szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Jégbor: az ínyencségek kedvelőinek

Topor Erika, 2012. jún. 18.


A jégbor a csemegeborok egy speciális fajtája, amely nevét arról kapta, hogy olyan szőlőszemekből készül, amelyek a tőkén megfagynak. Gyakran nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalommal bír. A szőlőben a cukor és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne levő víz, emiatt a fagyott szőlőből nyert bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, és ennek köszönhetően nagyon édes.

Jégbor: az ínyencségek kedvelőinek

A leghíresebb jégbor-termő területek Németországban és Ausztriában van, de nálunk is készítenek előszeretettel ebből a finom nedűből. Európán kívül, a világ legnagyobb jégbor-termelő országa Kanada. Itt a fagyos időjárás kedvez a termelésnek, mivel a téli hidegek sokkal kiszámíthatóbbak, mint hazánkban.

 

A jégbor nem egy modern találmány. Már az időszámítás előtti időkben születtek feljegyzések (i.e. 103-40, Martial) arról, hogy számos szőlősgazda fagyottan szüreteli le szőlőjét. Plinius írásaiból is kiderült, hogy bizonyos szőlőfajtákat csak a bogyók megfagyása után szüretelik. A feljegyzés szerint a termés ilyenkor zamatosabb, és élvezhető borokat lehet készíteni belőlük. A korai feljegyzések után sokáig nem lehetett találni írásos emléket a jégbor készítésének mesterségéről. Egészen az 1800-as évek első feléig nincs feljegyzés, viszont 1829-ben egy német borgazda leírta az akkor már ismert, de újra felelevenített technológiát. Ugyan a célja nem a borkészítés volt, hanem a tőkén hagyott szőlőkkel a madarakat akarta etetni a téli hidegben, mégis a maradék szemeket leszüretelték, bort készítettek belőle és meglepetten tapasztalták, hogy egy rendkívül zamatos, édes bor kerekedett belőle.

 

Az 1950-es években, már, mint különlegesség tartották számon a jégbort a német szőlősgazdák. A jégbor készítésnek mára hagyománya lett, és szabályos keretek között, előre megtervezetten készülnek a hazai borászatokban is a remek csemegeborok. Magyarországon az 1970-es évek óta termesztenek szőlőt kifejezetten jégbor előállítására.


Magyarországon sokáig nem ismerték el a jégbort, viszont a környező országokban elért sikereknek köszönhetően 2003-ban megrendezték az Első Magyar Tőkén Túlérlelt, Töppedt Szőlőből Készült Késői Szüretelésű Jégbor Borok versenyét. Közel 20 induló borászat volt, így méltán helyet kellett kapjon a kiváló borok és technológiák sorában. Az egy évvel későbbi versenyen már több, mint 30 magyar borászat indult el. Jelenleg a klimatikus viszonyok miatt a legjelentősebb a Hajós-Bajai borvidék, illetve a Tokaj-hegyalja és Balaton-felvidék.

 

Jégbor készítésre legalkalmasabb szőlőfajták:


Az 1950-90-es években többnyire rajnai rizlingből készült (Geisenheimben nemesített rizling). Mára már traminiból, muskotályos szőlőkből vagy kékszőlőből készül. Kékszőlők közül a Cabernet, Kékfrankos és Pinot noir fajták fordulnak elő.


Külföldön, főleg Kanadában sokkal több fajtát használnak fel jégborkészítésre. Ott a Pinot Blanc, Muscat Ottonel, Chardonnay vagy Cabernet Sauvignon is gyakorta adja a jégbor szőlőjét.


Időjárási feltételek:


Ahhoz, hogy kiváló jégbort lehessen termelni garantáltan szükség van a fagyra és a hideg téli időjárásra. Magyarországon ezért igen nagy a kockázata ennek az ágazatnak, mivel a téli időjárás szinte kiszámíthatatlan. A túl csapadékos és enyhe tél teljesen tönkreteheti a termést, ezért csak kevesen mernek nagy tételben vállalkozni a jégbor készítésére. A jégbor készítés a legkockázatosabb ágazata a borászati ágaknak. A termés mennyiségét tekintve is sokkal kisebb a hozam: nem több mint 900-1200 kg szőlőt lehet leszüretelni jégborhoz, mint normál termesztés esetén, ahol a termés mennyiség eléri a 7-8000 kg-ot is.


A fagyott szőlőből a prés lé sem olyan sok, mint normál esetben, tehát optimális esetben egy hektárnyi fagyott szőlőből mindösszesen 5-700 liter jégbor készíthető. A kockázatot tovább növeli, hogy a magas cukorszint (a must 300-400 g/kg cukortartalmú) erjedése lassabb, hosszabb folyamat, és a megnövekedett idő alatt az íz, aroma anyagok sokkal könnyebben károsodhatnak, csökkenthet intenzitásuk.


A sok kockázattól eltekintve a jégbor egy igen kedvelt, keresett bor, ezért a sok munka meghozza gyümölcsét.

 

Kapcsolódó cikk:
Tanuljunk a borászok nyelvén! 

Bor, mámor, Magyarország 5.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia