Híres kertészeink

1882. május 13-án született Balatonbogláron. Kilenc testvére volt. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnázium nyolc osztályát a kaposvári Állami Főgimnáziumban végezte, itt nyerte el 17 évese önképzőkör pályadíját, Flammarion francia csillagász művének fordításával.

1855. október 28-án született Abonyban, apja gimnáziumi tanár volt, akit gyakran helyeztek át Magyarország különböző gimnáziumaiba. Az ifjú Lovassy több helyen végezte alsó és középfokú tanulmányait. 1872-ben beiratkozott a debreceni Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézetbe, ahol 1874-ben szerzett oklevelet, majd a budapesti Tudományegyetemen természetraj, földrajz, vegytan szakon tanult tovább.

1861. január 8-án született Pazonyban (Szabolcs megye), édesapja Lónyay László, édesanyja Elek Teréz. Családja a Felső-Tisza vidék egyik legősibb nemesi családja, a Csák-nemzetségből származtatják eredetüket.

Veszprémben született 1920. szeptember 9-én. Családja sokat nélkülözött. Édesapja géplakatos volt, hogy egyetlen fiát taníttathassa. A gimnáziumi évei alatt a gyengébben tanuló társak tanításával keresett pénzzel járult hozzá a család megélhetésének javításához. A nehéz helyzetet csak tetézte apja 1937-ben bekövetkezett korai halála, amikor Mihály éppen érettségi előtt állt.

Salgótarjánban született 1884. december 2-án. Az általános iskolától kezdve mindvégig Budapesten tanult, és szerzett bölcsészdiplomát. Tanulmányait 1907 júniusában a botanika, a zoológia és a fizikai földrajz doktoraként „summa cum laude” minősítéssel fejezte be. Disszertációját Mágocsy-Dietz Sándor irányítása mellett az egyetem Növénytani Intézetében készítette el, aki felismerve a fiatal Lengyel Géza talentumát, tanársegéddé nevezte ki. Négy évig dolgozott együtt Mágocsy-Dietz Sándorral, miközben elsősorban anatómiát, rendszertant és növényföldrajzot tanult.

Lukácsy Sándor 1815. január 20-án született Tápiósápon. Családi körülményeit nem ismerjük. Eredetileg ügyvédnek készült, később kertészetre, gyümölcsészetre adta magát. 1848 előtt Káposztásmegyeren csemeteeladással is foglalkozó faiskolája volt.

Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön született 1910. október 7-én. Édesapja a híres református Székely Miklós kollégium tanára volt. Apai dédapja, Szász Károly kiváló jogtudós, természettudós és politikus, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentős vezéralakja. Nagyapja Szász Béla a marosvásárhelyi „Székely Hírlap”-ot szerkesztette, filozófiai munkákat fordított magyar nyelvre, kolozsvári egyetem filozófia tanára volt.

Diószegen született, 1844. augusztus 30-án. Természettudományos érdeklődése már diákéveiben megmutatkozott s így középiskolának elvégzése után a pesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára iratkozott be s itt szerzett orvosi diplomát 1869-ben.

Kassán született 1897. július 27-én. Apja, Szakátsy Gyula postai segédtiszt volt, 1900-ban halt meg. Édesanyja Rudó Jolán varrónővolt.

Vámfaluban (Románia) született 1828. május 1-én. Apja református lelkész volt. Szülei elszegényedett, köznemesi családból származtak. Korán elvesztette őket, a 4 éves korában árván maradt fiúról nagyapja gondoskodott. Gimnáziumi tanulmányait előbb Nagybányán kezdte, majd Marosvásárhelyen folytatta.

Budapesten született, 1884.április 24-én. Édesapja, Magyar György a Margitsziget híres főkertésze volt. Fiát is kertésznek képeztette, középiskolát Budapesten végezte. Majd 1898 nyarán József főherceg alcsúti kertészetében gyakornokoskodott. Két gyakorlati év után beiratkozott a Kertészeti Tanintézetbe, 1903-ban kapta meg végbizonyítványát.

Kassán született egy ősi magyar családban, 1876. március 18-án. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte 1989-ben. Tanulmányai befejezése után két évig Károlyi Sándor gróf fóti uradalmában bővítette gazdasági ismereteit. 1900-ban a magyaróvári Gazdasági Akadémiára, a növénytermesztés-tani tanszékre került Cserháti Sándor mellé.

A Bars megyei Geletneken (ma Szlovákia) született 1887. április 28-án. Az érettségit Kolozsváron tette le, majd 1905 és 1909 között a selmecbányai Erdészeti Akadémia erdőmérnöki szakán volt hallgató.

Liszka Jenő jómódú családból, 1898. október 12-én született Kecskeméten. Elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában végezte. Már a középiskolában kitűnt matematika iránti tehetségével és érdeklődésével. Az iskolapadból azonban nem egyetemre, hanem háborúba vezetett az útja. Alig 17 évesen, 1916 tavaszán vonult be katonának.

Elszegényedett nemesi családból származott, Miskolcon született 1755. január 19-én. Édesapja asztalosmester volt. Középiskoláit a miskolci Református Gimnáziumban végezte. Ezt követően Sárospatakra ment, ahol a ref. főiskolán teológiát és jogot tanult.

Budapesten született 1882. november 25. én. Egyetemi tanulmányait részben Budapesten, részben Boroszlóban végezte.

Esztergomban született 1851. február 17-én. Alap és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. A szőlészet és a borászat érdekelte, ezért érettségi után a keszthelyi Gazdasági Tanintézet hallgatója lett. Mint szaktanár jelölt, ezután a földművelésügyi miniszter külföldi tanulmányútra küldte.

Erdélyben, Sajószentandráson született 1804. márc. 8-án, apja gazdatiszt volt. Családja Biharból származik, ezt jelzi „ürögdi” előnév.

Léván született 1820. november 3-án. Eredeti családi neve Gápel. Apja építész volt, aki hobbiból haszonkertészettel is foglalkozott. Valószínű, hogy Villási érdeklődését ez keltette fel a kertészet iránt.

Felsőszelényben született l817. március. 12-én, édesapja Gyürky István. Iskoláit Léván és Aradon végezte. 1834-ben katonai pályára lépett, majd 2 év után egy balesett miatt (leesett egy lóról), megvált a katonaságtól és visszatért a szülői házhoz.

Somogy megyei Juta községben született 1816. július 23-án. 1840-ben szerzet gazdatiszti oklevelet rohonci (Ausztria) gazdasági tanintézetben. Girókuti Ferenc gyakorlati foglalkozást választott: gazdatiszt lett.

1824. szeptember 22-én született Romhány községben. Szegény családból származott, édesapja kőfaragással foglalkozott. Szűkös anyagi nehézségei miatt nehezen tudták taníttatni. A legfontosabb alapismereteket otthon a szülőktől sajátította el és csak 11 éves korában a falu népiskolájában kezdett el tanulni. 1839-ben beíratták Vácra a gimnáziumba.

1852. augusztus 30-án született Pesten, jómódú nemesi családból. Édesapja, aki Ercsiben gazdatisztként dolgozott, a 48-as szabadságharc leverése után vagyonát és állását elvesztette, bujdosásra kényszerült.

Glocker Károly kertész, kiváló gyakorlati pomológus életéről alig maradt fenn adat az utókor számára. 1809-ben született. Élete nagy részét Batthyány Fülöp enyingi uralkodónál töltötte.

1883. október 8-án Veszprémvarsányban született. A gazdálkodással már gyermekkorában megismerkedett, hiszen édesapja a pannonhalmi főapátság uradalmában gazdatiszti állást töltött be.

Szerző: Sulyok Józsefné

1805. december 6-án született Sümegen. Nagyapja molnár, apja orvos volt. Korán árvaságra jutott – apját a napóleoni háborúk egyik járványa vitte sírba – s Pozsonyban élő anyai nagyszülei vették magukhoz.

Pozsonyban született 1606 november 1-én. Családja a 17. század első felében vált ismertté. Apja Lippai János magas hivatalnoki tisztséget töltött be, a legfőbb bíróság elnöke volt.

1763. március 30-án született Bűdszentmihályon, (ma Tiszavasvári), Szabolcs megyében. Szülei elszegényedett parasztsorsban élő szíjgyártó-földművesek. A helybeli iskola elvégzése után, parasztmunkára fogták a kiváló képességű Ferencet.

A Szepes megyei Iglón született 1780. nov. 18-án. A család Vas megyei származású, nagyapja kerül lelkipásztorként a Szepességbe, ahol apja kereskedő és adószedő lett. Rumy iskoláit Iglón és Késmárkon kezdte, majd 1799-ben a debreceni Református Kollégiumban folytatta. A következő évben már a göttingai egyetem hallgatója, ott tanult három és fél évig.

Ki volt Tuzson János, aki  - többek között - a nyíregyházi Botanikus Kert névadója ? Mit tud az utókor róla? Jellemző, hogy a botanikusok, mind az erdészek maguk közé tartozónak vallják.