szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Állati kártevők

Burgonyabogár

Burgonyabogár
A burgonya egyik legveszélyesebb kártevője, akár 60–70%-os terméskiesést is okozhat kártételével. Minden alakja nagyon súlyos lombvesztést okozhat rágásával, nem ritka a tarra lerágott állomány sem, ha nem történik megfelelő védekezés.

Almamoly

Almamoly
A termésünk jelentős részét károsíthatja. A lepke hernyója által rágott termések lehullnak. A kis barna fejű hernyó a magházat rágja szét. A hernyók a törzs repedésiben telelnek, bebábozódnak, majd a barna színű lepkék májusban rajzanak és elkezdik lerakni tojásaikat a gyümölcsökre. A hernyók berágnak a gyümölcsbe, azután a lárva elhagyja a gyümölcsöt. Az almamolynak különösen az augusztusban rajzó második nemzedéke okoz nagy károkat, amikor a hernyók az éppen érő gyümölcsbe fúrnak bele.

Kígyóaknás ezüstmoly

Kígyóaknás ezüstmoly
A leveleken kígyózó aknajáratot lehet látni, az aknajárat végén kis hernyó rág. Erős fertőzés esetén sok levelet veszíthetünk. A lepkék a kéreg repedéseiben telelnek át, áprilisban rajzanak a levelekre, saját maguk által készített kis zsebekbe rakják tojásaikat. A kis hernyók rágják a leveleket. Vattaszerű szövedéket hoznak létre a leveleken és alatta bebábozódnak. Kettő-négy nemzedéke is lehet.

Szürke alma-levéltetű

Szürke alma-levéltetű
A szürke alma-levéltetű a levelek fonákán szívogat, amitől azok torzulnak, sodródnak, sőt akár el is száradhatnak. A beteg gyümölcsök kicsik és torzak lesznek, a hajtások felhasadnak. A levéltetű tojásai a vesszők kérgén telelnek, kora tavasszal kelnek az első nőstény tetvek és a leveleken szívogatnak. Nyolc nemzedéke is lehet egy évben, a lárvák szűznemzéssel, elevenszüléssel jönnek létre. Nyáron szárnyas egyedeik is születnek, áttelepülnek a lándzsás útifűre, majd visszatérnek az almára és lerakják tojásaikat.

Bimbólikasztó bogár

Bimbólikasztó bogár
A virágrügyek nem nyílnak ki, bimbóban maradnak, belsejükben sárga lárva, ill. báb található, a bimbó belseje ki van rágva. A bimbólikasztó bogár a fatörzs repedéseiben telel át, márciusban a nyíló rügyeken táplálkozik, majd a nőstények lerakják tojásaikat a virágrügyekbe. A lárvák okozzák a fő károkat a rügyekben, majd bebábozódnak és a kifejlett bogarak pedig elhagyják a kirágott rügyeket.

Cseresznyelégy

Cseresznyelégy
A cseresznyelégy leginkább a középkésői és késői érésű cseresznyefajtákat kedveli, de megtalálható néhány meggyfajtán is. A gyümölcsök megpuhulnak, fénytelenek, a mag közelében fehéres színű nyüvet találhatunk. A fertőzött gyümölcs rothad és lehullik. A kártevő bábja a talajfelszín alatt telel át, a legyek általában május közepe és június közepe között rajzanak. A nőstények lerakják a tojásaikat a sárguló gyümölcs húsába. A nyüvek 6–8 nap múlva kelnek ki és a mag körüli gyümölcshúst fogyasztják, majd elhagyják az érett gyümölcsöt és lehullnak a földre, ahol bebábozódnak.

Fekete meggy és cseresznye levéltetű

Fekete meggy és cseresznye levéltetű
Kihajtásától augusztusig szívogat a leveleken. A cseresznye és a meggyfák fiatal hajtásai sodródnak, meggörbülnek. A károsítást jelzi a nagy mennyiségű mézharmat megjelenése és az ezen megtelepülő korompenész is. A fekete cseresznye-levéltetűnek több nemzedéke fejlődik évente. A nemzedékek egy része szárnyas egyedek formájában köztesgazdára települ át, majd ősszel visszatérnek a cseresznyére. A nőstények a tojásaikat a hajtásokra rakják, ahol azok áttelelnek.

Levélpirosító alma-levéltetű

Levélpirosító alma-levéltetű
Áprilistól a fiatal levelek csúcsi részét szívogatja a levéltetű, emiatt a levél széle besodródik a fonáka felé és a torzult részen élénkpiros színű lesz. A rovar a fejlődése során mindvégig az almafán marad, erős fertőzésnél szinte az összes levél lehullik.

Vértetű

Vértetű
Fehér, vattaszerű viaszfonalakkal borított telepek láthatók a növény fás hajtásain, ágain és a törzsön. Erős fertőzés esetén még a levélnyélen is megtelepedhetnek. A szívogatások helyén szövetbúrjánzást okoz. A fertőzött növény fagyérzékeny lesz! Fertőzésre bizonyos fajták fogékonyak, mint például a Jonathan, Starking vagy a Golden Delicious almafajták, dísznövények közül pedig a madárbírs ás az díszalma.

Körte csipkéspoloska

Körte csipkéspoloska
Ez a faj kizárólag a körtén él, ahol szívogatásának következtében a hajtások növekedése lelassul, a levelek deformálódnak, majd lehullanak és a vesszők rövid ízközűek lesznek. Ragacsos mézharmatot termelnek, amin a korompenész megtelepszik és ez zavarja a levél asszimilációját, ezáltal rontja a gyümölcs fejlődését.

Poloskaszagú körtedarázs

Poloskaszagú körtedarázs
Az apró körték sziromhullást követően tömegesen hullanak le a fáról, a lehullott gyümölcsökön a csészelevelek tájékán apró, sötét színű lyukak láthatók, körülötte barna színű ürülék. Kettévágva a lehullott gyümölcsöt a belsejében fekete falú üreget láthatunk, ami polokára emlékeztető szagot áraszt. A le nem hullott csümölcsökön később jellegzetes S alakú parásodott csíkot láthatunk.

Zöld őszibarack levéltetű

Zöld őszibarack levéltetű
Több, mint 150 vírust terjeszt, ezért az egyik legveszedelmesebb kártevő. A tetvek tavasztól június közepéig az éppen kihajtó őszibarack rügyein szívogatnak, majd áttelepednek a levelek fonákára, amik ezek után megcsavarodnak és elsárgulnak. A legnagyobb veszélyt a vírusok átvitele okozza. A tojások a fakéreg repedéseiben és az őszibarack és kajszi fák rügyein telelnek át, márciusban kelnek ki az apró sötétzöld károsító lárvák. Évente általában tíz nemzedéke fejlődik, a migráló kártevő ősszel visszatér a barackfákra.

Poloskaszagú szilvadarázs

Poloskaszagú szilvadarázs
A kezdeti fejlődésben lévő gyümölcsök már virágzás után a kocsányukkal együtt elperegnek. A beteg szilva magkezdeménye kirágott, a belseje fekete, benne büdös szagú ürülék található. A lehullott gyümölcsön a berágás helye mellett egy nagyobb lyuk is látszik, ahol a lárva távozott a termésből. Teljes termésvesztést okozhat. A lárva a talajban telel át, tavasszal bábozódik, majd a darazsak április-májusban rajzanak. A tojásaikat a még zárt virágokba rakják le.

Hamvas őszibarack-levéltetű

Hamvas őszibarack-levéltetű
Kékeszöld színű kártevő, fehéres viaszbevonattal. Akár egész évben megtalálható a levelek fonákján. Erőteljes mézharmatképződés jelzi megjelenését, melyen korompenész telepszik meg. Növekedési zavarokhoz vezet, csökkenti a termésmennyiséget. A tojások a kéreg repedéseiben és a hajtások alapi részénél telelnek, a tetvek április–májusban kelnek ki és gyorsan szaporodnak. Szárnyas egyedeik átmenetileg a nádra áttelepülnek, majd ősszel visszatérnek.

Szilvamoly

Szilvamoly
A szilvamoly leggyakrabban a szilván, ringlón, őszibarackon és kis mennyiségben a dión fordul elő. A fertőzött gyümölcs gyakran féloldalasan fejlődik, a lárva berágásának a helyén a gyümölcsön mézgacsepp jelenik meg. A hernyó a barna, szemcsés ürülékével beszennyezi és fogyasztásra alkalmatlanná teszi a gyümölcsöt.

Barackmoly

Barackmoly
A barackmoly leggyakrabban az őszibarackon és kis mennyiségben a kajszin és a szilván fordul elő. A hernyó eleinte a rügyeket rágja, majd később a fiatal hajtásokba fúr, melynek csúcsa elhervad, majd elszárad. Nyáron a gyümölcsöt károsítja a hernyó a berágásának helyén a gyümölcsön mézgacsepp jelenik meg. A hernyó a barna, szemcsés ürülékével beszennyezi és fogyasztásra alkalmatlanná teszi a gyümölcsöt.

Tetvek (levéltetvek, gyapjas tetvek, molyetvek)

Tetvek (levéltetvek, gyapjas tetvek, molyetvek)
A különböző tetűfajok mind szívogatásukkal, mind az ürülékükön kialakuló másodlagos kártétellel (korompenész) nagy károkat okozhatnak a szabadföldi és beltéri növényeken egyaránt, ráadásul a vírusok egyik leggyakoribb terjesztői is. Éppen ezért az ellenük való védekezés kiemelt jelentőségű. Kártételük a levelek és a friss hajtások fakulásával, pödrődésével, deformációjával jelentkezik. A pajzstetvek, mint a nevük is utal rá, életük jelentős részét egy viaszos, ellenálló páncél védelme alatt töltik, éppen ezért nehéz ellenük védekezni. A lárvák és a kifejlett egyedek szinte teljesen ellepik a növények törzsét, hajtását és levéllemez fonákát, ahol a nedveket szívogatva károsítanak.

Cserebogarak

Cserebogarak
A cserebogarak esetén mind a bogár, mind pedig a lárva kártételével számolni kell. Imágók közül a májusi és az erdei cserebogár kártétele a legjelentősebb, április végén-május elején rajzanak és a fiatal fák leveleit rágják, súlyos esetben tarra rágják. A földben élő fehér, kövér, görbült cserebogárpajor a hajszálgyökereket rágják el, amelyek azért különösen veszélyesek, mert kifejlődésük előtt akár 4-5 évig is a talajban maradnak.

Levélbarkók, vincellérbogarak

Levélbarkók, vincellérbogarak
A különféle nagyságú barna, szürke vagy fekete színű barkók közül a barázdáshátú vincellérbogár okozza a dísznövényeknél a legnagyobb kárt. Fő kártételt a lárvája okoz, amely a talajban él és a gyökereket rágja, sőt a fiatal növény szárának föld alatti részét is képes körülrágni, mely annak pusztulásával jár. Az imagó a leveleket rágja, kártétele inkább esztétikailag fontos.

Farontók

Farontók
Megkülönböztetünk kis farontó és nagy farontót. Mindkettő június-júliusban rajzik, de a nőstények a tojásokat a kis faróntónál egyesével, a nagy farontónál csoportosan helyezi el. Mindkét fajnál az a kártétel, hogy a kikelt hernyók a fiatal hajtásokban keskeny járatot rágnak.
Friss hozzászólások

2020.január 13., hétfő / 11:00

Fikusz - barna foltos

2020.január 11., szombat / 21:07

Miért sárgult el a levele ? Mit tegyek ezzel az egy szárral ?

2020.január 07., kedd / 11:22

ültetési szertartás esküvőn

2020.január 07., kedd / 11:10

Ajándékba kaptam ezt a szobanövényt és szeretném tudni a nevét

2020.január 03., péntek / 19:47

Yucca pálma levelek száradása

2020.január 02., csütörtök / 15:16

Yucca pálma levelek száradása


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia