Legány Ödön
Szerző: Sulyok Józsefné Létrehozva: 2011. május 16.
Kassán született egy ősi magyar családban, 1876. március 18-án. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte 1989-ben. Tanulmányai befejezése után két évig Károlyi Sándor gróf fóti uradalmában bővítette gazdasági ismereteit. 1900-ban a magyaróvári Gazdasági Akadémiára, a növénytermesztés-tani tanszékre került Cserháti Sándor mellé.
A tanszéken elsősorban növénytermesztési kísérletek folytak, de Legány Ödön egyre nagyobb figyelmet fordított a növénynemesítési kísérletekre. 1903-ban már több növénnyel, többek között cukorrépával és rozzsal végzett keresztezéseket. Számos szántóföldi kultúrnövényt próbált egyedkiválasztás útján javítani. Ő foglalkozott először az őszi zab nemesítésével. A magyaróvári Gazdasági Akadémián az 1907-1908-as tanévben a növénynemesítés külön tantárggyá lett. 1908-tól Grabner Emil után 10 éven át a növénynemesítés előadója volt.
1908-ban meghívást kapott a Hatvani Cukorgyár Részvénytársaság nagyteleki uradalmába a Minarik János által létesített növénynemesítő telep vezetésére. A telep átszervezése után részt vett a Hatvani Növénynemesítő Részvénytársaság megalapításában, melynek 1918. október elsején vezérigazgatója lett. E munkakörben dolgozott 1942-ig, amikor a nagyteleki részvénytársaságot állami kezelésbe vették. Az ekkor létesült Állami Növénynemesítő Telep igazgatójaként dolgozott 1944. augusztus 14-én Hatvanban bekövetkezett haláláig.
Az állami Növénynemesítő Telepen továbbfejlesztette a már magkezdett növénynemesítő munkát. Ő volt az első a magyar növénynemesítők között, akik keresztezésekkel nemcsak új növényfajtákat állított elő, hanem kiválóan értékes elméleti kutatásokat is végzett, amellyel a nagyobb arányú és a gyakorlati termelés megjavítására hatékonyabb, közvetlen növénynemesítő munkateret segítette elő. Több növénnyel foglalkozott. Nemesítette a Magyaróvárról áthozott burgonyát és babot, valamint foglalkozott szója, lóbab, konyhakerti és takarmánynövények nemesítésével is. A hatvani nemesített búzát, amelyet 1912 óta egyedkiválasztással nemesített, keresztezéssel javította.
A hatvani nemesített búzák közül az 5612-es a legjobb „A” minőségű lisztet adja. Az ő nevéhez fűződik árpa, sörárpa, borsó, zab, rozs, mák és pannonbükköny kinemesítése is. A hatvani őszi árpa még sörárpának is jó és üszögellenálló. A lencsebükkönyt mesterséges termékenyítéssel tenyésztette ki, mellyel a külföldi érdeklődést is felkeltette. A lencsebükkönyt róla, Varia-lens Legányanak-nevezték el. A pannonbükkönyből kultúrnövényt fejlesztett ki. Ő foglalkozott először a búza jarovizálásának (virágzást késleltető eljárás) kérdésével. 1917-ben már kísérleteket végzett a tavaszi búzaként vethető fagyasztott őszi búzával.
A 20-as években váltak ismerté takarmánykeverékei. A róla elnevezett takarmánykeverék több takarmánynövényből állítódott össze. Támasztónövénye lehet rozs, őszi búza, őszi árpa. Általában egy őszi kalászos, pannon- vagy szöszös-bükköny és bíborhere szerepel a keverékben.
Negyvenhat éves pályafutása alatt számos szakcikket írt. Hosszú éveken át munkatársa volt a „Köztelek”-nek. Ifjú korától kezdve tagja volt az OMGE növénytermesztési szakosztályának, majd a növénynemesítő bizottságának. 1924-ben az OMGE igazgatóválasztmányi tagjává választotta. Kezdeményezésére létesült a hazai növénynemesítők anyagi érdekeit felkaroló Magyar Növénynemesítők Országos Egyesülete, amelynek ügyvezető igazgatója, majd alelnöke lett. Amikor az egyesület Magyar Nemesítők Országos Szövetsége néven az OMGE keretében működő növénynemesítő bizottsággal egyesült, annak társelnökévé választották.
Az OMGE szakülésein és növénynemesítő vándorgyűlésein számos előadást tartott. 1938-ban a hazai mezőgazdaság fejlesztése terén kifejtett 40 éves munkássága elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki.
A növénynemesítő ismereteket szakelőadásaival terjesztette. Szakcikkei főként a „Köztelek”-ben jelentek meg. Felkarolta a gazdatiszti kar érdekvédelmi szervezetének fejlesztését, megalapította a Hatvan-vidéki Gazdasági Kart, melynek elnöki, tisztét töltötte be. A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete alelnökévé választotta, elismerésül a gazdatiszti kar érdekében kifejtett munkásságáért.
Működésének elismeréséül az akadémiai egyletek örökös tiszteletbeli tagnak választották és tanári működésével kapcsolatban, mint a Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányi tagja, a vármegye gazdasági termelésének megvalósításán fáradozott eredményesen. Ezt kiegészítette a társadalmi tevékenysége a magyaróvári Széchenyi Körben és a Férfi Dalárdában, ahol különösen az egyletek magyarosító törekvését mozdította elő.
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
