szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Hérics Tóth Jenő a szeszipar atyja

Sulyok Józsefné, 2013. máj. 23.


Csáktornyán született 1872. augusztus 13-án. A budapesti és a berlini egyetemen vegyész és gyógyszerész oklevelet szerzett. 1897-től három éven keresztül a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegéde lett, majd 1900-tól, az akkor létesülő kassai Szeszkísérleti Állomáson Zalka Zsigmond igazgató mellett dolgozott. Az itt szerzett tapasztalatok később kamatoztak, mert az 1908-ban alapított gödöllői Szeszkísérleti Állomás irányítását bízták rá.

Hérics Tóth Jenő a szeszipar atyja

1918-ban a Budapesten felállított Állami Erjedéstani Intézet és Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet vezetői teendőit látta el és 35 éves szolgálat után 1932-ben, mint kísérletügyi főigazgatót nyugdíjazták.


Vezetői beosztása mellett a felsőfokú oktatásban vett részt, 1922-től a közigazgatási egyetemen a mezőgazdasági technológiai előadások megtartására kérték fel, és magántanárrá habilitálták.
Tanított még a műegyetemen, ahol címzetes rendkívüli tanárként adta át ismereteit. Nyugdíjazása után sem hagyta el az egyetemi katedrát, ezek kívül még vezetője volt a „Köztelek” mezőgazdasági iparral foglalkozó rovatának, valamint tevékeny tagja maradt az OMGE-nek és a Mezőgazdasági Szesztermelők Egyesületének. 1949. augusztus 2-án Felsőrajkon távozott az élők sorából.


Hérics Tóth Jenő a mezőgazdasági kísérletügy részét alkotó szeszkísérleti állomások létrehozásában és a velük szerves egységet alkotó szeszfőző tanfolyamok megszervezésében játszott kiemelkedő szerepet. Magyarországon a XIX. század utolsó negyedében megszülető ún. ipartámogató törvények és a szeszadó törvény, jelentős kedvezményeket nyújtottak a túlnyomó részben nagybirtokosok tulajdonában lévő szeszfőzdéknek. Ezek technikai felszereltsége és az itt előállított szesz minősége azonban nem felelt meg a legmagasabb igényeknek. A szesz, ipari előállítása és a gyártási technológia korszerűsítésének igényét az „agráriumi tábor” már régóta szorgalmazta. Ugyancsak az agráriusok követelése közé tartozott, hogy az addig mezőgazdasági tanintézet keretében folyó, szesziparral kapcsolatos kutatás és oktatás kapjon önálló intézményt. Így jöttek létre 1900-ban Kassán és 1908-ban Gödöllőn szeszkísérleti állomások, és Hérics Tóth Jenő mindkét intézmény munkájában mind beosztottként, mind pedig vezetőként nagy energiával vett részt.

Az említett állomások feladatai közé tartozott többek között a szeszipar körébe tartozó kérdések tudományos vizsgálata, szeszfőző eljárások kidolgozása, továbbá tanácsadás és üzemellenőrzés. A mezőgazdasági feldolgozóipar más ágazatainak tudományos kutatására azonban ekkor még nem létesült intézmény. Az OMGE megbízásából éppen ő terjesztette elő az 1911-es gazdakongresszuson azt a tervezetet, amely a malom, liszt és sütőipar körében végrehajtandó kutatások céljára is egy kísérleti állomás felállítását követelt.


Hérics munkássága során elsősorban a szesz- és tartósítóipar elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálta. Az Erjedési Intézet élén 1918 és 1932 között töltött be irányító posztot. A két világháború között a hazai mezőgazdaság termelésének stagnálása, a termékek értékesítésénél tapasztalt nehézségek ráirányították a figyelmet a minőségi termelés szükségességére és a magasabb feldolgozási értéket megtestesítő áruk előállításának fontosságára. Ezt a célt szolgálta a maga területén és szerény eszközeivel az Erjedéstani Intézet, valamint igazgatójának munkássága.


Az ő irányítása alatt vezették be az intézetben és terjedt el a gyakorlatban a répa, a burgonya és a sörárpa minőségvizsgálata. Ugyanitt megszervezve az ecet, gyümölcs, főzelék és húskonzerváló tanfolyamokat. Gyakorlati jellegű tevékenysége mellett az élesztők, penészek, egyéb mikroorganizmusok, a szeszes, ecete, tejsavas erjedés ás ezek ipara borászat, sütőipar, malátakészítés körében végzett önálló kutatásokat. Ezek eredményeiről tanulmányokat, könyveket írt.

Hérics Tóth Jenő oktató és kutatómunkája mellett a mezőgazdasági feldolgozóipar eredményeinek elterjesztésére, népszerűsítésre törekedett. A szervezett előadások, tanfolyamok lelkes támogatója és résztvevője volt. A hazai tőkés gazdaság időszakában kialakuló élelmiszeripar gyakorlati és elméleti kérdéseinek legismertebb képviselője volt.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:46

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia