szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Legveszélyesebb gombabetegség szőlőben a peronoszpóra

Szépzöld, 2008. okt. 20.


A szőlő három gombabetegsége - a szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra és szürkepenész - közül talán a legfontosabb. Ismerjük meg és védekezzünk ellene!

 

Legveszélyesebb gombabetegség szőlőben a peronoszpóra

Elsősorban meleg (optimális 20-25 fok) időben károsít jelentősen, mikor a levélfelület nedves (eső vagy jelentős harmat). A párás mikroklímát megszüntetve (zöldmetszés és gyommentes talaj), a fertőzés csökkenthető. Ha földre hullott növényi részeket megsemmisítjük ősszel (pl. komposztálás), akkor jelentősen csökkentjük az áttelelő gombák számát. Kémiai védekezés nélkül a károkozását megakadályozni szinte már lehetetlen. A fürtvirágzat kialakulása és a fürtzáródás közötti időszakban javasolt felszívódó készítményekkel kombinálni az olcsóbb kontakt (réz) készítményeket.

 

Európában először 1878-ban Franciaországban, Bordeaux környékén figyelték meg. Néhány évtized alatt elterjedt egész Európában. Magyarországon 1800-as évek végén tűnik fel (először 1880-ban a Sopron melletti Meggyesen) és a filoxéra által sanyargatott szőlőkben rohamosan terjed. Már 1890-92 között olyan súlyos járványt okozott, hogy a bortermelés a negyedére csökkent. Mind a világon, mind Magyarországon a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A károsítása nyomán akár 100 %-os lomb- és fürtkár alakulhat ki, ezért a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül minőségi szőlőtermesztés nem folytatható.

 

Tünetek: a fiatal levelek színén 1-2 cm-es nagyságú, kör alakú sárgászöld foltok (elbomlott, megsemmisült klorofil miatt) alakulnak ki, amelyek olajosnak tűnnek („olajfolt”). Ezek elsősorban az alsóbb leveleken jelentkeznek, mert a gomba lentről „támad” (a földön áttelelt képletekből fertőz). A levelek fonákán fehér színű kivirágzás jelenik meg, amely a gomba sporangiumtartó telepe (sporangium tartó gyep, mely gombafonalakból képződő szaporító szerv). A foltokban a levélszövet gyorsan megbarnul, elszárad. Az idősebb leveleken a sárgászöld foltok kisebbek, erek által határoltak, szögletesek. Fehér penészgyep szintén található a fonákon. A foltok elhalása után a levél mozaikos. Súlyos fertőzés esetén a levélzet lehullik. A kacson megjelenhet a fehér penészgyep, végül a kacs megbarnul, elszárad. A fürt a fürtvirágzat megjelenésétől kezdve egészen a borsó nagyságig hasonló tünetekkel betegszik meg. A fürtkocsány, a fiatal bogyók sárgászöld színűvé válnak, felületükön dús sporangiumtartó gyeppel. A fürtkocsány és a bogyók elhalnak. A bogyók később a kocsánykorona felől töppedni kezdenek, szürke, majd barna vagy lilásbarna színűvé válnak, összetöppednek, elszáradnak. Idős bogyókon rendszerint nem fejlődik penészgyep. A töppedő bogyók belső szövetei megbarnulnak.

 

Fontos! A peronoszpóra esetleg összetéveszthető a atka fertőzéssel, mert ott is fehér szöszösödés alakul ki a levél fonákán, azonban az atka esetében a levél színe kidomborodik. A lisztharmatos fiatal levele fonákán is kialakul a lisztes gombabevonat, azonban a lisztharmatos levelek kanalasodnak, behajlanak.

 

Telelés: oospórával telel át fertőzött növényi szövetekben (pl. levél), melyekből tavasszal indul a fertőzés

 

Környezeti igény: a kórokozó hőmérsékleti optimuma 20-25 oC. Fejlődése már 10 oC feletti napi középhőmérsékleten megindul. Az oospórás fertőzés feltétele a napi 10-13 oC középhőmérséklet, a 10-11 oC feletti éjszakai hőmérséklet, valamint az 1-2 napon belüli 10 mm feletti csapadék.

 

Biológiája: fontos fertőzési forrás a levélmaradványokban telelő oospóra és a júniusi esőkkel, délről besodródó sporangium tömeg is. Az áttelelő oospórák a hideget jól tűrik, -15-20 oC hőmérsékleten sem károsodnak. Tavasszal a csirázó oospórák rövid nyélen nagy sporangiumokat képeznek, amelyekben zoospóra (rajzóspóra) fejlődik. A zoospórák (rajzóspóra) a vízcseppekben kirajzanak és az esőcseppekkel a talaj felszínéhez közeli levelekre csapódnak. A rajzóspórák csíratömlőt fejlesztenek és a sztómán (légzőnyílás) át a levél szövetébe hatolnak. A micélium (gombafonal) a sejt közötti járatokban gyorsan halad tovább. A levél fonákán 1-2 napon belül a sztómákon keresztül fehér sporangiumtartók törnek a felszínre. A sporangiumok 3-20 napig életképesek és csak akkor indulnak fejlődésnek, ha ezen időszakon belül eső esik. Mivel a fertőzés elsősorban a sztómán (légzőnyílás) keresztül valósul meg, ezért a levelek fonáka és a fiatalabb bogyók (idősebb bogyókon kevesebb sztóma van) jobban fertőződnek.

 

Terjedés: spórákkal (zoospórával) eső útján, vagy akár a légáramban lévő esőcseppekkel

 

Előrejelzés: A várható megjelenést a napi középhőmérséklet és a csapadék, valamint inkubációs táblázat segítségével jelezhetjük előre. Inkubációs idő: a fertőzés pillanatától, az első látható tünetek megjelenéséig tartó időszak. A fertőzés kialakulásának minimuma könnyen kiszámítható a napi átlaghőmérséklet és a levélnedvesség-borítottság szorzatával, melynek el kell érnie legalább az 50-et. Vagyis pl. 10 fokos átlaghőmérséklet esetén legalább 5 óráig kell nedvesnek lennie a leveleknek a fertőzés kialakulásához. Általában május közepétől már számíthatunk a peronoszpóra fertőzésre.

 

A szőlőperonoszpóra lappangási ideje különböző léghőmérsékleteken


Napi kphőm.Lappangási idő

 Celsiusfok levélen  fürtön  A naptári időpont átlagos időjárás esetén  
10-13 15-18 15 -18 Május közepén
14 12-15 12-15 Május végén
15 11-13 11-13 Június elején
16  9-11  9-11 Június közepén
17  6-7 11-13 Június végén
18-19  5-6 13-15 Júliusban és augusztusban
20-25  3-4 14-18 Júliusban és augusztusban


Istvánffi és Pálinkás (1913), valamint Sántha (1934) nyomán

 

A lappangási idő, a gomba számára optimális 20-25 oC közötti hőmérsékleten a legrövidebb, mindössze 3-4 nap, különösen, ha a páratartalom 100% körüli. Előfordul, főleg július-augusztusban, hogy a fertőzési veszélytől számított 3 nap alatt kell az állományt lepermetezni, hogy a bekövetkezett fertőzés nyomán kialakuló sporangiumok már a növényvédő szerrel kezelt felületre kerüljenek. Késedelmes védekezés esetén már csak szisztemikus hatóanyag használatával lehet védekezni.

 

Védekezés:
- Szőlősorok szélirányba telepítése, hogy a szél csökkentse a páratartalmat
- Kerülni a ködös, mélyfekvésű területeken történő szőlőtermesztést
- Növényi maradványok megsemmisítése, hogy ne tudjon a gomba áttelelni
- Az ültetvény gyommentesen tartása, mert ez is párás mikroklímát okozhat
- Vegyszeres védekezés nélkül a termesztés lehetetlen. Az első kezelést 4-6 leveles állapotban kell elvégezni. Kritikus időpont a virágzás és a fürtzáródás között van. Csapadékos időszakban 8-10 kezelés (1 hetes permetezési forduló), szárazabb időben 4-6 kezelés (10-14 napos permetezési forduló) elegendő. Az első két kezelésre elegendő a kontakt hatóanyagú készítmény, a virágzástól a fürtzáródásig tartó időszakban 3-4 alkalommal felszívódó készítményt kell alkalmazni, míg az utolsó 2-3 alkalommal szintén kontaktkészítménnyel kell védekezni.
- nagy permetlémennyiség a jó fedettség miatt, mert a kontakt szerek csak ott hatnak, ahol beborítják a növényt
- azért, hogy elkerüljük a kórokozók gombaölő szerekkel szembeni ellenállóságának kialakulását a készítményeket váltva alkalmazzuk.
- Jég után azonnal permetezzünk.
- 25 0C felett ne permetezzünk, mert perzselhet
- fontos, hogy a szőlő jó kondícióban legyen, ehhez pedig jó tápanyag ellátottság szükséges. A nitrogén és foszfor mellett nagyon fontos a kálium, mert a szőlő kálium igényes. Valamint a mikroelemekről se feledkezzünk meg. Legjobb, ha megvizsgáltatjuk a talajunkat, hogy azokban milyen tápelemek elérhetőek a szőlő számára.
 

 

Kapcsolódó rovatok:

Kertészkedés

Szőlő

Hobbi

Webáruház

 

Kapcsolódó cikk:

Októberi teendők a szőlőben




Hozzászólások (4)

J@ni 9222
2009. máj. 11. (3 869 napja)
Pedig 7edikben bioszbol ez jó :P
Jani
2009. máj. 11. (3 869 napja)
Helló Én erre kaptam 5öst kaptam a suliban! Köszi
Zajácz István
2009. márc. 05. (3 936 napja)

Peronoszpóra ellen a réz tartalmú készítmények számítanak bio védekezésnek, mivel a réz a természetben is megtalálható anyag. A gyártás során, "csak" csökkentik a réz részecske méretét, hogy kisebb mennyiség is nagyobb felületet fedjen be. Javaslom a Cuproxat terméket, mely folyékony és a legkisebb perzselés mellett használató. Rövidesen az http://www.szepzold.hu/webaruhaz">Webáruházban is megvásárolható lesz. De virágzás előtt a http://www.szepzold.hu/gombaolo_szer">többi rézkészítmény is használható, melyek az Webáruházban megtalálhatók.

Molnár Gábor
2009. márc. 04. (3 938 napja)
Azt szeretném kérdezni,peronoszpóra ellen melyik szer a leghatásosabb,és lehetőleg a legtermészetesebb?Ugyanis a biokertészet híve vagyok,így inkább kihagynám a vegyszereket a védekezésből.Természetesen ha nincs más módja a védekezésnek,kénytelen leszek használni.Előre is köszönöm!


Friss hozzászólások

2019.december 02., hétfő / 15:33

Ajándékba kaptam ezt a szobanövényt és szeretném tudni a nevét

2019.november 03., vasárnap / 14:41

Gyümölcsös az erkélyen

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia