szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Láng Géza

Sulyok Józsefné, 2013. febr. 21.


Békéscsabán született 1916. március 8-án. Itt végezte a középiskolai tanulmányait. 1934-ben kitűnő eredménnyel érettségizet, majd a keszthelyi Gazdasági Akadémia hallgatója lett. 1937-ben végezte el az Akadémiát szintén kitűnő eredménnyel.

Láng Géza

Ekkor beiratkozott a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Egyetem Karára. Egy fél év után, elsősorban anyagi okok miatt, tanulmányait abbahagyta és a keszthelyi Gazdasági Akadémián lett ÁDOB gyakornok. Később, 1943-ban sikeres vizsgák után az egyetemet is befejezte.

 

Keszthelyen először a növénytermesztési tanszéken dolgozott, majd a tangazdaságba került, a gazdasági tanárok számára előírt gazdasági gyakorlatra. Még 1938 nyarán pallagi Gazdasági Akadémiára helyezték át, ahol a tangazdaságban dolgozott és megbízást kapott az adjunktusi teendők ellátására. Ez a megbízatás egyben vezető-helyettesi beosztást is jelentett. Itt gazdasági gyakorlatokat vezetett és a „Termeléstechnika” önálló előadását végezte. Tanári munkáját katonai szolgálata szakította meg, amikor 1940-ben bevonult. Egy év múlva ismét a keszthelyi Gazdasági Akadémia tangazdaságába osztották be.

 

1941 szeptemberétől a növénytermesztési tanszéken dolgozott és akadémiai segédtanárrá nevezték ki. Innen az Országos Öntözési Hivatalhoz került és az öntözésgazdálkodást tanulmányozta. 1942-ben ismét bevonult, a keleti frontot megjárva egy év múlva tartalékba helyezték. Keszthelyen folytatta munkáját, amit a felszabadulásig tartó katonai szolgálata ismételten félbeszakított.

 

1937-ben I. osztályú egyetemi adjunktussá léptették elő. Amikor az Agrártudományi Egyetem keszthelyi osztálya megszűnt, Budapestre helyezték át, itt továbbra is a növénytermesztési tanszéken dolgozott.

 

1950-től a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályának Tanulmányi Osztályára rendelték be, itt minisztériumi főelőadó lett. Főelőadóként az alsó és középfokú iskolák növénytermelési oktatását szervezte meg. Kidolgozta a mezőgazdasági technikumi növénytermelési tankönyvek megírásának szempontjait, irányította ezt a munkát és maga is írt.

 

1956-ban a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia docense lett, majd az Agrártudományi Főiskola, ill. Egyetem tanszékvezető tanára, rektor-helyettese, 1965-68 között rektora volt.


A kísérletező, kutató és oktatómunkát már 1935-ben elkezdte. Ekkor óradíjasként kapcsolódott be a Gazdasági Akadémia és az Alsó-dunántúli Zöldmező Szövetség, kísérletező és növénynemesítő munkájába. A Szövetség keretében szervezett zöldmező-gazdasági ellenőrképzés kidolgozásában, megszervezésében és vezetésében vett részt. A Zalaapáti község határában megindított legeltetési kísérleteket is irányította, ezek eredményeit a „Legelők becslése” című tanulmányában részletesen dolgozta fel. Itt alkalma nyílt a szabadföldi kísérletezés elméletének és gyakorlatának megismerésére. Tanulmányozta a rétek és legelők növényzetét, a gyeptelepítés és a magtermelés technikáját.


1938-tól tangazdasági beosztásában elsajátította a gazdálkodás gyakorlatát, tanulmányozta a hortobágyi kísérleti öntözéses gazdaságot, továbbá a debreceni Dohánykísérleti Állomás munkáját.


Fő kutatási területével, a humuszgazdálkodás, a rét és legelőgazdálkodás, ill. a burgonyatermesztés témakörével már Keszthelyen kezdett el foglalkozni. Itt fogott hozzá az istállótrágya kezelésével kapcsolatos kísérletek lebonyolításához. Ugyancsak itt foglalkozott a humuszgazdálkodás problémáival. Majd 1949-ben Kreybig Lajos akadémikussal kísérleteket folytattak a foszforsavas műtrágyáknak az istállótrágya erjedésére gyakorolt hatásának felderítésére.


A burgonyatermesztés problémái közül elsősorban a hypervegetatív burgonyatermelés problémáinak tisztázása és a burgonya leromlásának megakadályozására végzett kísérleteket.
1951-ben a MTA felkérésére készítette el a füves-vetésforgó problémáival foglalkozó „ A füves-vetésforgó elméleti és gyakorlati Liszenko bírálata alapján és a füves-vetésforgó helyes bevetése mezőgazdaságunkban” című munkáját a továbbképző konferencia anyagaként. Ebben a tanulmányban a korszerű szakirodalom mellett saját tapasztalatait, kísérleteinek eredményeit is felhasználta.

A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályától 1952 elején kapott megbízatást egy főiskolai, növénytermesztési tankönyv megírására. A „Növénytermesztés” című könyve több kiadást megérve, generációk tankönyvévé vált. Bevezetőjében hangsúlyozza a növénytermesztés fontosságát, hiszen ez a termelési ág adja a kenyeret, a cukorgyártás, textilipar nyersanyagát és az állattenyésztés takarmányszükségletét.


A növénytermesztéstan a kísérletre, gyakorlati ismeretekre támaszkodva az általános érvényű törvényszerűségeket kell hogy feltárja, értékelje a legjobb módszereket, ugyanúgy törekedni kell a talajtermékenység növelésére is. Ennek megfelelően ismerteti a könyvében a legkorszerűbb hazai és külföldi tapasztalatokat. A könyv felöleli valamennyi szántóföldi növényt (hüvelyesek, gabonafélék, gyökér és gumós-növények, szálas takarmányok, dohány, rostnövények) és helyet kapnak benne a legjobb tapasztalatok, módszerek. Foglalkozik a vetőmag megválasztásával, a vetés módjával.


1966-ban főszerkesztője volt „A növénytermesztés kézikönyve” című munkának. 1976-ban „Szántóföldi növénytermesztés” címmel jelent meg a korábbi könyvének korszerűsített változata.
Tudományos tevékenységének elismeréseként a MTA 1964-ben levelező, 1970-ben rendes tagjává választotta. Titkára, majd 1970-76 között elnöke volt a MTA Agrártudományok Osztályának. Elnöke volt a MTA Növénytermesztési Bizottságának és a MAE Növénytermesztési Társaságának.


Számos kitüntetésben, elismerésben részesült. Láng Géza professzor, akadémikus, a növénytermesztés felsőoktatásának és kutatásának kiemelkedő alakja 1980. február 18-án hunyt el Budapesten.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.november 19., hétfő / 17:16

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 19., hétfő / 17:02

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 15., csütörtök / 22:07

Gyep sárgulása, pókhálószerű foltok

2018.november 15., csütörtök / 22:00

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 15., csütörtök / 21:57

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 07., szerda / 14:56

Smaragd tuja kártevők!

2018.november 03., szombat / 11:52

Mi a neve ennek a növénynek?

2018.november 03., szombat / 11:50

Mi az oka a sárgulásnak a fűnél?

2018.november 03., szombat / 11:48

Felkészülés télre a gyep permetezésével


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia