Híres kertészeink
Szalay Mihály
Veszprémben született 1920. szeptember 9-én. Családja sokat nélkülözött. Édesapja géplakatos volt, hogy egyetlen fiát taníttathassa. A gimnáziumi évei alatt a gyengébben tanuló társak tanításával keresett pénzzel járult hozzá a család megélhetésének javításához. A nehéz helyzetet csak tetézte apja 1937-ben bekövetkezett korai halála, amikor Mihály éppen érettségi előtt állt.
Lengyel Géza
Salgótarjánban született 1884. december 2-án. Az általános iskolától kezdve mindvégig Budapesten tanult, és szerzett bölcsészdiplomát. Tanulmányait 1907 júniusában a botanika, a zoológia és a fizikai földrajz doktoraként „summa cum laude” minősítéssel fejezte be. Disszertációját Mágocsy-Dietz Sándor irányítása mellett az egyetem Növénytani Intézetében készítette el, aki felismerve a fiatal Lengyel Géza talentumát, tanársegéddé nevezte ki. Négy évig dolgozott együtt Mágocsy-Dietz Sándorral, miközben elsősorban anatómiát, rendszertant és növényföldrajzot tanult.
Lukácsy Sándor
Lukácsy Sándor 1815. január 20-án született Tápiósápon. Családi körülményeit nem ismerjük. Eredetileg ügyvédnek készült, később kertészetre, gyümölcsészetre adta magát. 1848 előtt Káposztásmegyeren csemeteeladással is foglalkozó faiskolája volt.
Szász Kálmán
Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön született 1910. október 7-én. Édesapja a híres református Székely Miklós kollégium tanára volt. Apai dédapja, Szász Károly kiváló jogtudós, természettudós és politikus, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentős vezéralakja. Nagyapja Szász Béla a marosvásárhelyi „Székely Hírlap”-ot szerkesztette, filozófiai munkákat fordított magyar nyelvre, kolozsvári egyetem filozófia tanára volt.
Szaniszló Albert
Diószegen született, 1844. augusztus 30-án. Természettudományos érdeklődése már diákéveiben megmutatkozott s így középiskolának elvégzése után a pesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára iratkozott be s itt szerzett orvosi diplomát 1869-ben.
Szakátsy Gyula
Kassán született 1897. július 27-én. Apja, Szakátsy Gyula postai segédtiszt volt, 1900-ban halt meg. Édesanyja Rudó Jolán varrónővolt.
Katona Zsigmond
Vámfaluban (Románia) született 1828. május 1-én. Apja református lelkész volt. Szülei elszegényedett, köznemesi családból származtak. Korán elvesztette őket, a 4 éves korában árván maradt fiúról nagyapja gondoskodott. Gimnáziumi tanulmányait előbb Nagybányán kezdte, majd Marosvásárhelyen folytatta.
Magyar Gyula
Budapesten született, 1884.április 24-én. Édesapja, Magyar György a Margitsziget híres főkertésze volt. Fiát is kertésznek képeztette, középiskolát Budapesten végezte. Majd 1898 nyarán József főherceg alcsúti kertészetében gyakornokoskodott. Két gyakorlati év után beiratkozott a Kertészeti Tanintézetbe, 1903-ban kapta meg végbizonyítványát.
Legány Ödön
Kassán született egy ősi magyar családban, 1876. március 18-án. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte 1989-ben. Tanulmányai befejezése után két évig Károlyi Sándor gróf fóti uradalmában bővítette gazdasági ismereteit. 1900-ban a magyaróvári Gazdasági Akadémiára, a növénytermesztés-tani tanszékre került Cserháti Sándor mellé.
Lesenyi Ferenc
A Bars megyei Geletneken (ma Szlovákia) született 1887. április 28-án. Az érettségit Kolozsváron tette le, majd 1905 és 1909 között a selmecbányai Erdészeti Akadémia erdőmérnöki szakán volt hallgató.
Liszka Jenő
Liszka Jenő jómódú családból, 1898. október 12-én született Kecskeméten. Elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában végezte. Már a középiskolában kitűnt matematika iránti tehetségével és érdeklődésével. Az iskolapadból azonban nem egyetemre, hanem háborúba vezetett az útja. Alig 17 évesen, 1916 tavaszán vonult be katonának.
Nagyváthy János
Elszegényedett nemesi családból származott, Miskolcon született 1755. január 19-én. Édesapja asztalosmester volt. Középiskoláit a miskolci Református Gimnáziumban végezte. Ezt követően Sárospatakra ment, ahol a ref. főiskolán teológiát és jogot tanult.
Szabó Zoltán
Budapesten született 1882. november 25. én. Egyetemi tanulmányait részben Budapesten, részben Boroszlóban végezte.
Rudinai Molnár István
Esztergomban született 1851. február 17-én. Alap és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. A szőlészet és a borászat érdekelte, ezért érettségi után a keszthelyi Gazdasági Tanintézet hallgatója lett. Mint szaktanár jelölt, ezután a földművelésügyi miniszter külföldi tanulmányútra küldte.
Ürögdi Nagy Ferenc
Erdélyben, Sajószentandráson született 1804. márc. 8-án, apja gazdatiszt volt. Családja Biharból származik, ezt jelzi „ürögdi” előnév.
Villási Pál
Léván született 1820. november 3-án. Eredeti családi neve Gápel. Apja építész volt, aki hobbiból haszonkertészettel is foglalkozott. Valószínű, hogy Villási érdeklődését ez keltette fel a kertészet iránt.
Elevenítsük fel kik azok, akik sokat tettek a kertészet és a növényvédelem fejlődése területén. Ismerjük meg e jeles személyeket, mert nevük sokak számára ismeretlenül cseng még, pedig munkásságuk meghatározó jelentőségű hazánkban.

