Lengyel Géza

Szerző: Sulyok Józsefné   Létrehozva: 2012. január 03.  
Lengyel Géza

Salgótarjánban született 1884. december 2-án. Az általános iskolától kezdve mindvégig Budapesten tanult, és szerzett bölcsészdiplomát. Tanulmányait 1907 júniusában a botanika, a zoológia és a fizikai földrajz doktoraként „summa cum laude” minősítéssel fejezte be. Disszertációját Mágocsy-Dietz Sándor irányítása mellett az egyetem Növénytani Intézetében készítette el, aki felismerve a fiatal Lengyel Géza talentumát, tanársegéddé nevezte ki. Négy évig dolgozott együtt Mágocsy-Dietz Sándorral, miközben elsősorban anatómiát, rendszertant és növényföldrajzot tanult.




Ezt a közel négy évet követően egy olyan fontos eseményre került sor Lengyel Géza életében, amely későbbi tudományos tevékenységét alapvetően meghatározta. 1908 decemberében Degen Árpád az általa 1896 óta vezetett Vetőmagvizsgáló Állomáson kínált fel számára állást. Az intézmény vezetése és fejlesztése során Degen Árpádot az az egyetlen elv vezérelte, hogy egy olyan intézmény, amely a kor tudományos elvárásainak naprakészen meg akar felelni, csak úgy állítható fel és úgy fejleszthető, ha a megfelelő felszerelések és a gazdag könyvtári források mellett alapos elméleti ismeretekkel rendelkező, jól képzett szakembereket alkalmaznak. Ezért esett Lengyel Gézára a választás, akit Degen már egyetemi tanulmányai során megismert. A döntés kiválónak bizonyult, mivel Lengyel Géza a legmegbízhatóbb segítőtárssá és legközelebb álló munkatárssá vált. Munkavégzés közben alapos jártasságra tett szert tanítójának két legfontosabb kutatási területén.

 

Degen kutatási területe volt a Velebit hegység flórájának feldolgozása. Lengyel Géza, aki minden egyes útjára elkísérte, alaposan kivetté részét ebből a munkából.
Gyakran utazta be az egész Dinári hegységet abból a célból, hogy tanulmányozza Horvátország, Dalmácia, Bosznia és Montenegro flóráját. A szakirodalomban számos, ezzel kapcsolatos beszámolója található meg. Második legfontosabb érdeklődési területe az Alacsony-Tátra flórája volt. A Magyar Tudományos Akadémiától kapott megbízás alapján sikerrel végezte el az anyaggyűjtést, azt azonban már nem tehette meg, hogy publikálásra is előkészítse.


Gyakran látogatta végig a jelenlegi Magyarország egész területét, de megfordult, Ausztria minden részén, Svájcban, Lengyelországban, Ukrajnában.
Az útjai során szerzett botanikai leletek írásbeli közlésekor fontos adatokkal szolgált Magyarországról, Budapest környékéről, Pilisről, Heves és Abaúj-Tolna megyéről, illetve Pótharaszti Pusztáról és Bátorligetről. Az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetségének VII. Nagygyűlésére (1914) beszámolót készített a kísérleti erdőgazdálkodás növényföldrajzáról.

 

Flórakutatása elsősorban néhány kritikus nemzetségre összpontosult. Ennek megfelelően a rózsafélék és a Hieracium tanulmányozásába kezdett. Írásban adta közre kritikai feljegyzéseit, kisebb tanulmányokat, illetve több nemzetség új fajai és morfológiai leírásukat.


Az elméleti botanika terén végzett munkássága mellett Lengyel Géza kitűnő tudósa volt a mezőgazdasághoz és más területekhez kapcsolódó alkalmazott botanika különböző ágainak. Amikor a Vetőmagvizsgáló Intézetbe került, anatómia ismeretei igen hasznosnak bizonyultak a vetőmagokkal végzett tanulmányok során.
1908-ban, amikor a Vetőmagvizsgáló Intézetbe kinevezték, még 24 éves sem volt, de itt töltötte le életének nagyobb részét, és itt végezte munkássága javát. 1940 végéig maradt az intézetben, ekkor nyugdíjazását kérte. Igen rövid időn belül csatlakozott a mezők és legelők javítására megindított mozgalomhoz, valamint aktívan részt vett a „Magyar Füvek Gyűjteményé”-nek, illetve a „Magyar Sásfélék, Szittyófélék, Gyékényfélék és Békabuzogányfélék Gyűjteményé”-nek előkészítő munkálataiban és megjelentetésében.

 

Munkássága során mindenekelőtt a vetőmagtermelésre és a takarmányozásra irányította figyelmét. Sokat foglalkozott a lucernamag-termesztés kérdésével. Komoly gazdasági érdek fűződött a magyar lucernamag származásának kétséget kizáró megállapításához, és ezt a kérdést egy 1929-ben megjelent munkájában egyértelműen tisztázta, közzétéve az általa kidolgozott vizsgálati módszert. Ezt a művet Svájcban német nyelvre fordították, és ezzel nemzetközileg is ismerté vált az eljárás. Hasonló témájú munkája 1935-ben német, svéd és lengyel nyelven is megjelent, és ezzel komoly mértékben járult hozzá a magyar mezőgazdasági export sikereihez.


A Nemzetközi Vetőmagvizsgáló Szövetség is széles körű, lelkes nemzetközi tevékenységének elismeréseként 1934-ben a nómenklatúra és az aranka kérdésével foglalkozó szakbizottságok elnökévé választotta. Elmélyülten tanulmányozta az alkalmazott növénytan méhészeti vonatkozású szempontjait is, és az általa levont következtetések alapján gyakorlatilag a magyar méhészeti növénytan megalapítójának tekinthetjük. Számos cikket követően 1943-ban megjelent a „Méhek és a virágok” című könyve, amely a témakör elméleti és gyakorlati kérdéseit kimerítően tárgyalja. A kötetet számos növényrajz, magyar és latin növénynévmutató, valamint a legfontosabb hazai mézelő növények pollenszemeinek képei egészítik ki. A könyv alapot ad a hazai mézelő növények ismeretének teljes kiépítéséhez.

 

Lengyel Géza legnagyobb érdeme hatalmas növényismerete s növénygyűjtő szorgalma. Saját maga óriási gyűjteményt hozott létre. Ezt a 72 kötegből álló gyűjteményt még életében részletekben megvásárolta tőle a Természettudományi Múzeum Növénytára. Kitűnő vetőmagtermesztő és kereskedelmi szakember volt, s a botanika számra a legjelentősebbet herbáriuma létrehozásával alkotott.


Mélyreható elméleti és gyakorlati munkássága mellett a tudományos élet szervezéséből is kivette a részét, mint vezető és botanikai szaklap szerzője. Intézőbizottsági tagja, jegyzője, majd elnöke volt a Botanikai Szakosztálynak.

 

Budapesten 1965. június 4-én, 81 éves korában váratlanul érte a halál. Eltávozása egy olyan kimagaslóan sokoldalú és kitűnő tudós elvesztését jelentette, aki nemcsak az elméleti botanika számos területén, hanem a mezőgazdasági kutatás, elsősorban a vetőmagvak tanulmányozása terén is aktívan tevékenykedett.
 

 

Kapcsolódó cikk:

Szaniszló Albert

 

 

Hozzászólások

Még nem készült hozzászólás. Legyen ön az első!

Új hozzászólás készítése


Hozzászólás készítéséhez kérem jelentkezzen be! Bejelentkezés
 


Szépzöld hónap csokra játék





Táplálék a levelekről! Kwizda Wuxal

szépzöld webáruház