Indul az albérleti szezon: mire figyeljünk?
Szerző: Szépzöld Létrehozva: 2011. szeptember 05.
Forrás: www.epitinfo.hu A felsőoktatási tanév kezdetével az egyetemek környékén már ilyenkor augusztusban szinte minden kiadó lakás és szoba elkelt. Az ingatlantulajdonossal kötött lakásbérleti – vagy a főbérlővel megkötött albérleti szerződés azonban számos kockázatot is rejthet magában, ha ingatlantulajdonosként – vagy éppen fő- vagy albérlőként – nem vagyunk elővigyázatosak. Alábbi cikkünkben most a bérlő és bérbeadó legfontosabb jogait és kötelezettségeit vesszük sorra.
Amikor tulajdonosként egy bizonyos időre kiveszünk egy lakást, vagy kiadjuk ingatlanunkat úgynevezett lakásbérleti jogviszonyt hozunk létre. Ez egy – kötelezően – írásba foglalandó szerződés a bérlő és a bérbeadó között, melynek adójogi vonzata is van: a bérbeadóra nézve. Maga a bérleti szerződés szólhat egy hónapra, évre, de akár egy-két napra is, azaz határozott vagy határozatlan időre, vagy éppen valamilyen feltétel megtörténtéig. A gyakorlatban a lakásbérlet azonban legtöbbször tartós jogviszonyt jelent. A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.
A bérlő a lakásba - fő szabály szerint - más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A bérlő használati joga nem terjed ki a lakás átalakítására és korszerűsítésére, de a felek ezzel ellentétesen is megállapodhatnak a szerződésben. A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően kötelesek használni, melyet a bérbeadó – a szükségtelenül nem háborgatást kerülve – ellenőrizhet, akár személyesen is.
Természetesen lehetséges az, hogy nem csupán egy, hanem több bérlő veszi ki a lakást. Ez azért is lényeges pont a bérleti szerződések esetén, mivel a felelősségi viszonyok bérlőtársi és társbérleti jogviszonyban másként alakulnak. Ennek megfelelően tehát meg kell különböztetnünk a bérlőtárs és társbérlő fogalmát. Amikor a lakást több bérlő együttesen bérli, akkor bérlőtársakról beszélünk. Ebben az esetben minden bérlőtárs joga és kötelezettsége egyenlő, mindenki mindent használhat, de ugyanígy, egyetemlegesen felelnek a kötelezettségeikért a bérbeadó felé. (Például a teljes bérleti díjat bármelyik bérlőtől követelheti a bérbeadó.) A lakbér vagy a bérleti díj megfizetésére a felek megállapodásának kérdése, de ha részletesen a szerződés nem tartalmazza a fizetési határidőt, úgy az minden hónap 15. napja.
Társbérletről beszélünk, ha a bérlői oldalon úgy áll több személy, hogy az egyes bérlők a lakás lakószobáit, esetleg helyiségeit kizárólagosan, a többi helyiséget pedig más bérlőkkel közösen használják. A társbérlő tehát valójában önálló bérlő, tehát a bérbeadó minden társbérlővel külön jogviszonyban áll. Az egyetemleges felelősség csak a közösen használt helyiségek karbantartása tekintetében érvényesülhet. Napjainkban már nem nagyon létezik társbérlet, mivel a törvény már megszüntette, de a gyakorlatban még előfordulhat.
A vonatkozó törvény (Polgári Törvénykönyv) szerint a bérbeadó a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a lakást a bérlő számára. A lakásban lévő berendezéseknek (fűtés, villanyvezetékek, telefon, klíma, stb.) működőképes állapotban kell lenniük. A bérbeadó ezért szavatol, tehát a hiba kijavítását neki kell állnia. Gyakran fordul elő azonban, hogy a felek úgy állapodnak meg, hogy a bérlő fogja a lakást berendezésekkel felszerelni, melynek költségeit a bérbeadó rendszerint beszámítja a bérleti díjba. A pontos bérleti díjfizetési, feltételeket azonban részletesen meg kell határozni a szerződésben.
A bérbeadó kötelessége, hogy gondoskodjék az épület karbantartásáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, illetve berendezéseiben keletkezett hibák kijavításáról, elhárításáról. Amennyiben a bérlő írásban is felszólítja a bérbeadót e kötelezettségének teljesítésére, s a bérbeadó ennek ellenére sem javítja ki ezeket a hibákat, a bérlő sem köteles helyette azt megtenni. Ekkor azonban megilleti az úgynevezett azonnali hatályú felmondásra joga.
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
