szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Káposztával a józanságért - Videóval

Sulyok Józsefné, 2011. máj. 17.


A káposztát az emberiség sokáig nem tudta megfelelően értékelni, az eltelt évezredek során hol fontosnak, hol pedig haszontalannak vélték. A növény mediterrán vidékeken őshonos, és itt kezdődött meg a termesztése is.

Káposztával a józanságért - Videóval

A i. e. 5. században már egészen biztosan voltak káposztatermelők ezen a vidéken, sőt, már tudatosan választották ki a nagyobb levelű fajtákat. A feljegyzések szerint az ősi Kínában is használták és konzerválták a káposztát. Az ókori világban az egyiptomiaknál, rómaiaknál és a görögöknél is ismert volt. Állítólag a legjobb minőségű magot Rodosz szigetéről lehetett beszerezni akkoriban.

 

Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy ha a lakomákat káposztamaggal és nyers káposztával kezdik, akkor tovább józanok maradhatnak, illetve a másnaposság tünetei sem lesznek olyan erősek. Ugyanebben az időszakban születhetett meg a savanyú káposzta is, mely tatár és kelta közreműködéssel valósult meg. Feltételezik, hogy a tatárok hozták Európába először a vékony csíkokra vágott káposztát, melyet aztán a kelták megsavanyítottak. A savanyú káposzta egészen a középkorig rendkívül népszerű étel volt.

 

I. u. 1000 körül nagy becsben tartották a növényt, hiszen a téli szűkös időszakban a nyáron eltett káposzta volt azon kevés élelmiszerek egyike, melyet a szegényebb néprétegek is fogyaszthattak. Nagyra becsülték a skandináv országokban, ahol elsősorban a vikingek számára jelentet fontos táplálékot. A káposzta iránti tisztelet később lassan lelohadt, a 16. századtól az európai arisztokrácia még a káposzta nevének hallatán is fintorgott, nemhogy megették volna. Egyedül az oroszországi alacsonyabb néposztályok fogyasztották nagy mennyiségben, de az európai uralkodóházaknál szolgáló svéd, holland, osztrák, német szakácsok szabályosan száműzték a káposztát az étlapról.

 

A 15-16. században a hódító törökök újra elterjesztik a káposztát, elsősorban Közel-Kelet-Európában, többek között Lengyelországban és Magyarországon is. Ebben az időben egyesek még azt tartották, hogy a káposzta rémálmokat okoz, és kifejezetten káros az agynak. A 17. században azt is gondolták, hogy felelős lehet a pestisjárványért, ezért más gyümölcs és zöldségfélékkel együtt megtiltották árusítását szinte egész Európában. A 18. századra a helyzet konszolidálódott, és hozzáláttak a káposzta nagyméretű termesztéséhez, melyhez a nemesítési szelektálási munkákat Belgiumban végezték el. Egyes országokban, azóta is „brüsszeli hajtás”-nak nevezik. Mára az egész világban elterjedt és közkedvelt táplálék.

 

A tudományos vizsgálatok nemhogy nem találták ártalmasnak, hanem sok gyógyhatását tárták fel az elmúlt évtizedekben. Egyetlen veszélyforrás a nem megfelelően megmosott káposztalevél fogyasztása, mely akár súlyos gyomor és bélrendszeri fertőzéseket okozhat. Ahogy a legtöbb növény, a káposztalevél is igen gazdag antioxidáns vegyületekben, melyek számos betegség megelőzésében játszanak szerepet.

 

A vizsgálatok szerint az antioxidáns hatása erősebb a salátánál, a paradicsomnál, a zellernél és az uborkánál is. Különösen hatékony e tekintetben a vörös káposzta. Számos vizsgálat igazolja, hogy a daganatok előfordulása és a káposzta fogyasztása között fordított arányosság van. Minél többet eszünk belőle, annál kisebb a betegség kockázata. Ennek feltehetően az az oka, hogy a növényben nagyon sok rákellenes hatóanyag (A-, C-és E-vitamin, fitoösztrogén, fenolos anyagok) található, melyek a rák kialakulását, valamint a kialakult daganat növekedését képesek gátolni. Ezt számos tudományos vizsgálat alátámasztja.


Mióta a cukorbetegség az egész világon népbetegséggé nőtt ki, egyre nagyobb az érdeklődés az olyan növények iránt, melyek étrendbe való beillesztése segíthet a cukorszint csökkentésében. Az egyik ilyen ígéretes növény a káposzta, melynek vércukorcsökkentő hatását a cukorbetegeken végzett vizsgálatokban sikerült kimutatni.
 

A vér magas koleszterinszintje legalább olyan súlyos egészségügyi problémát jelent, mint a magas vércukorszint, ezért minden lehető eszközt meg kell ragadni a kezelése érdekében. Az egyik ilyen természetes lehetőség a káposztalevél. A magas és speciális rosttartalmának köszönhetően kifejezetten segíti a bélbaktériumok működését és egyensúlyát, másrészt savanyított változata olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, melyek pótolják a bélben a hiányzó baktériumtörzseket. Így a káposzta rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk a vastagbél egészségéért is.

 

A népgyógyászat a káposztát bőrkiütésre, hörghurutra, mérgezési tünetek enyhítésére, szorongásra, gyomorfekély kezelésére alkalmazzák. A fenti hatásokat mindezidáig nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni.

 

Tipp! Kolozsvári töltött káposzta:

 

 

Kapcsolódó cikk:
Savanyúságok készítése

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.december 02., hétfő / 15:33

Ajándékba kaptam ezt a szobanövényt és szeretném tudni a nevét

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia