szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Károly Rezső , a szikes talaj javítója

Sulyok Józsefné, 2016. jan. 04.


Prágában született 1868. március 4-én. A Karl család 1890-es években magyarosította a nevét Károlyra. 

Károly Rezső , a szikes talaj javítója

A gimnáziumi tanulmányait Prágában végezte, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet A katonai szolgálat után, pályája kezdetén a magyaróvári Gazdasági Akadémia növénytermesztési tanszékén mint ösztöndíjas gazdasági segéd dolgozott.

Az akadémiának 1893-ban tanársegéde, 1895-ben segédtanára lett. Még ebben az évben a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás vezető-helyettesévé nevezték ki. Ebben a minősségben az akadémián a legelő és rétművelést adta elő. E tárgykörben jelent meg „Rét és legelőmívelés gyakorló és tanuló gazdák részére” c. könyve.

A mű két részre oszlik. Bemutatja azokat a növényeket, amelyek a rétet alkotják. Segítséget nyújt a gyepterület létesítéséhez alkalmas növények kiválasztásához, valamint a megfelelő termés eléréséhez szükséges munkaműveletek, eszközök, az öntözés, trágyázás és gondozás módjának megválasztásához.

A legelők és rétek hasznosítására vonatkozó ismeretek rövid összefoglalóját adta a növekvő takarmányigény biztosításának elősegítése céljából.

A kísérleti állomáson tudományos és adminisztratív munkákban, így a „mezőgazdasági Szemle” szerkesztésében is részt vett. Titkára volt a Moson vármegyei Gazdasági Egyesületnek. Részt vett Cserháti Sándor vezetőtanár gyakorlati növénynemesítési kísérleteiben, és külföldi tanulmányutat tett a növénynemesítés meghonosítása érdekében.

Magyaróvárról 1896-ban a Keszthelyi Gazdasági Tanintézethez a növénynemesítési tanszék rendes tanárrá nevezték ki, ott egy évig a növénytermesztést adta elő.

1897-ban a Földművelésügyi Minisztériumba került a kísérleti és mezőgazdasági ügyosztályra, ahol sokirányú tevékenységet fejtett ki. Emellett időt szakított a tanárképzésre is. 1905-ben megszerezte a bölcsésztudományi fokozatot.

1914-ben a József Műegyetemen magántanárrá habilitálták és meghívták a mezőgazdaságtan előadására. Földművelésügyi minisztériumi működése alatt hosszú ideig a mezőgazdasági osztályon működött, ahol több intézményt tervezett és szervezett.

Tervezte a Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás újjászervezését és továbbfejlesztését, a Debreceni Dohánytermelési Kísérleti Állomás megalapítását, a Növénynemesítő Intézet létesítését. Szegedre tervezett Alföldi Mezőgazdasági Intézet keretében a Kender és Len-termelési Szakintézet számára nemcsak a területet választotta ki, hanem azt ellenszolgáltatás nélkül megszervezte, sőt a tervezésben és az építkezésben saját elgondolását juttatta érvényre. Ennek az intézménynek nemcsak szervezője, hanem ideiglenes székhelyén, Budapesten első igazgatója volt.

Ugyancsak vezetője volt az általa 1920-ban szervezett Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézetnek, 1931. évi nyugalomba vonulásáig.

Sokoldalú tevékenységét jellemezte, hogy előadója volt a szikes talajok megjavításának, a vetőmag termelési és növénynemesítési ügyeknek, a komló, a burgonyatermelési és gyógynövényügyeknek, a kender és len termelési és kikészítési ipari, valamint több más növénytermelési ügynek.

Szervezte a kender és len termelési, a burgonya és legelőügyi szolgálatot, vándoroltatást és szaktanácsadást. Népies mintagazdaságok létesültek kezdeményezésére, amelyek számára működése alatt az ország területén 100-ra szaporodott a nélkülözhetetlen külföldi len, kender és cukorrépamag behozatalának és belföldi termelésének megszervezése az első világháború alatt.

Munkásságának nem kevés része volt abban, hogy kenderkikészítő gyáraink száma 18-ra, len-feldolgozó gyáraink száma 8-ra szaporodott.

Feladatkörébe tartozott az olajos magvak termesztésének ügye is. Szakmai munkássága mellett irodalmi és gazdatársadalmi téren is jelentős tevékenységet fejtett ki.

Mezőgazdasági szakoktatást elemző könyve jelent meg 1909-ben „ A mezőgazdasági szakoktatás Magyarországon és külföldön” címmel. Egyaránt foglalkozik az alsó, közép és felsőfokú szakoktatás kérdéseivel, rámutat azokra a hiányosságokra, melyek miatt a Földművelésügyi Minisztérium az oktatás átszervezését szükségesnek tartotta.

Tanulmányutakat tett a történelmi Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Oroszországban. Több dolgozatok és tanulmányok sora jelent meg tollaiból a különböző folyóiratokban, napilapokban, közlönyben.

A Kísérleti Közleményeket alapításától kezdve 33 éven keresztül szerkesztette, és szerkesztője volt a Mezőgazdasági Üzemtani Közleményeknek is 1923. évi alapításától 1931-ig.

Sokoldalú munkásságának elismeréséül 1918-ban udvari tanácsosi címet nyert, majd miniszteri tanácsosi címmel előléptetést az V. fizetési osztályba. Az I. Világháború után a polgári II. osztályú érdemkereszttel tüntették ki. Kimagasló mezőgazdasági munkásságáért anyaintézete, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia aranyoklevéllel tüntette ki.

Budapesten, 1945. március 6-án hunyt el.

Kapcsolódó cikk: Talaj, sokat várunk tőle




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia