szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Itthon is voltak leányvásárok?

Sulyok Józsefné, 2013. szept. 19.


Valóban volt ősszel tartották az ún. leányvásárokat. Ezek hosszú évtizedek óta már csak nevükben voltak vásárok, valójában a fiatalok ismerkedési lehetőségei voltak. De hogyan is zajlott az adás-vétel?

Itthon is voltak leányvásárok?

A leányvásárokat olyan területeken tartották, ahol a falun kívüli házasság lehetséges volt. Ugyanis a század első felében sok magyar faluban - azért, hogy a kis fölbirtok ne aprózódjanak fel - csak a falun belüli házasodást nézték jó szemmel.
A Baranya megyei protestáns falvakban gyakoriak voltak a leányvásárok. Ilyenkor a szomszédos falvak legényei idejöttek, hogy feleséget válasszanak maguknak. Pécsváradon a későbbi időkben is tartottak ilyen találkozókat, de ezek már inkább kultúrműsorral egybekötött népünnepélyek voltak.

A régi leányvásárokra a környékbeli lányok eljöttek szüleikkel és szinte az egész kelengyéjüket magukkal hozták. Ismerős házaknál szálltak meg, ahol naponta lehetőségük volt az átöltözésre, így az egész ruhatárukat be tudták mutatni. A falu főutcáján a sátorosok felállították a sátraikat. Kétoldalt az utcán álltak a legények, szüleikkel, keresztszüleikkel, középen a lányok karonfogva fel-alá sétálgattak. A legények elsősorban a lányok külsejét, járását, viselkedését figyelték, a szülők pedig a lány anyagi helyzetéről tudakozódtak. Az ismerkedés nem egyszer házassággal végződött. A leányvásárokhoz több népdal is fűződik.

Mégis, a leányvásár név, ha történelmi értékét nézzük, komolyabb tartalmat fed. A pogány magyaroknál a házasság törvényes formája az ajándékcsere volt a két család között. Vagyis a lányokért tényleg vételárat fizettek, amit azonban a férfi családja viszonzott is. Ennek az emlékét a magyar nyelv még őrzi: a hajadon nagylányok neve a mai napig is eladó lány és a fiatal lány eladó sorba kerül, ha nővé cseperedett.

A falusi asszony férjének idősebb fivérét öregebbik uramnak, fiatalabb férfitestvérét pedig kisebbik uramnak szólította. A régi magyaroknál ugyanis a férj halála után a férj fiútestvéreinek volt kötelessége, joga az özvegyet feleségül venni. A szokás emlékét egyes falvakban a szóhasználat napjainkig megőrizte.

Kapcsolódó cikk:

Választások a középkorban? Pünkösdi király és királyné




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség

2019.szeptember 23., hétfő / 00:06

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia