Kertészkedjünk okosan!
Sulyok Józsefné, 2015. márc. 12.
Végre itt a tavasz, az ültetési szezon. A csupasz balkonládáinkat beültethetjük csodaszép muskátlikkal, paprikával, paradicsommal, az elhanyagolt sziklakertekbe új életet lehelhetünk. De nem mindegy, hogy hogyan állunk neki. Tippjeink abban segíthetnek, hogy idén egyetlen lépés se maradjon ki.
A növények beszerzése
Írjuk össze, mi mindent szeretnénk ültetni. A kertészetekben szinte mindent egy helyen megkaphatunk. Muskátlit 6-10-es pakkos kiszerelésben, egynyári növényeket, sziklakerti évelőket, ízletes bogyós termésű gyümölcscserjéket: szeder, málna, szedermálna, eper és kivifajták, de a balkonon is könnyen termeszthető zöldségeket – paprikát, paradicsomot, padlizsánt is megtaláljuk a polcokon.
A virágföld beszerzése
Ma már rengeteg féle virágföld közül válogathatunk, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyik növényt milyen földbe ültetjük. Néhány évvel ezelőtt még csupán A,- B,- és C jelzésű virágföldek léteztek. Ez alapvetően a pH-értékükre utalt: az A jelzésű a savas, a B a semleges, a C az enyhén lúgos kémhatást jelölte. A virágföldeknek viszont számos egyéb jellemzője is van a kémhatásokon kívül, amit az ültetésnél figyelembe kell venni. Az összetevők – humusz, homok, tőzeg, kőzettörmelékek, agyag és egyéb adalékok (mulcs, kéreg, granulátum, perlit, kókuszrost stb.) – aránya nemcsak a föld savasságát, hanem tömörségét, vízáteresztő-, vízmegtartó- és levegőztető-képességét is meghatározza.
De szerencsére nem kell profi kertésznek lennünk ahhoz, hogy kiválasszuk a növényünknek legmegfelelőbb virágföldet. Minden kertészetben szinte minden növényünkhöz megtaláljuk a speciálisan neki való földet. Az általános virágföld és a balkonnövény virágföld mellett külön kaphatunk orchideákhoz, kaktuszokhoz, virágzó szobanövényekhez, kerti örökzöldekhez stb. való földet is. Az örökzöldekhez válasszunk nagy kiszerelésű, 50 literes, az apró bonsai-okhoz pedig a 2 literes kiszerelésű földkeveréket.
Komposztálás
Ha van kerti komposztálónk, mi magunk is készíthetünk virágföldet. De önmagában a kerti hulladékból (levelekből, ágakból, fűnyesedékekből stb.) még nem lesz ültetésre alkalmas. Az ezekből kapott humuszhoz még agyagot és homokot kell kevernünk, hogy ültetésre alkalmas kerti földet kapjunk. A nyers humuszt is felhasználhatjuk: a virágágyásokban és a gyepen egyenletesen szétszórva kiválóan pótolja a tápanyagokat, így megspórolhatunk vele néhány műtrágyázást.
Trágyázás
Ültetéskor elengedhetetlen a trágyázás, hogy a növényeink jobban fejlődjenek, és sokáig szépek maradjanak. Az örökzöldekhez, dísz- és gyümölcsfákhoz használjunk természetes szarvasmarhatrágyát, a bogyós termésűekhez (ribizli, áfonya) és az árnyékban is virágzó hortenziákhoz pedig tőzeget. Amikor cserépbe ültetünk, az aljára mindig tegyünk egy vízelvezető drénréteget kavicsból vagy agyag-granulátumból. A cserepes növények legfőbb ellensége ugyanis a pangó víz. A földfelszínre szórjunk fenyőkérget. Ezzel megakadályozhatjuk a túl gyors párolgást és az ültetőközeg felmelegedését.
Tápanyag-utánpótlás
A növényeinknek éppúgy szükségük van a minőségű tápanyagokra, ahogy nekünk, ezért nem csak ültetéskor kell gondoskodnunk a tápanyag-utánpótlásról, hanem folyamatosan. A törődést meg fogják hálálni a növényeink. Gyorsabban fejlődnek és sokáig egészségesek maradnak. De nem mindegy, hogy milyen tápoldatot választunk, ugyanis minden növénynek, fajtától függően speciális összetételű tápanyagra van szüksége. Ha nem jól választjuk ki a tápoldatot, a növényünk nem kívánt növekedésbe kezdhet, a virágai, termései gyengülhetnek. Szakboltokban minden növényhez megtaláljuk a megfelelő, neki való tápanyagot.
Kapcsolódó cikk: Mi a teendőnk a gyeppel tavasszal?
Facebook Twitter GoogleStartlap
2019.augusztus 11., vasárnap / 19:13