szépzöld

Kertművelés földmunkák nélkül

Mező Viola, 2011. febr. 14.


A Dominique Soltner módszer

„A húsvéti szünetet ásással töltöttük, a Pünkösdit gyomlálással, nyáron pedig kaszáltunk.” – emlékezik vissza Dominique Soltner gyermekkorára. A 75 éves francia úrnak 40 évébe telt, mire ráeszmélt, hogyan szabadulhat fel az ásás, gyomlálás, kapálás, öntözés fárasztó munkálatai alól.
 

Kertművelés földmunkák nélkül

Oly egyszerű és mégis ismeretlen

 

Egészen egyszerű módszerről van szó: ősszel lefedjük a kertünk egy részét szénával vagy falevéllel. Tél végére a füvet és a levelet „megemészti” a talaj állatvilága. Majd mikor tavasszal szétnyitjuk a takarót a terület földje többé-kevésbé lazává válik (talajtípustól függően), ami megkönnyíti a palánták elültetését (pl. saláta). Ültetés után ismét befedjük ezzel a „mulccsal”. Egy hónappal később salátáink már beborulnak, vagyis ásás, gyomlálás, kapálás és öntözés nélkül termeltünk. A munkát pedig a földalatti fauna végezte el helyettünk. Ez a művelet megismételhető bármilyen palántázható növény esetében, mint például káposzta, articsóka, eper, paradicsom és bármilyen virág. A módszer egyszerűsége azonban nem jelent feltétlen evidenciát. Ha zöldségeink, gyümölcseink, virágaink változatosságára gondolunk, nem is olyan egyszerű eltalálni a legtökéletesebb takarónak valót. Talajtakaróink igen sokfélék lehetnek: fűnyesedék, széna, szalma, mulcs, stb. És hogy melyik növénynek mi a legmegfelelőbb takaró? Erre a kérdésre a választ csak az évek múlásával, saját tapasztalataink alapján fogjuk megkapni.

 ősszel vastag levéltakarót kap a kert

talajtakarásMás módszerek – Más kertek

 

Veteményes zöldkomposzton
A széna, amivel befedjük a talajt több ezer magot tartalmaz, ami elnyomhatja zöldségeink nemes magját. Ezért aztán a magvetéshez más módszert javasol Dominique Soltner, melynek neve zöldkomposzt. A zöldkomposzt tulajdonképpen zöldhulladékot jelent, ami bármelyik kertben termelődik, mint például fűnyesedék, falevelek, faágak. 6 hónapnyi 60° feletti érlelés minden magot és betegséget elpusztít a komposztból. Az eredmény pedig ideális veteményalap bármilyen vetőmagtípushoz. Az így elvetett magoknak akkora előnye van a földben egyébként is jelen lévő magokhoz képest, hogy egyetlen gyomlálás sem szükséges, feltéve, hogy a tapasztalatunk alapján megszerzett legjobb technikát alkalmazzuk a vetés során.

 tavasz, jöhet a paradicsom

Kertészkedés faháncson


A faháncsot már régóta használják mulcsként a fák tövénél kiváló víz- és humuszmegtartó képessége miatt. A kertben termelődő apróbb ágakat aprítsuk fel. Minél vékonyabb darabokra zúzzuk, annál nagyobb felületen tudják az élőlények végezni helyettünk a talaj lazítását. 1-3 cm vastagságban terítsük szét a háncsot a kiszemelt területen. Zöldségeket, virágokat, fákat, sövényeket termelhetünk földmunka nélkül mulcson és zöldkomposzton, melyek természetes utódai a fekete műanyagfóliának vagy egyéb mesterséges talajtakarónak.
júliusig nincs szükség öntözésrekertművelés földmunkák nélkül
A módszer szülőatyjáról, Dominique Soltner-ről


1936-ban született, 1962 és 1972 között 2 mezőgazdasági gimnáziumban tanított. 1967-ben megalapította a Mezőgazdasági Technikák és Tudományok Gyűjteménye című folyóiratot, melynek első, kézzel készített számai a mezőgazdaság és az állattenyésztés főbb témáival foglalkoztak. Az 1970-es években divatossá vált nagyszabású talajegyengetési láz ellen jelentette meg A fa és a rézsű című kiadványát, mely ebben a témában az első kötetnek számított. Ebben az időben egy 3 hektárnyi területen tesztelni kezdte az új módszert beültetésekkel, lejtő elvezetéssel, szélfogókkal, erdősávokkal, ligetekkel.

1976-ban a Rennes-i „Ligetek” előadássorozat során, amely hivatalossá tette az ilyen vidékek iránti érdeklődést, összekötötte kutatásait az Erdőfejlesztési Intézet kutatásaival. Botanikusokkal együtt dolgozott a növényfajok kiválasztásán, a fóliás beültetés legeredményesebb technikáján, aztán később természetes, biológiailag lebomló szalmatakarós beültetés technikáján. 1985-től kezdve konyhakertekre alkalmazta a szalmatakaró és a zöldhulladék komposzt használatának jó eredményeit. Megfigyeléseit 15 kiadványban foglalta össze (Kertművelés földmunkák nélkül, Az új komposzt, stb), melyekben a fenntartható mezőgazdaság új szektorait hirdeti, úgy, mint a talaj konzerválása, a víz raktározása, a fa, a lejtő és az erdő szerepe.

 Soltner a kertben

Képek forrása: www.soltner.fr, http://www.agriculture-de-conservation.com/-Guide-Soltner-du-nouveau-jardinage-.html

 

Kapcsolódó cikk:

Fagyálló növények

Miért jó a cékla? Recepttel és Videóval

 

 

 

 


 




Hozzászólások (10)

Bartha Janos
2012. máj. 21. (1 767 napja)
Én ugy terveztem, hogy az idén letakarom a kertem egy kis részét és figyelni fogom anélkül, hogy bele vetnék vagy ültetnék valamit. Aztán meg jövő tavaszán elkezdem a palántákat beleültetni. Adig is szeretném figyelni, hogy egy év alatt mi történik a talajjal. Ha még van valakinek tapasztalata a témával kapcsolatosan örömmel olvasnék ezen az oldalon.
Guest
2012. máj. 16. (1 772 napja)
Szia Viola!
Szeretnék egy könyvet a figyelmedbe ajánlani:Dettmer Grünefeld: Mulcsozás Talajtakarás a kertben.A mulcs és a zöldtrágyanövények egyidejű alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mulcs állandóan nedveslegyen.Ehhez szükséges a mulcs locsolása a sorközökben. Illetve ha nedves, akkor bevethető zöldtrágya növényekkel, pl. spenót(Matador) vagy mustármaggal. Ezeket virágzáskor kell lesarabolni.Így a haszonnövényeket is védik a levélzetükkel, később pedig újabb rétegként használhatók fel.Sőt folyamatosan vethetők a mulcsba egész szezon alatt.Egy ötlet. Fűnyírás után gúlába (vagy prizmába) kell rakni a füvet. Kb 3 nap alatt, mivel a belső hőmérséklet 60 fokra felmelegszik, a magok csíraképességüket elvesztik, a fű elindul a komposztálódás útján. Ha ezt egyenletesen szétszórod a felületen, valamelyest segíthetsz az esztétikán.Vagy az átrostált komposzttal hasonlóan lehet kicsit javítani a látványon. Nem is beszélve arról, hogy fontos a felületi komposztálás során, hogy vegyes összetételű legyen a mulcs anyag.Az ágyásos módszert érdemes felcserélni csak a sorossal, ahol  kb. 40-50cm sorközökkel számolva, könnyen mulcsozható, gondozható a felület. A következő évben fel kell cserélni a sorrendet. Ami most sor, jövőre azt mulcsozzuk, és jövőre az idei mulcs sorba veteményezünk.Mulcsozásra használható növények: minden természetben megtalálható gyógynövény:csalán, zsurló,fekete nadálytő, bodza növény minden része,a harasztok(páfrányok) stb. Ágdarálék, növényi részek. pl a szőlő fattyazása után keletkező rengeteg zöld hulladék összeaprítva.Remélem tudtam segíteni.A könyvet mindenképpen érdemes elolvasni.
Sok sikert kívánok!Mayerné Erzsi
Mező Viola
2012. máj. 16. (1 772 napja)
Kedves János!
Örömmel olvasom, hogy letakarta kertje egy részét. Mik a tapasztalatai, észrevételei? Milyen növénnyel próbálkozott és mivel takarta be az ágyást? 
Nálam idén ünnepli a 2. szülinapját a kert zöldmulccsal letakart része. Ez idő alatt sokat tanultam. A frissen letakart ágyások látványa ugyan lelket melengető érzés, ez azonban a takaró kiszáradásával gyorsan elmúlik, s a kert elhanyagolt, rendezetlen képet mutat. Ezt tovább fokozza a barátok, szomszédok kritikája, amely tapasztalatlan kertészönbizalmamat alaposan próbára tette. Előfordult, hogy azon kaptam magam, hogy zsigerből legereblyézem a mulcstakarót. 2 év távlatából azonban már bátrabb lettem. Folyamatosan takarom a kertet mindennel, ami éppen adódik. A módszer vitathatatlan előnyei közé tartozik a gazosodási hajlam mérséklődése. Letakart részen magvetéssel egyenlőre még nem próbálkoztam, csak előnevelt palánták ültetésével. Üdv,Mező Viola  
Guest
2012. máj. 09. (1 779 napja)
Üdv János!
Elnézést kérek, hogy most válaszolok.Én is "belevetettem" magam ebbe a dologba, sőt a magokat is, és már a palántákat is. Sajnos nagyon nehézkesen indult a dolog, mivel az összes alapanyagot amit sikerült "előteremtenem" felhasználtam, de nem lett elég.Az idei magvetésem katasztrófa volt, újból kellett szinte mindent vetnem, mert nem kelt ki. Természetesen nem a "technológiával" volt gond, talán a magok minőségével és a hideg idővel.Én bevetettem a sorközöket mustárral és spenóttal.Ezeket már levágtam és szétterítettem, de kevés. Terveim szerint elmegyek és szedek csalánt, zsurlót,stb.amit szintén felhasználok.  A locsolásról még nem mondtam le,tekintve, hogy vékony még a mulcsréteg.Egyébként tényleg nedvesen tartja a földet.Készítettem egy nagy hordó trágyalevet, ami konyhai zöldhulladékból, gyógynövényekből, stb. erjedéssel készült.Szerintem feltétlenül szükség van rá,(higítva)mert egyrészt eléggé kizsigerelt a veteményes, másrészt ebben a kezdeti időszakban a zöld mulcs még nem kész komposzt.A részletekről érdemes további információkat gyűjteni, én is ez alapján próbálok boldogulni.Ami számomra még további gondolatokat ébreszt, az mindenképpen a növényvédelem kérdése.Keresem azokat a szereket, amelyeket a biotermesztésben is használnak. Illetve kíváncsi leszek,mennyire lesznek hatásosak? Ha már a komposztgilisztákat igyekszem meghonosítani a veteményesben, márpedig nélkülük nem lesz komposzt, akkor erre is figyelni érdemes.Erről(is) hosszan lehetne még beszélgetni
Sikeres kertészkedést kívánok, és várom az Ön tapasztalatait is!Mayerné
Bartha Janos
2012. ápr. 25. (1 793 napja)

Üdv mindenkinek, sikerült valakinek letakarni a kertje egy részét? mert én letakartam.

Mayerné Borics Erzsébet
2012. febr. 13. (1 865 napja)
Tisztelt Érdeklődők!
A cikk olvasását követően az én fantáziámat is megmozgatta a lehetőség, és a témában megpróbáltam további információkat gyűjteni. A biokertészkedés, mulcsozás, zöldtrágyázás, komposzt készítés címszavak segítségével további érdekes  oldalakat, sőt videókat találtam a neten. Sőt a könyves boltban is vásároltam néhány könyvet. Annyira megragadott a téma, hogy elhatároztam, magam is megpróbálkozom ezzel az régi-új dologgal. Amíg az említett könyv fordítása és egyéb szerzői jogokkal kapcsolatos procedúra lebonyolódik, mindenképpen érdemes kutakodni egyéb lehetőségek iránt.Éppen itt az ideje az idei veteményeskert, a vetésforgó megtervezésének, a vetőmagok megvásárlásának. Köszönjük Violának az érdekes téma felvetését, és várjuk a könyvet, illetve saját tapasztalatait...Üdvözlettel: Erzsi
Mező Viola
2012. febr. 13. (1 865 napja)
Kedves Bartha János! Szörnyen röstellem magam, hogy válaszommal ilyen sokáig megvárattam. Ugyanakkor nagyon örülök, hogy a cikk felkeltette érdeklődését. A kiadvány fejezeteit ezen az oldalon szeretném magyar nyelven közzétenni. Jelenleg ehhez várom Dominique Soltner engedélyét. Utána fogok járni, hogy fellelhető-e valahol a folyóirat népszerűbb nyelvű fordítása (pl. angol). Hivatalos magyar fordítással még nem találkoztam. Üdvözlettel, Mező Viola  
Bartha Janos
2012. jan. 09. (1 900 napja)
Kedves Viola!Nagyon érdekelt vagyok a kertművelés földmunkák nélkül modszer elsajátitásában. Az alábbi hozzaszólásában olvasom, hogy a könyv forditásra kerül vagy fog kerülni. Örömmel kifizetném azárát csak megkapjam e könyv forditását.Köszönöm
Mező Viola
2011. márc. 19. (2 196 napja)
Kedves János!A cikkben szereplő módszer Franciaországból ered. Ott él és munkálkodik Dominique Soltner, aki a földmunka nélküli kertészkedési kísérletének eredményeit kiadványban is megjelentette. A kiadvány magyar fordításáról nincs tudomásom, de az eredetit már megrendeltem, épp útban van Magyarország felé. Terveim között szerepel, hogy a könyv fordítását ezen az oldalon közzéteszem. Amennyiben ismeri a francia nyelv titkait, a mű fénymásolatát szívesen eljuttatom Önnek.Ám amíg az eredeti módszer fordítására vár, azt javaslom Önnek, hogy gyűjtse össze a kertjében a takaráshoz szükséges anyagokat: fűnyesedék, lomb, széna, lemetszett gallyak, stb. és bátran takarja le vele kertjének egy részét. Én magam is ebben a cipőben járok, felhasználtam a szomszédom szőlővesszeitől kezdve a nyuszink almáig szinte mindent. Egy területre csak egy félét tettem kísérleti jelleggel, így jelenleg elég tarkabarka a kertünk. Jó munkát kívánok Önnek is! 
Tarnai János
2011. márc. 18. (2 197 napja)
Tisztelt Szerkesztő!
A fenti talajtakarásos zöldségtermesztési módszer nagyon érdekelne. Kérem Önt adjon tanácsot hol találok a fenti témával kapcsolatosan könyvet vagy bár milyen szakirodalmat vagy a kivitelezés gyakorlati tapasztalatairól leírást cikket.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel János 


Friss hozzászólások

2017.március 23., csütörtök / 12:01

Ne bízd másra! Készíts csokit magadnak

2017.március 20., hétfő / 13:59

Kiskertek, házikertek időszerű növényvédelmi teendői 2.

2017.március 18., szombat / 17:17

Kiskertek, házikertek időszerű növényvédelmi teendői 2.

2017.március 16., csütörtök / 15:44

Kiskertek, házikertek-Időszerű növényvédelmi teendők 1.

2017.március 16., csütörtök / 11:08

Kiskertek, házikertek-Időszerű növényvédelmi teendők 1.

2017.március 14., kedd / 20:22

korallvirág felnyurgult

2017.március 14., kedd / 20:20

Vakondmentesités a kiskertben.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia