szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Kovács József, a gyümölcsösök őre

Sulyok Józsefné, 2013. szept. 17.


Lakszakállason született 1807-ben. Apja Kovács Péter református lelkész. Kovács József is apja hivatását követte, ő is lelkész lett. Középiskolai tanulmányai befejezése után hittudományi tanulmányokat folytatott.
 

Kovács József, a gyümölcsösök őre

A főiskola elvégzése után néhány évig káplánként dolgozott, majd 1834-ben Bátorkeszin lelkésszé választották. A lelkészi teendők mellett sok időt fordított tudományos ismeretkörének tágítására. Több nyelven írt, olvasott, társalgott.

Szabadidejében behatóan foglalkozott gyümölcs és faiskolai termesztéssel is. 1840-ben nagyarányú gyümölcstelepítésbe kezdett, ettől kezdve ez a teendő a második hivatásává vált. Azon fáradozott, hogy a hazai gyümölcstermesztést a fejlettebb külföldi színvonalra emelje. 1850-es években saját költségén, tapasztalatszerzési útra indult Nyugat-Európa gyümölcstermelő államaiba. Felkereste Belgium, Hollandia, Poroszország neves gyümölcstelepeit, melynek során széles körű ismeretségre tett szert. Tanulmányútjának tapasztalatait a hazai szaklapokban közölte, ezzel neve a gyümölcstermelők körében ismertté vált.

Európában a 19. század elején, a magasabb fokú gyümölcstermesztést, a metszési eljárások alkalmazása és a rendszeres trágyázás jelentette. A minőséget számos új fajtával igyekeztek növelni. Külföldhöz hasonlóan hazánkban is sok fajta begyűjtésére törekedtek a kerttulajdonosok. A régi jó magyar gyümölcsfajtákat kiszorították a nyugati fajták, melyeknek termesztését nem ismerték és ezért sok értéktelen fajta került a gyümölcsösökbe. Ezért sok fajtakeveredés következett be. Ennek kiküszöbölésére néhány faiskola-tulajdonos külföldi faiskolából hozatott be szaporítóanyagot. Országos hírű volt Entz Ferenc és társai pesti fanöveldéje.

Kovács Józsefet a gyümölcs és faiskolai termesztés minden kérdése foglalkoztatta. Külföldi útján számos új művelési eljárást és főleg igen sok fajtát ismert meg. Saját telepén ő is sok fajtát termesztett, fajtaazonosságra törekedett. Ezért megbízható hazai és külföldi faiskolai tulajdonoktól szerezte be oltóvesszőit. Ezekkel a szakemberekkel, intézményekkel állandóan kapcsolatban állt, ugyanígy a magyar szakemberekkel is.

Gyakorlati és elméleti tudását, tapasztalatát különböző szakcikkekben tette közzé. 1861-ben jelent meg a híressé vált munkája a „Kalauz a gyümölcsfaültetés, nyesés, és a bátorkeszi faiskolában található gyümölcsfajok körül” című munkája. Ismerteti a különböző talajtípusok hatását az egyes gyümölcsfajokra. A faültetésre nagy súlyt helyezett, ezért részletesen leírta az ültetés előkészületi munkáit és az ültetés menetét. A metszést, mint a legfontosabb munkafolyamot részletesen elemezte. Könyvének második részében a körte és az almafajtákat saját megfigyelése alapján részletes leírással közölte. Az őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szilva, ringlófajtáknál csak a magyar és a külföldi elnevezéseket, minősségüket, érésidejüket ismertette.

A fajtaleírás tudománya ebben az időben, hazánkban még nem alakult ki. Ezért nagyon jelentős Kovács József fajtaleíró munkássága. Úttörő vállalkozásba kezdett, amikor faiskolájának alma és körtefajtáinak leírására törekedett. Leíró munkájánál a fajták elnevezése nagy gondot jelentett. Ezért a közismert külföldi neveket megtartotta, a kevésbé ismerteknek egy részét magyarosította, a többieket azon a nyelven vezette be, melyen a legismertebbek. Összesen 180 almafajtát és 317 körtefajtát írt le. Valamennyi körte és almafajtánál a fa alakját, növekedésének idejét, a gyümölcs alakját, a héj színét, a gyümölcshús minősségét, ízét és az egész gyümölcs értékét ismertette.

Faiskolájának anyagát állandóan bővítette. Az ismert fajták mellett a legújabb külföldi fajtákat is igyekezett meghonosítani. Faiskolájának, gyümölcstelepének híre csaknem túlterjedt az ország határán. A külföldi megrendelők száma is egyre nőtt, facsemetéit messze külföldre is elvitték.

A későbbi árjegyzékeiben már csak a fajták nevét ismertette, érési idő megjelölésével. Ekkor már a gyümölcs mellett szőlőszaporítással is foglalkozott. A rengeteg külföldi szőlőfajta mellett hazai, főleg erdélyi fajtákat is szaporított és árusított.

Szakírói munkássága mellett jelentős közérdekű tevékenységet is folytatott. Tagja volt az országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Magyar Kertészeti Egyesületnek és a Heves-vármegyei gazdasági Egyesületnek. Termékeivel számtalan hazai és külföldi kiállításon vett rész, ahol számos arany, ezüstérmet nyert gyümölcsgyűjteményeivel és facsemetéivel. 1873-ban az első bécsi világkiállításon érdeméremmel és díszoklevéllel tüntették ki. Munkásságáért, hivatásának sikeres teljesítésért megkapta a Ferenc József rend polgári arany érdemkeresztjét.

Kovács József 81 éves korában, 1888. március 7-én Bátorkeszin hunyt el, ott is temették el.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.április 22., hétfő / 20:56

Fekete puha élősködők a friss hajtások on. Borosryán

2019.március 07., csütörtök / 13:04

Orchidea termesztése házilag

2019.február 12., kedd / 12:10

Levélsárgulás a friss hajtásokon

2019.február 12., kedd / 12:03

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 12., kedd / 11:55

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 10., vasárnap / 20:00

Babérmeggy leveleinek foltosodása


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia