieszközlője lenne. Buzdították, lelkesítették őt Deák Ferenc, Széchenyi István is, aki többször is magához hívta Döblingbe.

 

1867-ben a földművelésügyi tálca megbízásából Entz Ferenccel beutazta az ország bortermő vidékeit. Tapasztalataikról jelentésben számoltak be, amelyben nagyfokú fogyatékosságra hívták fel a figyelmet. Pesten „Borcsarnokat” nyitott, ahol a legjobb hazai borfajták bemutatóját tartotta. A borokkal sikert ért el, de a vállalkozást be kellett szüntetnie, mert a birtokosoktól nem kapott anyagi segítséget.

 

Gyakorlati szőlő, és bortermelő is volt. Szőlőinek egy részén kísérleteket, megfigyeléseket végzett az új módszerekkel, fajtákkal. Borháza, pincéje mintaszerűen üzemelt.

 

A kiegyezés után szülőmegyéje törvényszéki bírónak választotta meg, később ott szőlőváltsági jogbiztos, majd árvaszéki elnök lett. Később Besztercebányán kataszteri felügyelőnek nevezték ki. Hivatalától 1880-ban vált meg.

 

Hivatali elfoglaltsága mellett sokirányú tevékenységét tovább folytatta. Elkészítette: „Az új szolgabírói hivatal kézikönyve” c. munkáját. Legjelentősebbek azonban azok a művei, amelyeket a szőlészet és borászat tárgykörével foglalkoznak. Mindegyik munkájában az elmaradt szőlőművelést és a hiányos borkezelést ostorozza. A szőlőtermelés elmaradottságát abban látja, hogy a termelők nem tartanak lépést a természettudományok fejlődésével. Ahhoz, hogy a termelő tudja, milyen eredményre számíthat, tudományos alapossággal ismernie kell a szőlő- és bortermelésben szükséges helyes műveleteket. Műveiben ezt a tudásanyagot adja át világos, közérthető nyelven.

 

A borok értékesítését a borkereskedő részvénytársaságok kialakításában látja. Később munkáiban a fejlett bortechnológiával, a homoki borok javításának lehetőségeivel, a melléktermékek hasznosításával foglalkozott.


Főbb munkái:

A tagosításról és tagosított birtok elrendezése és műveléséről.
Borászati Vegytan röviden és népszerűen előadva.
Borászati szótár.
Vincellérek könyve. I. k.
Borászatunk reformjai.
Gazdasági mellékiparágak.
A szőlő, mint kincsbánya.
A gyümölcs értékesítése.
Az előrehaladt borkezelés és pincegazdászat ismertetése.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.február 12., kedd / 12:10

Levélsárgulás a friss hajtásokon

2019.február 12., kedd / 12:03

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 12., kedd / 11:55

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 10., vasárnap / 20:00

Babérmeggy leveleinek foltosodása

2019.január 28., hétfő / 19:11

Szeretném tudni mi a neve a növénynek

2019.január 26., szombat / 11:13

Szeretném tudni mi a neve a növénynek

2019.január 26., szombat / 10:46

Szeretném tudni mi a neve a növénynek

2019.január 24., csütörtök / 15:02

Szeretném megkérdezni,hogy málna dugványt,hogyan tudok vírusmentesíteni.Köszönöm válaszukat.

2019.január 24., csütörtök / 15:00

Szeretném tudni mi a neve a növénynek


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia