Lakodalmi előkészületek 2. rész
Szerző: Sulyok József Létrehozva: 2008. május 30.
Előzménye: Lakodalmi előkészületek 1. rész
Milyen szokásokat követtek eleink a házasságkötéskor?
Hogyan zajlott egy igazi vidéki lakodalom?
…A vendégek egy részét vacsorára nem, csak a mulatságba, táncba hívták. Ebből bizony sok sértődés alakult ki akár életre szólóan is.
A szállítást végző szekereseket a vőfély hívta meg, s aki vállalta az családostól mehetett vacsorára is. A szekereket a menyasszony családja által adott kendőkkel, színes papírokkal, csengőkkel díszítették fel. A lovak füle mellé, oldalára, a hámra kötötték a különböző színű, anyagú kendőket, ami a szekeres gazda tulajdona maradt. Rendszerint sorba álltak és mentek a szekeresek, de sokszor a sűrű pálinka kínálgatás hatására virtus, verseny alakult ki a hajtók között, főleg ha a szomszéd faluba mentek át menyasszonyért, vagy esküdni. A vetélkedésből nem egyszer baleset, vita, veszekedés alakult ki.
A vőfélynek nem csak kínálgatni illet a lovas gazdákat, de rendben tartani is. A szakácsasszonyok és segítőik munkája az esküvő előtt már napokkal megkezdődött csigatészta csinálással, káposztatöltéssel, kenyér, kalácssütéssel, szárnyasok levágásával. A beregi, szatmári falukban híres főzőasszonyok voltak, akiket mindenki szívesen látott, mert tudták, hogy tiszták, pedánsak voltak, ízletesen, elegendő ételt főztek a násznép létszámának megfelelően. A meghívottak körét a vőfélynek a menyasszony és a vőlegény a családokkal egyeztetve írta össze.
A vőfélyt „felőtöztették”, útnak indították azzal, hogy a vőfélybotra az első kendőt, vagy szalagot a menyasszony kötötte fel. Az esküvőre meghívott lányok is adtak kendőt, vagy szalagot a vőfély botjára. „Tarpán-gazdag falu - az a szokás, hogy a hívogató vőfély négynyüstös abroszt kap. Ezt átveti a jobb vállán, úgy köti meg a derekán. Nagy lakodalomkor annyit összeszed estére, hogy mozogni sem tud tőlük.” – írta Luby Margit. De mint a szokástól való eltérést említi, hogy divatba jött az is, hogy a vőfély, hívogatáskor nem kendőt, hanem pénzt kapott. Népesebb lakodalom előtt 25-30 pengőt is összegyűjthetett. Ha vele volt a kis vőfély, akkor a pénzen osztoztak. A meghívott lányok erőn felül is adtak pénzt a vőfélynek, hogy az a lakodalomban minél előbb vegye fel táncra és adja tovább más legénynek, mert akit a végén vett fel, vagy fel sem vett táncolni az nagy szégyen volt.
Az 1930-as években a meghívottak összeadták az enni, innivalót és úgy és annyian illet a családból elmenni, hogy ne egyék ki mindazt, amit vittek, vagy netalán attól is többet, mert bizony erősen megszólták az ilyen viselkedést. Az élelmen túl, szerény ajándékozással illet segíteni a fiatal pár életkezdését edényfélékkel, párnákkal, dunyhákkal, terítőkkel, stb. Így, alakult ki a nászajándék adás szokása.
Kapcsolódó rovatok: Kertészkedés, Hobbi
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
